71/2022. (IV. 12.) Pénzügyi, Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottsági határozat
Tárgy: Védirat előterjesztése a 23/2019. (XI. 6.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatával összefüggésben indult nem peres eljárásban
71/2022.(IV.12) PEKJB határozat
Göd Város Önkormányzatának Pénzügyi, Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottsága
a Képviselő-testületnek elfogadásra javasolja az alábbi határozati javaslatot:
„Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
úgy határoz, hogy Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Göd Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról szóló 20/2019. (X. 10.) számú önkormányzati rendelet hatályba nem léptetéséről szóló 23/2019. (XI. 6.) önkormányzati rendeletének felülvizsgálatára irányuló a Kúria előttKöf.5.007/2022. szám alatt folyamatban lévő eljárásban védiratot kíván előterjeszteni a határozat mellékletében foglaltak szerinti tartalommal. Felhatalmazza a polgármestert a védirat benyújtására és jogi képviselő meghatalmazására.
Felelős: polgármester
Határidő: azonnal
Melléklet a …/2022. (…) Ök. határozathoz:
Kúria Önkormányzati Tanácsa
Budapest Környéki Törvényszék indítványozónak Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti út 81. képviseletében eljár: Balogh Csaba Polgármester, képviseli: Dr. Nyitrai Judit Ügyvédi Iroda (képviseletében: Dr. Nyitrai Judit ügyvéd) 2600 Vác, Naszály út 18. I/2., tel: 0630 9 714261., e-mail: nyitraijudit@invitel.hu, KASZ: 36066395, PMÜK) ellen helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban a Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Göd Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról szóló 20/2019.(X.10.) számú önkormányzati rendelet hatályba nem léptetéséről szóló 23/2019.(XI.6.) önkormányzati rendelete ellen az indítványozó által előterjesztett indítvány folytán a Kúria Önkormányzati tanácsa előtt folyamatban lévő Köf.5.007/2022. sz. alatti ügyben a T. Kúria 2. sz. végzésében foglalt felhívása alapján az alábbi
v é d i r a t o t
terjesztjük elő.
Kérjük a T. Kúriát, hogy az indítványt elutasítani szíveskedjék.
1)A Budapest Környéki Törvényszék a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 144.§-a alapján indítványozta Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Göd Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról szóló 20/2019.(X.10.) Ör. 1. sz. rendelet hatályba nem léptetéséről szóló 23/2019.(XI.6.) Ör. 2. sz. rendelet felülvizsgálatát, azzal, hogy a Kúria állapítsa meg a 23/2019.(XI.6.) Ör.2. sz. rendelet jogszabályba ütközését és mondja ki a konkrét esetben való alkalmazhatóságának kizártságát.
„Kp.144. § [Bírói indítvány]
Ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A bírósági eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”
Álláspontunk szerint az indítvány nem felel meg a Kp. 144.§-ában foglaltaknak mert a 23/2019.(XI.6.) Ör. 2 rendeletet a Budapest Környéki Törvényszéknek a 101.K.700.511/2021. sz. alatt folyamatban lévő eljárásban nem kell alkalmaznia, így ezen rendelet Kúriai vizsgálata sem indítványozható a Kp. 144.§-ában foglaltakra tekintettel.
A Budapest Környéki Törvényszék előtt 11.K.700.511/2021. szám alatti ügyében az ATID Ingatlanhasznosító Kft mint felperes a Pest Megyei Kormányhivatal alperes ellen a 830048/3/2020. sz. közigazgatási határozatának felülvizsgálata iránt indított keresetet.
Az alperes védiratában foglaltak szerint az ATID ingatlanhasznosító Kft. képviseletében Dr. Makláry Zoltán ügyvéd a Göd 7051., 7052. helyrajzi számú ingatlanok telekcsoport újraosztás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a telekalakítási hatósághoz, amelyhez mellékelte a szakhatóság előzetes állásfoglalását. A Gödi Polgármesteri Hivatal Jegyzője 11/353-2/2020. sz. előzetes szakhatósági állásfoglalásában a kérelmezett telekalakításhoz nem járult hozzá, mert a tervezett telekalakítás az akkor hatályos Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016.(XII.9.) önkormányzati rendelete és az ahhoz tartozó szabályozási terv (SZT)előírásainak nem felelt meg. A szakhatósági állásfoglalásra tekintettel az alperes az ingatlanok újraosztását 830048/3/2020. sz. 2020. december 15-én kelt határozatával nem engedélyezte. A felperes ezen határozat ellen nyújtott be keresetet.
