285/2019. (XII. 12.) Képviselő-testületi határozat
Tárgy: A Dunakeszi Kistérség Társulása társulási megállapodásának módosítása
Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
a Dunakeszi Kistérség Társulásának (székhelye: 2120 Dunakeszi, Fő út 25.) társulási megállapodását a változásokkal egységes szerkezetbe foglaltan elfogadja, felhatalmazza a polgármestert a módosított társulási megállapodás aláírására.
Melléklet: Társulási megállapodás változásokkal egységes szerkezetbe szerkesztett szövege
Felelős: polgármester
Határidő: azonnal
Melléklet a 285/2019. (XII. 12.) Ök. határozathoz:
Dunakeszi Kistérség Társulása
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSÁNAK
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE SZERKESZTETT VÁLTOZATA
Preambulum
Dunakeszi Város, Fót Város, Göd Város települési önkormányzatai 2004. november 30-án megállapodtak abban, hogy önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó egyes közszolgáltatások biztosítására. Mogyoród Nagyközség Önkormányzata 224/2007. (X.30.) sz. határozatával kinyilvánította azon szándékát, hogy ezen társuláshoz 2008. január 1-i nappal csatlakozni kíván. A társulás tagjai ezen szándékot elfogadva, Mogyoród Nagyközség Önkormányzatát 2008. január 1-től kezdődő nappal a társulás teljes jogú tagjának ismerték el. 2013. évben Mogyoród Nagyközség Önkormányzata, Fót Város Önkormányzata bejelentette, hogy a társulásból 2013. december hó 31. nappal kiválik. A tagönkormányzatok álláspontja szerint Fót Város Önkormányzatának kiválása a társulási megállapodásba ütközik, a kiválásra ezért jogszerűen nem kerülhetett sor, azonban a társulási megállapodás módosításának elmaradásából fakadó kár bekövetkezésének elhárítása érdekében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 146.§-ában foglaltakra tekintettel Dunakeszi Város Önkormányzata és Göd Város Önkormányzata a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. december 01-től hatályos 2004. évi CVII. törvény alapján megkötött társulási megállapodást az alábbiak szerint módosítja:
I. Általános rendelkezések
1. A társulás elnevezése: Dunakeszi Kistérség Társulása (továbbiakban: Társulás)
2. A Társulás székhelye: 2120, Dunakeszi, Fő út 25.
3. A társulás lakosságszáma (KSH 2019. január 17-i adatai alapján) 64.507 fő
4. A Társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. A Társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője, lakosságszáma
Társulás tagjának neve:
|
Székhelye:
|
Képviselője:
|
Lakosságszáma: KSH 2019. január 17-i adat alapján/fő
|
Dunakeszi Város Önkormányzata
|
2120 Dunakeszi, Fő út 25.
|
Dióssi Csaba Polgármester
|
43.320
|
|
|
|
|
Göd Város Önkormányzata
|
2131 Göd, Pesti út 81.
|
Balogh Csaba Polgármester
|
21.187
|
- A Társulás működési területe: a tagönkormányzatok közigazgatási területe.
- A Társulás tevékenységét az Alaptörvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak szerint látja el.
- A Társulás pecsétje: kör alakú, közepén Magyarország címere, a kör szélén körbefutó felirattal: Dunakeszi Kistérség Társulása
- A Társulás jogi személy.[1] Gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Társulás pénzügyi – (gazdasági) feladatait Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala látja el.
- A Társulás vezetője a Társulás mindenkori Elnöke. A Társulás képviseletére a Társulás elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, mindkettejük akadályoztatása esetén a Társulási Tanács által megbízott társulási tag jogosult. A képviselet részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.
- A Társulási Tanács gyakorolja a Társulási Megállapodásban meghatározott feladat és hatásköröket.
- A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el[2] egy fő köztisztviselővel (kistérségi referens). A munkaszervezeti feladatok dologi kiadásait, valamint a kistérségi referens rendszeres és nem rendszeres juttatásait és azok járulékait a Társulás a saját költségvetéséből viseli.
- A Társulat szolgáltatásait a Tanács által meghatározottak szerint lehet igénybe venni.
