Göd Város Önkormányzata polgármesterének

 

 

 

 

Göd, 2020. május 12.

 

 

 

 

                  Balogh Csaba                                                 dr. Szinay József

                   polgármester                                                címzetes főjegyző

 

 

2019-2024

Helyzetelemzés és célmeghatározás

Egy város fejlődéséhez két dolgot kell egyensúlyban tartani: a gazdaságot és a közösséget. Ezeknek az arányos fejlesztésével lehet a városban pozitív változást hozni, hisz a beruházásoknak annyi az értéke, amennyire a közösség is igénybe tudja venni. A közösség lehet összetartó, de hosszú távon akkor lesz az igazán értékes, ha fejlődni, építkezni is tud és az identitása tükrében fejleszti a várost. Ezért szeretném a városvezetés nevében a lakosságot és annak a kisközösségeit megerősíteni a hozzájuk igazodó gazdasági döntésekkel.

Az önkormányzat átadás-átvétele során feltárult városunk gazdasági helyzete, ami azt mutatta, hogy bár jellemzően 3-4 MFt volt a költségvetése a városnak, amiből közel 300 mFt jutott fejlesztésekre, a Samsung SDI újranyitásának köszönhetően 2018 óta ez a költségvetés drámaian megnőtt, és 2020-ra 8 MFt költségvetéssel kalkulált a képviselőtestület.

Fontos azonban tisztázni azt is, hogy egy költségvetés bevételi oldala és kiadása ismétlődő és egyszeri elemekből is áll, és ennek tudatában elmondhatjuk, hogy a költségvetés hirtelen megugrása nem volt egyértelműen előnyös. Az Önkormányzat az iparterületek értékesítésének köszönhetően egyszeri bevételhez jutott, viszont a kiadási oldalon jellemzően az ismétlődő kiadások növekedtek az utóbbi évek során, hisz megnövekedtek a munkabérek és a munkaerőigény maga is, azáltal, hogy a lakosság számához, az elvárt szolgáltatásokhoz is igazítani kellett a hivatal és gazdasági intézményeinek létszámát és összetételét.

A legutóbbi kormányrendeletek (92/2020, 135/2020, 136/2020, 140/2020), és a veszélyhelyzet okozta gazdasági recesszió előre láthatatlan kiesést fog jelenteni a költségvetésben. Az előző és a mostani városvezetés, valamint az érintett felek becslései szerint is az érintett terület többtízmilliárd forintos adóbevételt hozott volna a városnak. Ezért kártalanításra fogunk igényt bejelenteni, de annak csak jóval a ciklusprogram elkészülte után lesz eredménye. Ezért hát a beruházásokat egy későbbi gazdasági tervezés fogja megalapozni, ez a polgármesteri program inkább irányelveket hivatott közölni.

Göd lakossága elképesztő potenciállal bír. Az itteni lakosok jelentős része kiemelkedő szakember, méltán híres művész, elismerésre méltó szociális munkás, odaadó önkéntes. Ezeknek köszönhetően számos közösségi kezdeményezés vált sikertörténetté városunkban önkormányzati támogatással vagy anélkül. Arról viszont, hogy milyen civil szerveződések vannak, nem sikerült a hivatalban kielégítő információt szerezni, hisz az adatbázisok mind elavultak. Még az orvosok és más létfontosságú intézmények elérhetősége is csak szájhagyomány útján terjedt.

Kisközösségek egy város lakosságán belül több dimenzióban is létrejöhetnek. Egyrészt a terület is meghatározhat egy erősebb összetartozást, mint amilyen a Neveleki Sszomszédoké, vagy az Oázis, a Golf és a Termál Lakópark lakóközössége. Másrészről viszont a szokások és hobbik is összeköthetik az embereket. Ezt a célt szolgálják például a civil szervezetek, egyesületek, egyházak, sportszakosztályok. Mindkettőt érdemes erősíteni, hogy ezáltal is legyenek átfedések az ismeretségi körökben, így Göd egésze tud épülni kulturálisan.