Álláspontunk szerint a Pest Megyei Kormányhivatalnak és a Gödi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása és az azon alapuló közigazgatási határozat meghozatala során a hatályban lévő HÉSZ, vagyis a 24/2016.(XII.9.) önkormányzati rendelet alapján, annak figyelembevételével kellett eljárnia.
A 23/2019.(XI.6.) Ör.2. rendelet – amely a 20/2019.(X.10.) Ör. 1. sz. rendelet hatályba nem lépéséről rendelkezett – nem volt alkalmazandó ezen eljárásban.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.)
„15. § (1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
kell alkalmazni.”
Az ATID Kft mint kérelmező 2020. október hó 21. napján nyújtotta be Göd Város Polgármesteri Hivatalhoz az előzetes szakhatósági állásfoglalást iránti kérelmet. Ezen kérelmet 1. sz. alatt csatoljuk.
Az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására 2020. 11.05. napján került sor.
Ezzel szemben a 20/2019.(X.10.) Ör.1 rendelet hatályba nem lépéséről rendelkező 23/2019.(XI.6.) Ör. 2. rendelet 2019. november 9-én hatályba lépett.
A 20/2019.(X.10.) Ör.1. rendelet hatályba nem lépéséről az Önkormányzat a Jat. 9.§ (2) és (3) bekezdése alapján döntött.
„Jat. 9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.”
Hivatkozni kívánunk arra is, hogy a Jat. 12/A §-ában foglaltak szerint a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály 9.§ (2) bekezdése szerinti hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés a Jat. 12/A § b) pontja szerint a hatályba léptető rendelkezésében megállapított időpontban végrehajtottá válik és a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszíti.
„12/A. § (1) A kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés
a) a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésének az időpontjában,
b) a hatályba nem lépésről rendelkező jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezésében megállapított időpontban
végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.”
Mindezen körülmények alapján álláspontunk az, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló kérelem benyújtásának az időpontjában, vagy 2020. október hó 21. napján, a 23/2019.(XI.6.) Ör. 2. rendelet már nem volt hatályos, így azt a Jat. 15.§-ában foglaltakra tekintettel nem kellett és nem is lehetett alkalmazni a szakhatósági eljárásban.
A 20/2019.(X.10.) Ör.1 rendelet szintén nem volt hatályos.
A kérelem benyújtásának időpontjában a 24/2016.(XII.9.) Ör. volt hatályos, így a Gödi Polgármesteri Hivatal Jegyzője a szakhatósági állásfoglalását kizárólag e rendeletre alapozta.
Az előzetes szakhatósági állásfoglaláson alapuló, a Pest Megyei Kormányhivatal által hozott 830048/3/2020. sz. határozat is ezen a rendeleten alapult, így a perben is a fentiek szerinti rendeletet kellett a Törvényszéknek alkalmazni. Mindezek alapján véleményünk szerint az indítvány ütközik a Kp. 144.§-ába, mert a bíróságnak csak az előtte folyamatban lévő eljárásban alkalmazandó önkormányzati rendelet jogszabályba ütközése esetén teszi lehetővé az indítvány előterjesztését.
Mivel a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban nem kellett a 23/2019.(XI.6.) Ör.2. sz. rendeletet alkalmazni, így ezen rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás indítványozása a Kp. 144.§-ába ütközik, amelyre tekintettel kérjük annak elutasítását.
2./A Budapest Környéki Törvényszék indítványa arra irányul, hogy a Kúria a 23/2019. (XI.6.) Ör.2. sz. rendelet jogszabályba ütközését mondja ki és zárja ki annak konkrét esetben való alkalmazhatóságát.