II. A társulás feladata és hatásköre
- A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a jelen megállapodásban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített eljárás alapján szervezik, végrehajtják és koordinálják a települési önkormányzatok alábbi feladatait:
d. Gazdaság – és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, [6]
- Állat – és növényegészségügy, egészségügy (háziorvosi ügyeleti ellátás)[7]
- Közrend-közbiztonság,[8]
- Pénzügyi tervet készít és fogad el a fejlesztési programok megvalósítása érdekében, javaslatot tesz a helyi, a térségi, a központi és a nemzetközi források összetételére és felhasználásának időbeli ütemezésére;[9]
- Dönt a programok megvalósításáról, a rendelkezésre álló források függvényében a tervben megfogalmazott programokból prioritás szerinti munkatervet készít, és dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról;
- Megállapítja költségvetését, gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;
- A programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;
- Gondoskodik a források hatékony és szabályszerű felhasználásáról, a program céljainak érvényesüléséről;
- Forrásokat gyűjthet a működéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;
- Ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy egyéb jogszabály hatáskörébe utal.
2. A Társulás a feladat és hatáskörének ellátása során:
a. szakmai és komplex program előkészítő,
b. javaslattevő,
c. programmenedzselő,
d. koordináló,
e. döntést hozó, a döntések végrehajtását figyelemmel kísérő és végrehajtó tevékenységet folytat.
III. A társulás részletes feladatai
1. A Társulás a feladata megvalósítása során az e fejezet 2-5 pontjaiban foglaltak szerint jár el.
2. A programok tervezése és előkészítése során számba kell venni, hogy:
a. milyen önkormányzati erőforrások vehetők igénybe a célok megvalósításához,
b. milyen egységes kedvezmény vagy támogatási rendszer kidolgozása és működtetése indokolt,
c. fel kell kutatni a szóba jöhető állami és nem állami külső és helyi forrásokat,
d. vizsgálni kell, hogy más kistérségekkel történő együttműködésnek milyen lehetséges eljárása és módozata lehet, az ilyen irányú alternatíva elemzését előnyeivel és hátrányaival számba kell venni,
e. a tervezés során a Társulás települései és más érintettek érdekviszonyait fel kell tárni, az érdekeket össze kell hangolni,
f. a programtervezésnél a lehetséges együttműködők teljes körét fel kell tárni.
3. A Társulás a program előkészítés munkafázisát követően, a programmenedzselés során:
a. figyelemmel kíséri, és az elbírálásig gondozza a projekteket (útját figyelemmel kíséri, a szükséges hiánypótlásokat teljesíti),
b. gondoskodik a döntést követően a végrehajtás érdekében szükséges szerződések megkötéséről, az önkormányzati szabályozások előkészítéséről,
c. a megvalósítás érdekében szükséges pályázati kiírások előkészítéséről és a pályázatok lebonyolításáról.
4. A Társulás koordináló feladatkörében – a cél megvalósulásáig, majd ha folyamatos működtetést kíván, a működtetés során valamennyi résztvevő munkáját összefogja, szervezi.
5. A Társulás a döntések végrehajtása és figyelemmel kísérése során:
a. komplex módon elemzi a végrehajtást, a cél megvalósulása szempontjából,
b. a végrehajtás tapasztalatai alapján - a hatékonyabb és magasabb szintű ellátás biztosítása céljából – figyelembe veszi a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek, a jegyzői kollégiumnak, a munkaszervezetének összefoglaló elemzéseit és javaslatait.
IV. A társulás tagsági viszonya és szervezetei
A tagsági jogviszony keletkezése
1. A Társuláshoz való csatlakozásról legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a Társulási Tanácsot értesíteni kell. [10] A Társuláshoz csatlakozni a naptári év első napjával lehet.[11]
2. A tagönkormányzatok a saját belső szabályzatuk szerint hagyják jóvá a pénzügyi kötelezettségvállalással járó, a Társulás vagyonán és forrásain túli, az önkormányzatok külön többletfinanszírozását érintő döntéseket.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. Kiválásról legalább hat hónappal korábban minősített többséggel kell dönteni.[12] Erről a társulási tanácsot értesíteni kell. [13]Kiválni a naptári év utolsó napjával lehet.[14]
3. A Társulási Tanács a társulásból kizárhatja azon tagját, amely a megállapodásban meghatározott kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tesz eleget. A Társulási Tanács egyhangú többséggel dönt a társulásból történő kizárásról. [15]
4. A Társulásból történő kiválás, kizárás esetén a Társulás tagja által a Társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált, kizárt tagot – a társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg. [16]A Társulásból történő kiválás, kizárás esetén a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[17]A Társulásból az általa vállalt feladat megvalósításának veszélyeztetése nélkül lehet kiválni. Ha a társulás a társulási megállapodásban meghatározott feladata ellátására határozott időre szóló szerződést kötött, kiválni csak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal lehet.