Infrastruktúra

A város mai szerkezete egymástól független ingatlanfejlesztési projektek révén jött létre. A hagyományos településszerkezet a vasút és a 2-es főút mentén alakult ki. Az alsógödi kiszolgáló funkciók (bolt, posta, egészségház, iskola) nagyjából a terület tengelyébe kerülhettek, míg Felsőgödön, a vasút, és a 2-es főút nagyobb távolsága miatt, már kifejezetten a vasúti tengely mellett épültek ki a szolgáltatások. A város növekedésével lakóterületté vált a felsőgödi duna-parti rész, Nevelek és az Oázis. Ezen részek ma is szolgáltatáshiányosak.

Különösen fontos ráadásul, hogy a közösséget érintő mindennapi szolgáltatások legfeljebb 15 perc gyalogos távolságra elérhetőek legyenek. Így élelmiszerüzletnek, egészségháznak, közösségi háznak, játszótérnek, ATM-nek, kutyafuttatónak nem feltétlenül egy-egy központban, de Alsógödön, Felsőgödön, Neveleken és „Újgödön” is helye kell legyen minden lakos közelségében.

Elő kell segíteni a biztonságos és hatékony közlekedést, hogy ne egymást akadályozó tényezők, hanem összhangban működő rendszer alakuljon ki. A 2-es főúton és a vasúton is biztonságosabbá kell tenni a gyalogos átkelést.

Az új déli vasúti felüljáró és M2 felhajtó összes lehetséges előnyét ki kell használni. A délkeleti bekötőút aszfaltozása fontos feladat ennek eléréséhez. Sem az Ady Endre, sem a Nemeskéri-Kiss Miklós út nem alkalmas haváriaútvonalnak. Az iparterületek fejlesztésénél ezt is figyelembe kell venni.

A vasúti alagút szerepét át kell gondolni. Jelenlegi formájában az autóközlekedése problematikus, a gyalogos és kerékpáros használatának a minősége pedig nem éri el az elvárható minimumot.

A kerékpárút hálózatnak két különböző igényt is ki kell szolgálnia. Egyrészt alternatív lehetőséget kell nyújtania a városi és városközi autóközlekedésre, erre a főutaktól függetlenített útvonalak a legmegfelelőbbek, másrészt a szolgáltatások eléréséhez a főutak központi szakaszait is biciklivel jól elérhetővé kell tenni. A Csomád felé vezető bicikliút kiépítése is a lakosok hasznára válna.

Közösségi döntéshozatal

Mindenekelőtt a közösségi döntéshozatalt kell megalapozni, hogy a lakosság igényeit ne csupán felmérjük, hanem a városvezetés döntéshozatalát ezeknek megfelelően priorizáljuk. A gödieknek bizonyos ügyekben nem egyértelmű a kívánsága, és a legerősebb legitimációt egyes fejlesztéssel kapcsolatos döntések akkor kaphatják meg, ha fogadjuk a lakosok ötleteit. Ehhez szakmai elemzést készíttet a városvezetés, hogy a lakosok választásai megalapozottak legyenek.

Az első évben egy döntési rendszernek a jogi és technikai kialakítását kell kidolgoznia az önkormányzatnak, majd a következő években a költségvetésben erre el kell különítenie a szükséges keretet. A technikai megoldás része kell, hogy legyen a városi weboldal informatívabbá és felhasználóbarátabbá tétele, valamint egy gödi applikáció létrehozása, ami az általános felmérések alapján nagyobb lakossági aktivitást tud generálni. Telekommunikációs szakemberként hiszem az, hogy elektronikus megoldásra lesz szükség a döntés demokratikus meghozatalához, de ez azt is megköveteli, hogy a számítástechnika világában még nem jártas lakosok számára is legyen biztosítva egy alternatív rendszer. Ez szociális munkások közbenjárásával rövid távon is kivitelezhető.

Amit biztos, hogy közösségi döntéshozatallal kellene meghatározni, hogy a Termálfürdő strand fejlesztése milyen jellegű szolgáltatásbővítést tartalmazzon. A termálvíz által termelt hő hasznosítása is cél kell, hogy legyen, úgyhogy szakmai felmérésekkel kell a teljes felújítás igazán értékes mivoltát biztosítani.