A Kp. 146.§ (1) bekezdése határozza meg, hogy a rendelet jogszabályba ütközése esetén a Kúria milyen döntést hozhat a) megsemmisítés, b) jogszabályba ütközés megállapítás, c) annak kimondása, hogy a rendelet nem lép hatályba. A Budapest Környéki Törvényszék indítványa értelmezésünk szerint a Kp. 146.§ (1) b) pontjában foglaltak szerinti döntésre irányul, azonban ez a szakasz csak az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközésének a megállapítását teszi lehetővé. A 23/2019.(XI.6.) Ör. 2 rendelet pedig nem felel meg ezen feltételnek, mert hatályon kívül helyezésére nem az eljárás megindítását követően került sor.
Az a) pont szerinti megsemmisítésre szintén nem kerülhet sor, mert a rendelet már 2020. november 9-én hatályát veszítette.
Az indítvány nem jelölte meg, hogy a T. Kúriától kért döntést a Kp. mely szakaszára alapítva terjesztette elő, de álláspontunk szerint az indítvány teljesítésére a Kp. 146.§-a alapján sincsen jogi lehetőség.
„Kp.146. § [Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése esetén]
(1) Ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik,
a) az önkormányzati rendeletet vagy annak rendelkezését megsemmisíti,
b) az eljárás megindítását követően hatályon kívül helyezett önkormányzati rendelet vagy rendelkezése más jogszabályba ütközését állapítja meg vagy
c) kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba.”
3./ Álláspontunk szerint téves a Budapest Környéki Törvényszék 28. sz. végzésében foglalt indokolás alábbi megállapítása:
„az állami főépítész záró szakmai véleményében megkövetelt jogszabályi követelményeket a képviselő-testület teljesítette”
A rendelet hatályba nem léptetésére vonatkozó döntésre azért került sor mert az állami főépítész a 20/2019.(X.10.) sz. Ör.1 rendelet hatályba lépését megelőzően arról értesítette az Önkormányzatot, hogy a záró szakmai véleményét visszavonta. Indokolásként pedig az alábbiakat állapította meg:
„Mindezeket figyelembe véve a rendelet a záró szakmai véleményre benyújtott formában jogszerűen nem fogadható el, mert jogszabályi előíráson alapuló ellentmondást tartalmaz.”
Mindebből megállapítható, hogy az állami főépítész szerint a jogszabályon alapuló észrevételei nem kerültek átvezetésre.
Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatáról szóló 24/2016.(XII.9.) sz. Ök. rendeletét módosította a 20/2019.(X.10.) sz. Ök. rendelet.
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 40.§ (6) bekezdése szerint a településrendezési eszköz elfogadására irányuló eljárás során a végső szakmai véleményezési szakaszban az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az egyeztetést követően záró szakmai véleményt küld a településrendezési eszköz elfogadásához.
A Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze PE/AF/00003-8/2019. ügyiratszám alatt záró szakmai véleményt adott ki 2019. október 1. napján.
Az Állami Főépítész PE/AF/00003-8/2019. sz. záró szakmai véleményében 3. pontban foglalta össze azokat a követelményeket, amelyeknek átvezetését kérte a rendeleten. Kivonatosan ezek az alábbiak voltak:
1.1.Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jszr. 102.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében az önkormányzati rendelet módosítása során úgy kell eljárni, hogy a módosított jogszabály egésze és a módosított szerkezeti egységek is megfeleljenek a Jszr-ben foglalt követelményeknek
1.2. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jat. 2.§ (1) bekezdése értelmében az önkormányzati rendeletnek a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A Jszr. 2.§-a szerint a jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni.
1.3.Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosító rendelet tervezetének 1.§-ában foglaltak nem felelnek meg a Jszr. 69.§ (3) bekezdésének, valamint a Jszr. 5.§ (1)-(2) bekezdésének.
1.4.Javasolta, hogy az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a módosító rendelet tervezetében a „rendeltetési egység” szöveg helyett az „önálló rendeltetési egység” szerepeljen, összhangban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben használt fogalommal.
1.5.Felhívta a figyelmet arra, hogy a módosító rendelettervezet 17.§-ában lévő rendelkezés nem felel meg a Jat 2.§ (1) bekezdésében foglaltaknak. A „szolgálati lakás” fogalma jelenleg nem szerepel a magasabb szintű építésügyi jogszabályokban.