5. A Társulás tagja a Társulásból bármikor, korlátozás nélkül kiválhat, ha a kiváláshoz valamennyi tag egyhangú szavazással hozzájárul.
A Társulási Tanács
1. A Társulás döntést hozó szerve a Társulási Tanács[18] (továbbiakban Tanács). A Tanács gyakorolja a jelen megállapodásban meghatározott feladat-és hatásköröket.
2. A Társulási Tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják.[19] A Tanács alakuló ülését a Társulás székhelyének önkormányzati képviselő-testülete által delegált tag hívja össze. A Tanács alakuló ülésén mondja ki a Tanács megalakulását.
3. A Tanács alakuló ülésén titkos szavazással tagjai sorából elnököt választ, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettes(eke)t választhat, meghatározza a helyettesítés rendjét. Az Elnök személyére a Tanács bármely tagja javaslatot tehet. Az elnökhelyettes(ek) személyére az Elnök tesz javaslatot.
4. A Tanács valamennyi tagja egy-egy szavazattal rendelkezik.
5. A Tanács munkájában a tagok személyesen, vagy képviselőjük útján vesznek részt.
6. A Tanács tagjai évente legalább két alkalommal beszámolnak képviselő-testületeiknek a Tanácsban végzett tevékenységükről.
7. A Tanács tagjai a települési önkormányzat képviselő-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztatják a lakosságot a Társulás tevékenységéről.
8. A Tanács döntéseinek előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozhat létre a Tanács tagjaiból, illetve a kistérség területén működő gazdasági szervek, továbbá a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselőiből. A bizottság tagjainak számát, összetételét és működésének rendjét a Tanács határozza meg, a bizottság elnöke a Tanács tagja lehet. Az elnök a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a Tanács elnökét írásban tájékoztatja.
A Társulás munkaszervezete
- A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja[20] el egy fő köztisztviselővel (kistérségi referens).
Jegyzői kollégium
- A Tanács szakmai véleményező, előkészítő és javaslattevő, valamint a Tanács döntéseinek végrehajtását segítő szerve.
- A Jegyzői kollégium tagjai a kistérségi társulás önkormányzatainak jegyzői. A Jegyzői kollégium munkáját Dunakeszi Város Önkormányzatának Jegyzője koordinálja. A Jegyzői Kollégium feladata a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések és javaslatok szakmai, törvényességi szempontú ellenőrzése.
V. A Társulás tagjának jogai és kötelességei
A Társulás tagjának jogai
1. Részt vehet a Társulás tevékenységében, rendezvényein, céljainak, feladatainak meghatározásában, a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásában, a Társulás szervezetének kialakításában.
2. Képviselője választhat és választható a Társulás szerveibe, tisztségeire.
3. Igényelheti a Társulás érdekképviseletét, érdekérvényesítési tevékenységét.
4. Igényelheti, és igénybe veheti a Társulásba tömörült tagok szakértelmét, tapasztalatait és információit.
5. Igényelheti a Társulás szolgáltatásait, amely szolgáltatásokra megállapodást kötött.
6. Igénybe veheti a Társulás és a tagok által megállapított és biztosított kedvezményeket.
7. A társult önkormányzatok lakosságszámuk arányában részesülnek a Társulás tevékenysége révén elért pénzbevételekből (alapítványi támogatások, pályázatok, vállalkozás, egyéb pénzbevételi stb.), és viselik a Társulás költségeit.
8. Javaslatot tehet a Társulást érintő bármely – tagságának megfelelő – kérdésben, jogosult a Társulás törvénysértő határozatának észrevételezésére és megtámadására.
9. Kérdéseket, javaslatokat, indítványokat tehet a Társulás tisztségviselőihez és szerveihez, felvilágosítást kérhet tőlük a Társulás bármely tevékenységéről, amelyre a címzettek 30 napon belül kötelesek választ adni, betekinthet a Társulás irataiba.
10. A Társuláson belül egy-egy kérdésben kisebbségben maradt tagnak joga van a kisebbségi vélemény rögzítésére és képviseletére,
11. Részesülhet a hazai és nemzetközi kapcsolatokból származó előnyökből.
A társulás tagjainak kötelességei
1. A társulási megállapodásban foglaltak és a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása.
2. Képviselője útján rendszeres részvétel a Társulás szerveinek munkájában, elősegítve a társulási célok és feladatok közös megvalósulását.
