84/2019. (V. 8.) Képviselő-testületi határozat
Tárgy: Településképi kötelezés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása
84/2019. (V. 8.) Ök. határozat
Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
... sz. ingatlanra kibocsátott 11-110-2/2019. sz. határozat településképi kötelezés ellen benyújtott fellebbezése tárgyában, Göd Város Önkormányzata Polgármesterének
I. fokon hozott határozatát az alábbiak szerint megváltoztatja
A rendelkezés első bekezdésében az „engedély nélkül üzemeltett” szövegrész törlésre kerül és helyette az „üzlet használati módtól eltérő - sok személy életvitelszerű tartózkodására szolgáló- használati módot” szövegrész kerül.
A rendelkezés első bekezdésében lévő „ügyvezetője” szót törli.
Az indoklás utolsó bekezdése helyére „az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (ÁKR)” szövegrész lép.
Az indokolásában a negyedik bekezdést kiegészíti a következő szöveggel: „Az ingatlanyilvántartás hiteles adata szerint az eljárásbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdonosa az ...”
I. fokon hozott határozatát egyebekben helyben hagyja
Ezen határozat a közlésével véglegessé vált.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében ezen határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva keresettel kérheti ezen határozat felülvizsgálatát a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a megjelölt bírósághoz címezve a Gödi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél beadása az 1990. évi XCIII törvény 43. § (3) bekezdése alapján illetékköteles.
INDOKOLÁS
Göd Városának hatályos 24/2016. (XII. 9) önkormányzati rendelettel elfogadott, 2017. január 9-től hatályos Helyi Építési Szabályzatának (HÉSZ) 1-es számú melléklete (Göd Város Szabályozási Terve) szerint a kérdéses ingatlan Gksz 1 Kereskedelmi szolgáltató építési övezetben fekszik. A HÉSZ 79-80 § szerint az övezetben semmilyen szálláshely nem helyezhető el.
Lakossági bejelentés érkezett, miszerint az ingatlanról kommunális szennyvíz folyik a közterületre. A helyszíni szemle alkalmával megállapítást nyert, hogy az ingatlanon álló épületet nem a jelenlegi rendeltetésének megfelelően (üzlethelyiség) használják, hanem állandóan életvitelszerűen tartózkodásra szolgáló szállásként üzemeltetik, oly módon, hogy a közüzemi szennyvíz csatornára az ingatlan nincs bekötve. A szennyvíz továbbra is az épület melletti gödörbe folyik, annak megtelte után a közterületre. A szennyvizet szippantással vitetik el, azonban ennek gyakorisága elmarad a szükséges mértéktől.
Az ingatlanra 2017. 06. 01–én a Dunakeszi építési hatóság jogerős építési engedélyt adott raktár és iroda bővítésére a .... (Az ügyirat száma: 201700000551) A kivitelezést azonban nem kezdték meg.
Az ingatlan jelenlegi rendeltetése a Dunakeszi Földhivatalnál vezetett tulajdoni lapja szerint: „kivett üzlet”, tulajdonosa az ...
Göd Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 42. § (2) és (3) pontja akként rendelkezik, hogy a rendeltetés megváltoztatása településképi bejelentéshez kötött. Az ingatlan tulajdonosa a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az ingatlan rendeltetését önkényesen megváltoztatta. A kiszabott rövid határidőt az indokolta, hogy az ingatlan tulajdonosa a kommunális szennyvíz közterületre (forgalmas főútvonalra) történő kivezetésével közegészségre ártalmas helyzetet idézett elő. Ezek alapján határozatomat az ÁKR 84. § b) pontja alapján a közérdek védelmének szükségessége tekintetében fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá vált.
A kötelezésről szóló döntés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (későbbiekben Étv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 44. § előírásain alapult. A bejelentési kötelezettségről szóló rendelet előírásainak megszegéséért a magatartás elkövetője 1.000.000 Ft ismételten kiszabható bírsággal sújtható a 2016. évi LXXIV. tv. 10-11. §, az Épített Környezet Védelméről szóló, az 1997. évi LXXVIII. tv. (Étv.) és a 40/2017. (XII. 21.) Önk. rendelet alapján.
Fellebbező a fellebbezési kérelmében előadta, hogy az I. fokú határozat munkásszállásra vonatkozó megállapításai nem megalapozottak. Elismerte és megerősítette továbbá, hogy az ingatlan tulajdoni lap szerinti besorolása: „kivett üzlet”.
A Képviselő-testület megállapította, hogy az épület munkásszállás funkciója nem bizonyított, ugyanakkor az ingatlan tulajdonosa a „kivett üzlet” besorolástól eltérő funkcióban használja szóban forgó épületet. Fellebbező ennek ellenkezőjét nem állította. A helyszíni szemlék alkalmával az épületben minden alkalommal külföldi állampolgárok életvitelszerűen tartózkodtak (folyt a kommunális szennyvíz és ruhák teregetése is megállapítható volt.) 2019. május 7-én tartott helyszíni szemle alkalmával megállapítást nyert az is, hogy szóban forgó épületben 48 fekvőhely (emeletes ágyas), rengeteg napi munkásruházat, valamint személyes ruházat (pl. papucsok) és személyes tárgyak volt található. Ezáltal a Képviselő-testület megállapította, hogy az ingatlan tulajdonosa a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a szabálytalan működést nem szüntette meg.
A Képviselő-testület megállapította továbbá, hogy a az I. fokú határozatban sem a rendelkező részben, sem az indokolásban nem szerepel, hogy a kötelezett az eljárásbeli ingatlan tulajdonosa. Az ügyiratok között azonban fellelte az eljárásbeli ingatlan tulajdoni lap kivonatát, tehát az I. fokú szerv a kérdést – helyesen - vizsgálta. Ezt a bizonyítási eszközt annak fontossága miatt jelen döntésével beillesztette a határozat indokolásába.
Mindezek alapján a Képviselő-testület a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A határozat a fent idézett, valamint az alábbi jogszabályhelyeken alapul:
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
119. § (4) A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
114. § (1) Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
5. § (1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
(2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.
13. § (1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;
c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;
d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;
e) mulasztás esetében - az a)-c) pontban meghatározottak kivételével - a közigazgatási szerv székhelye.
(3) A perre
b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
17. § A per megindítására jogosult
a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
18. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
37. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
39. § (1) A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
(2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
(3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
(4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
(5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
50. § (1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető
a) a halasztó hatály elrendelése,
b) a halasztó hatály feloldása,
c) ideiglenes intézkedés, illetve
d) előzetes bizonyítás elrendelése.
(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
A határozat tartalmáról az Ákr 81. § (1) bekezdése rendelkezik. A Képviselő-testület II. fokú hatáskörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 142/A. § (2) bekezdése és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 10. § (3) bekezdése, illetékességét az Ákr. 16. § (1) bekezdés a) pontja állapította meg.
Felelős: Markó József polgármester
Határidő: azonnal