85/2019. (V. 8.) Képviselő-testületi határozat
Tárgy: Településképi bírság kiszabása
85/2019. (V. 8.) Ök. határozat
Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
... ingatlan tulajdonosával szemben
500.000 Ft összegű településkép védelmi bírságot szab ki.
A bírság összegét – ezen határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - a Göd Város Önkormányzata CIB Banknál vezetett 10700323-42056506-51100005 számú bankszámlájára, banki átutalással kell megfizetni.
Felhívom az ingatlantulajdonos figyelmét, amennyiben a bírság összegét a fent megjelölt határidőn belül nem fizeti be, úgy annak végrehajtásáról (beszedési megbízás, ingóvégrehajtás stb.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésével hivatalból gondoskodom.
Felhívom az ingatlantulajdonos figyelmét továbbá arra, hogy amennyiben 2019. május 16-án kelt, 11-42-2/2019 számú, határozatban foglalt kötelezéseknek a továbbiakban sem tesz eleget, úgy 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép védelmi bírságot a Képviselő-testület ismételten kiszabhatja.
Ezen határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében ezen határozat kézhezvételtől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva keresettel kérheti ezen határozat felülvizsgálatát a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A keresetlevelet a megjelölt bírósághoz címezve a Gödi Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A keresetlevél beadása az 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdése alapján illetékköteles.
INDOKOLÁS
Fent nevezett ... a Göd Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 42. § (2) és (3) pontja előírásainak nem tett eleget. Az ingatlan rendeltetésének módját, önkényesen, bejelentés és engedély nélkül megváltoztatta, a hatályos Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) 79-80. § szerint az övezetben nem engedélyezett tevékenységet végzett. Fentieknek megfelelően Göd Város Polgármestere 2019. április 16-án kelt 11-42-2/2019 számú határozatában kötelezte az ...-t, mint az ingatlan tulajdonosát arra, hogy a szabálytalan tevékenységet szüntesse meg 2019. április 17-én 13 óráig. A Kft. a határozatot a határidő lejárta előtt a NISZ biztonságos kézbesítési szolgáltatási rendszerén keresztül átvette.
Megállapítást nyert, hogy fent nevezett ingatlantulajdonos a jogszabálysértésre vonatkozó figyelmeztetés és annak megszüntetésére vonatkozó kötelezést követően a jogszabálysértő állapotot nem szüntette meg, ezért a Képviselő-testület a rendelkező részben foglaltak alapján döntött.
A bírság összege Göd Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete szerint minimum 50 ezer Ft, maximum 1.000.000,- Ft lehet. Az összeg nagyságát a 2019. 05. 07-én tartott helyszíni szemlén tapasztalt embertelen, emberi tartózkodásra alkalmatlan körülmények indokolják. Az épület zsúfoltsága közegészségügyi és tűzbiztonsági kockázatot jelent.
A döntés az alábbi jogszabályhelyeken alapul:
2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről
11. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere (főpolgármestere) felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) sz. önkormányzati rendelete
42. § (2) Belterületen az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők az 1) pont alapján.
(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
79. § (1) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
(2) Az építési övezetekben a legkisebb oldalkert 6 m, a legkisebb elő- és hátsókert 10 m, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik. A TSZ-major területén az elő- és hátsókert egyaránt 6 m.
(3) Az építési övezetekben teherforgalmi kiszolgáló szerepet ellátó gépjárműút legalább 12 m-es építési (keresztmetszeti) szélességgel alakítandó ki.
(4) Az építési övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az övezethez tartozó azokon a területeken, amelyekben megkezdődött a kereskedelmi – szolgáltató vagy ipari tevékenység, mezőgazdasági – állattartási célú építmény nem helyezhető el.
(5) Új gazdasági területek csak az útépítéshez szükséges, OTÉK előírása szerinti közlekedési területet is magában foglaló telekosztás után építhetők be.
80. § (1) A Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az alábbi funkciójú épületek, építmények helyezhetők el:
a) bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) a gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 db lakás,
c) igazgatási vagy egyéb irodaépület.
(2) Az építési övezet területén a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(3) Az építési övezetben a szomszédos gazdasági övezetek felé eső oldalkert mérete 3 méter, a lakó, vegyes és üdülő övezetek felé eső oldalkert mérete 5 méter lehet.
(4) Az építési övezet újonnan beépítésre kerülő telkei csak az építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás után építhetők be, addig csak telekegyesítés, telekhatár-rendezés, illetve területcsere hajtható végre.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.)
119. § [A fellebbezés különös szabályai]
(4) A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
(5) A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
114. § [A közigazgatási per lehetősége]
(1) Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
5. § [Közigazgatási bírói út]
(1) A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.
(2) A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.
13. § [Illetékesség]
(1) Ha más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a per tárgyává tett közigazgatási tevékenység megvalósult. Ha a vitatott közigazgatási cselekményt többfokú eljárásban valósították meg, a perre az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén az elsőfokú közigazgatási cselekmény megvalósult.
(2) A közigazgatási tevékenység megvalósulásának helye
a) ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy kötelezettség, illetve ingatlanra vonatkozó jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;
b) tevékenység bejelentése vagy engedélyezése esetében a tevékenység gyakorolásának helye, vagy tervezett helye;
c) az a)-b) pontban meghatározottak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége esetében a felperes lakóhelye, tartózkodási helye - jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye -, ennek hiányában a közigazgatási szerv székhelye;
d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére vagy annak egy részére illetékes közigazgatási szerv székhelyén megvalósult tevékenység esetében Pest megye;
e) mulasztás esetében - az a)-c) pontban meghatározottak kivételével - a közigazgatási szerv székhelye.
(3) A perre
b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közigazgatási tevékenység esetében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság;
17. § [Felperes]
A per megindítására jogosult
a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
18. § [Alperes]
(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
37. § [A keresetlevél]
(1) A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
a) az eljáró bíróság megjelölését,
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét,
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét,
d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot,
e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,
f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és
g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát,
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való eljárás esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, illetve
c) amely a bíróság által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szükséges.
(3) Ha a felperes jogi képviselővel jár el, a keresetlevél tartalmazza a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, ügyvédi iroda esetén az ügyintéző nevét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok kézbesítésére kijelölt jogi képviselő megjelölését, telefonos, illetve elektronikus elérhetőségét.
(4) A legalább öt személy által közösen benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a kérelmezők együttes képviseletét ellátó személy meghatalmazását.
39. § [A keresetlevél benyújtása]
(1) A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.
(2) A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.
(3) A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez (a továbbiakban: jogorvoslati szerv) nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szervnek.
(4) A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
(5) A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
50. § [Az azonnali jogvédelem iránti kérelem]
(1) Akinek jogát, jogos érdekét a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságtól az eljárás során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet.
(2) Azonnali jogvédelem keretében kérhető
a) a halasztó hatály elrendelése,
b) a halasztó hatály feloldása,
c) ideiglenes intézkedés, illetve
d) előzetes bizonyítás elrendelése.
(3) A kérelmet a bírósághoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be. A bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(4) A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(5) A közigazgatási cselekmény végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti.
(6) Nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény
a) jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
b) a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy
c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik.
A határozat tartalmáról az Ákr. 81. § (1) bekezdése rendelkezik.
Felelős: Markó József polgármester
Határidő: azonnal