3. Az önként vállalt feladatok maradéktalan teljesítése.
4. A Társulás határozatainak végrehajtása.
5. A Társulás feladatkörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntései, a társulás vezetőjével való egyeztetése, illetve a társulással való közlése.
6. Befizetési kötelezettségek teljesítése.
7. A Társulás feladatkörébe tartozó és a településen keletkező ügyekhez a szükséges adatok és információk továbbítása a Társuláshoz.
8. A Társulási tagsághoz méltó szakmai és erkölcsi tevékenység folytatása, a befizetések teljesítése, a vagyon megóvása, annak lehetőség szerinti gyarapítása.
VI. A Társulás alapdokumentumai
1. A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez.[21]
2. A Társulási Tanács a Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve annak módosításáról egyhangúlag döntenek. Egyet nem értés esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatot, vagy módosítását a Társulási Tanács a 30 napon belül megismételt ülésen fogadja el.
VII. A Tanács működésére vonatkozó szabályok.
1. A Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és módosítása;
b. A tagi önkormányzatok éves költségvetési rendeleteiben biztosított támogatás alapján dönt a költségvetés elfogadásáról, a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, és a költségvetési évben indítható fejlesztési programokról, féléves, éves költségvetési beszámolójáról.
c. Az indítható programok prioritásainak meghatározása;
d. A Tanács éves munkatervének elfogadása;
VIII. A munkaterv
- A Tanács működésének alapja a munkaterv.
- A Tanács éves munkatervének tervezetét a Tanács elnöke terjeszti jóváhagyásra a Tanács elé.
- Az elnök a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér:
a) a Tanács tagjaitól;
b) a közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől;
4. A munkaterv első része tartalmazza:
a) az ülések tervezett időpontját;
b) az ülések várható napirendjét;
c) a napirendi pontok készítésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit, illetve az előterjesztést véleményező szerv megjelölését;
e) meghatározza azokat a témákat, amelyhez a társult önkormányzatok képviselőtestületei előzetes állásfoglalását kell beszerezni;
f) az előterjesztések elkészítésének határidejét;
g) az ülésre a napirendre külön meghívott szerveket, személyeket;
h) a napirendhez kapcsolódó szemléltető eszközök, anyagok használatát.
A munkaterv második része a kistérségi eseménynaptár, mely tartalmazza a társult önkormányzatok éves rendezvénytervét.
5. A munkatervi javaslat testületi jóváhagyásra való előterjesztéskor tájékoztatást kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról is.
6 A munkatervet a tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg a Tanács.
7. A munkatervet meg kell küldeni, illetve meg kell jelentetni:
a) a Társulási Tanács tagjainak, akik gondoskodnak a helyben szokásos módon való közzétételről;
b) a Társulási Tanács ülése állandó meghívottainak;
c) a munkatervben érintett előterjesztőknek;
d) a helyi sajtónak;
e) Dunakeszi Kistérség honlapján.
IX. A Tanács ülése
- A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása (pl. tartós betegség, tartós távollét) esetén az elnökhelyettes, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.[22] A meghívó tartalmazza a tanácskozás helyét, kezdő időpontját, napirendjét, és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni – ennek rendkívüli akadálya esetén a meghívóhoz kiküldést követően haladéktalanul továbbítani – kell mindazokat a dokumentumokat, amelyek ismerete az érdemi tanácskozáshoz, döntéshozatalhoz szükséges, kivéve, amelyek állami vagy szolgálati titoknak minősülnek. A munkatervben szereplő rendes üléseket úgy kell összehívni, hogy a tagok a meghívót és annak mellékleteit legalább 8 nappal az ülést megelőzően kézhez kapják. Rendkívül indokolt esetben a Tanács elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.
- A Tanács ülése rendkívüli esetben, kivételesen rövid úton (telefon, telefax, távirat, sms stb.) is összehívható.
- A Tanács ülésére meg kell hívni:
a./ a Tanács tagjait,
b./ a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét,
- Az ülés megnyitása előtt ellenőrizni szükséges a részvételi jogosultságot, és az ülés határozatképességét. Amennyiben az ülés határozatképtelen, vagy azzá válik az ülést be kell rekeszteni. Határozatképtelenség esetén, 15 napon belül új ülést kell összehívni.
