44/2018. (XI. 26.) Városfejlesztési Bizottsági határozat
Tárgy: 11-110/2018 sz. határozat ellen benyújtott fellebbezés (Mikszáth Kálmán utca 106, klímaberendezés szabálytalan elhelyezése)
44/2018. (XI.26.) VFB határozat
Göd Város Önkormányzat Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek az alábbi határozat elfogadását.
HATÁROZAT
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete
Gy.M.B 2131 Göd Mikszáth Kálmán u. 106. (hrsz 1729) sz. alatti lakos településképi kötelezés ellen benyújtott fellebbezése tárgyában, Göd Város Önkormányzat Polgármesterének
I. fokon hozott határozatát az alábbiakban módosítja:
A munkálatok befejezésének határideje 2018. december 31.
Az I. fokon hozott döntés egyéb rendelkezéseit helyben hagyja. Az I. fokon hozott határozat ezen határozat közlésével véglegessé vált.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény 114.§ (1) bekezdése valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39.§ (1) bekezdése értelmében ezen határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva keresettel kérheti ezen határozat felülvizsgálatát a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a megjelölt bírósághoz címezve a Gödi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél beadása az 1990. évi XCIII törvény 43.§ (3) bekezdése alapján illetékköteles.
INDOKOLÁS
Fent nevezett ügyfél fellebbezést nyújtott be, településképi kötelezésről szóló határozat ellen. Fellebbezési kérelmében arra hivatkozik, hogy a klímaberendezések felszerelésének időpontjában -2017. májusában- nem volt hatályban a 24/2016 (XII.9.) számú rendelet 47. § (6) b) pontja, mely szerint a kerítéstől mért 2,6 m távolságon belül nem helyezhető el klímaberendezés kültéri egysége.
A Képviselő-testület megállapítja, hogy az idézett előírás 2017. január 9-e és 2017. december 31. között hatályban volt, így a fellebbezés tévedésen alapul. (2018. január 1-től ezt az előírást változtatás nélkül vette át a településkép védelméről szóló 40/2017 (XII. 21.) sz. rendelet 16§ (30) pontja és jelenleg is hatályos ez az előírás.
A 15/2013 (VI. 28.) önkormányzati rendelet 1-es számú mellékletének 1 k) pontja szerint épületgépészeti berendezés utcáról látható homlokzatán történő elhelyezése településképi bejelentés-köteles. Ezt az előírást is átvette változatlan tartalommal, a 40/2017. (XII. 21). sz. rendelet.
Kérelmező a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta.
A Dunakeszi építési hatóság a klímaberendezések elhelyezésével kapcsolatban sem hatáskörrel, sem illetékességgel nem rendelkezik, emiatt az építési- és a használatbavételi engedély tartalma a klímaberendezés elhelyezésével kapcsolatosan irreleváns.
Mindezek alapján a Képviselő-testület a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A határozat a fent idézett, valamint az alábbi jogszabályhelyeken alapul:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
119. § [A fellebbezés különös szabályai]
(4) A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
114. § [A közigazgatási per lehetősége]
(1) Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
5. § [Közigazgatási bírói út]
(1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
(2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.
13. § [Illetékesség]
(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;
c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;
d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;
e) mulasztás esetében - az a)-c) pontban meghatározottak kivételével - a közigazgatási szerv székhelye.
(3) A perre
b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
17. § [Felperes]
A per megindítására jogosult
a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
18. § [Alperes]
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
37. § [A keresetlevél]
(1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
39. § [A keresetlevél benyújtása]
(1) A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
(2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
(3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
(4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
(5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
50. § [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
(1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető
a) a halasztó hatály elrendelése,
b) a halasztó hatály feloldása,
c) ideiglenes intézkedés, illetve
d) előzetes bizonyítás elrendelése.
(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
A határozat tartalmáról az Ákr 81.§ (1) bekezdése rendelkezik.
Göd, 2018. november
A Képviselő-testület nevében:
Markó József
polgármester
Határidő: értelemszerűen
Felelős: Markó József polgármester