5. A Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Társulás valamennyi tagja jelen van. A Társulási Tanács valamennyi döntéséhez egyhangú szavazás szükséges. Egyhangú döntéshez valamennyi tag jelenléte és valamennyi tag igen szavazata szükséges (egyhangú döntés szabálya)
- A Tanács ülései nyilvánosak. A Társulási Tanács
a) zárt ülést tart összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a társulási tanács tagjai, a jegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó munkatársak, az érintett és a szakértő vesz részt. [23]
- A Tanács üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tartja.
- A Tanács ülését össze kell hívni:
a). Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
b) a Tanács által meghatározott esetben.
c) a társulás tagjai egynegyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül.
- A Tanács rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt az elnökhöz –írásban, az ok és a cél megjelölésével – kell benyújtani, az ülést pedig az erre vonatkozó indítvány megtételétől számított 30 napon belül az elnök köteles összehívni, melyen csak az írásban megjelölt tárgykör tárgyalható.
- Amennyiben a Tanács elnöke a rendkívüli ülést a 10. pontban foglalt határidőben nem hívja össze, akkor a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének eljárása kezdeményezhető.
- A Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Tanács által felhatalmazott tag írja alá. A zárt ülés jegyzőkönyvét külön kell elkészíteni, és azt zártan kell kezelni.
- A Tanács üléseiről készített jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülés jegyzőkönyvét – az ügyiratkezelés szabályai szerint kell tárolni. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjének és a Tanács tagjainak.
- A Tanács tanácskozási rendjére, az előterjesztésekre, azok tartalmi és formai követelményeire, a sürgősségi indítványra, az ülés rendjének fenntartására, és dokumentálására vonatkozó részletes szabályokat a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
X. A Tanács döntése
1. A Társulási Tanács döntéseit egyhangú szavazással hozza.
A Társulási Tanács azon tagja, amely a meghozott döntéssel nem ért egyet, három munkanapon belül indítványozhatja a téma újratárgyalását. Ez esetben a Társulási Tanács ülését nyolc napon belül ismételten össze kell hívni, az újratárgyalásig a Tanács döntése nem hajtható végre. Amennyiben az újratárgyalás során a Társulási Tanács nem módosítja a döntést, a döntés végrehajthatóvá válik (vétójog)
2. A határozat általános érvényű döntés. A működés, egyes feladatok ellátása, pénzügyi forrást és vagyoni hozzájárulást igénylő, továbbá szervezeti és személyi döntések megjelenési formája.
XI. A Tanács Elnöke
1. A Tanács kétévente választ a tagjai sorából - titkos szavazással - elnököt.
2. Az elnök az elnökhelyettessel együttműködve irányítja a Társulás tevékenységét. E hatásköre keretében feladatát képezi:
a) A Tanács üléseinek összehívása és vezetése, az elnök indokolt esetben a téma fontosságára tekintettel rendkívüli ülést hívhat össze;
b) A Társulás hivatalos képviselete;
c) A Társulási Megállapodás és egyéb szabályzatok, valamint a Tanács által hozott határozatok végrehajtásának irányítása;
d) Döntési jogkör mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Tanács kizárólagos feladat- és hatáskörébe;
e) Mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket a Társulási Megállapodás, illetőleg a Tanács ülése az elnök hatáskörébe utal.
XII. A Társulás képviselete
1. A Társulás képviseletére a Társulás elnöke jogosult. E jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az elnökhelyettesre írásban átruházhatja. A képviselet részletes szabályait a Társulás Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.
XIII. A Társulás működési költségei
1. A Társulás éves munkaterv és költségvetés alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik.
2. A Társulás működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet jelentik
a. Társulás által vállalt feladat megvalósítását szolgáló pályázatok önrészének egy – egy társult tag települési önkormányzatra eső részének befizetései;
b. a Társulás működési, fenntartási költségeihez a társult önkormányzatok a helyi önkormányzat folyó évi költségvetési éve tervezésében szereplő állandó lakosságszám után számított 300 Ft/ fő/év összegű hozzájárulása, amelyet a társulás tagjai havonta fizetnek be minden hónap utolsó napjáig a Társulás számlájára.
c. Pályázatok útján nyert bevételek;
d. Alapítványi támogatások;
e. Egyéb bevételek.
f. A Társulás egyéb költségeit a társulás tagjai lakosságszám arányában fedezik.
g. A gyepmesteri feladatok ellátásához a társult önkormányzatok a helyi önkormányzatok folyó évi költségvetési éve tervezésében szereplő állandó lakosságszám után számított 91.- Ft/fő/év összegű hozzájárulása, amelyet a társulás tagjai havonta fizetnek be minden hónap utolsó napjáig a Társulás számlájára.
h. A tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése), a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el egy fő köztisztviselővel (kistérségi referens). A munkaszervezeti feladatok dologi kiadásait, valamint a kistérségi referens rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásait és azok járulékait a Társulás a saját költségvetéséből viseli
3. A Társulás gazdálkodását Dunakeszi Város Önkormányzatának polgármesteri hivatalán keresztül végzi, a társulás pénzeszközeit elkülönített számlán vezeti.
4. A társult önkormányzatok a gazdálkodási fegyelem elősegítése érdekében automatikus lehívási jogot (azonnali beszedési megbízási jogot) biztosítanak Dunakeszi Kistérség Társulása számára abban az esetben, ha az érintett önkormányzat az általa vállalt, a Társulás felé fennálló, a társulási megállapodás XII. fejezet 2. pontjában foglalt fizetési kötelezettségeknek határidőre nem tesz eleget.
XIV. A Vagyoni kérdések rendezése
1. Kiválás esetén a Társulás tagja az általa a Társulásba bevitt vagyontárgy, vagy annak az amortizációval csökkentett forgalmi értékére jogosult.
2. Amennyiben a Társulás nyereséges, úgy kiválás esetén a Társulás tagját lakosságszámának arányában illeti meg a nyereség.
3. Ha a Társulás feladatát megvalósítva megszűnik a megszűnés esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén –eltérő megállapodás hiányában- a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.[24]
XV. A Társulás ellenőrzése
1. A Tanács a Társulás tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából Pénzügyi Bizottságot hoz létre. A Pénzügyi Bizottság elnökét a tanács tagjai közül kell választani.
2. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a Tanács tagjainak az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül meg kell küldeni.
3. A Társulás működésének fejlesztéséről, eredményességének növeléséről belső ellenőrzés útján is gondoskodik.
XVI. A Társulás működtetéséből fakadó vitás kérdések rendezése
1. A társuló felek megállapodnak abban, hogy vitás kérdéseiket harminc napon belül rendezik.
2. Az 1. pontban foglaltak eredménytelensége esetén a társuló felek bírósághoz fordulnak.
XVII. Záró rendelkezések
1. A Társulási Megállapodás egységes szerkezetbe foglalt módosítása aláírása napján lép hatályba.
2. A módosított Társulási Megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvény 87-95.§-ai, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, más vonatkozó jogszabályok, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
3 Jelen megállapodáshoz kapcsolódik, és annak elválaszthatatlan részét képezi a Társulás Szervezeti és Működési Szabályzata.
D u n a k e s z i, 2019. ………………… hó……nap
Dunakeszi Város Önkormányzatának nevében ……………..határozat alapján:
........................................................ ........................................................
Dr. Molnár György Dióssi Csaba
jegyző polgármester
Göd Város Önkormányzatának nevében ……………határozat alapján:
........................................................ ........................................................
Dr. Szinay József Balogh Csaba
jegyző polgármester
[1] Mötv. 87.§
[2]Mötv. 95.§(4)
[3] Az önkormányzat önként vállalt feladata
[4] E feladat keretén belül elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtésére irányuló programot szervezett a társulás, az önkormányzat önként vállalt feladata
[5] Önkormányzat kötelező feladata (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 153.§(1) a)
[6] Az Önkormányzat önként vállalt feladata
[7] Az Önkormányzat kötelező feladta (Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152.§(1) c) pontja szerint)
Az állati hullák ártalmatlanítása az önkormányzat kötelező feladta (2008. évi XLVI. Tv. 19.§(1) (2)a) b)
[8] Az Önkormányzat önként vállalt feladata
[9] g)-m) az Önkormányzat önként vállalt feladata
[10] Mötv.89.§(2)
[11] Mötv. 89.§(1)
[12] Mötv. 89.§(2)
[13] Mötv. 89.§(2)
[14] Mötv. 89.§(1)
[15] Mötv. 89.§(3)
[16] Mötv. 90.§(5)
[17] Mötv. 90.§ (4)
[18] Mötv.94.§(1)
[19] Mötv. 94.§(2)
[20] Mötv. 95.§(5)
[21]Mötv. 88.§(2)
[22] Mötv.95.§(1)
[23] Mötv. 46.§(2)
[24] Mötv. 90.§(4)