2. pontban kitért arra, hogy nem tartotta ésszerűnek és átgondoltnak, hogy az Öregfutó út, Nemeskéri-Kiss Miklós út, Rómaiak útja, Összekötő út által határolt telektömbön belül:
- nem a rendelkezésre álló összes mezőgazdasági területet sorolják át lakó-vagy vegyes területté.
- kiszolgáló utak zsákutcaként tudnak megvalósulni
- közművek nem a leggazdaságosabb nyomvonalon készülhetnek el
- nem derül ki a lakosság jövőbeni ellátása oktatás, nevelés, szociális, eüi-i intézményekkel, közösségi közlekedéssel.
- mozaikszerű területhasználat (kertvárosias lakó és általános mezőgazdasági) állandó konfliktushelyzet alakulhat ki
- Má-1 jelű övezeten belül olyan beépítés lesz, amely a jövőbeni lakó- és településközpont területté alakítást megnehezíti
- lakórendeltetés és üdülő rendeltetés együttes engedélyezés a területen további konfliktusok forrása lehet,
- új építési övezetben a továbbiakban üdülőépület elhelyezése nem megengedett,
- üdülőépületekhez megengedőbb a gépkocsi-elhelyezési szabály, mint a lakásokhoz,
- gépjárműveknek a terület építési telkein történő elhelyezésére vonatkozó, módosító rendelettervezet 9.§-ában, 12.§ában és 13-ában lévő rendelkezések nem felelnek meg a Jat. 2.§ (1) bekezdésében foglaltaknak.
3. pontban felhívta a figyelmet arra, hogy a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. végrehajtásáról szóló 145/1999(X.1.) Korm. rendelet 48.§(2) és (4) bekezdésében foglaltakat be kell tartani az érintett temető működtetésénél.
Ezt követően a Képviselő-testület javította, majd elfogadta a Helyi Építési Szabályzat módosítására vonatkozó 20/2019.(X.10.) sz. Ök. rendeletet 2019. október hó 9. napján.
Az 1.3., 1.4., 1.5. pontban foglaltakat a tervező a rendeleten átvezette, míg a 2. pontban rögzített észrevételek egy része nem került átvezetésre a rendeleten.
Hivatkozni kívánunk az Étv. 8.§ (2d) pontjára, amely szerint a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményt figyelembe kell venni.
„Étv. 8. § (2d) A településrendezési eszköz elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni.”
Az Állami Főépítész PE/AF/00003-9/2019. sz. iratával a korábban kiadott záró szakmai véleményét visszavonta és felhívta a figyelmet azon álláspontjára, amely szerint „a rendelet a záró szakmai véleményre benyújtott formában jogszerűen nem fogadható el, mert jogszabályi előíráson alapuló ellentmondást tartalmaz.”
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 27.§-a az alábbiak szerint rendelkezik:
„314/2012.(Korm.r.) „27. § (1) A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.”
Ezzel szemben a HÉSZ olyan közútrendszert alakított ki, amely nem volt csatlakoztatható forgalom-technikailag a település egyéb utcahálózatához.
Erre az állami főépítész záró szakvéleményének 2. pontjában hívta fel a figyelmet az alábbiak szerint:
„A telektömbön belül így a telepítési tanulmánytervben ábrázolt tervezett kiszolgáló utak egy része zsákutcaként tud csak megvalósulni, valamint a terület ellátásához szükségessé váló közmű vezetétek is csak részben és nem a leggazdaságosabb nyomvonalon készülhetnek el.”
Az állami főépítész kitért arra is a záró szakmai véleményében, hogy
„nem a rendelkezésre álló összes mezőgazdasági területet sorolják át lakó- vagy vegyes területté.”
Ez a megállapítás azért bír jogi jelentőséggel, mert a HÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlap (11. és 15. szelvényen (SZT-11, SZT-15) látható övezetek mezőgazdasági területet is tartalmaznak, ezzel szemben Göd Város Önkormányzatának 8/2018.(I.30.) Ök. határozatával elfogadott Településszerkezeti Terve a területet egységesen településközponti vegyes (VT.) és kertvárosi lakóterület területfelhasználásba sorolja.
Igy a HÉSZ ellentétben áll a településszerkezeti tervvel és ezzel ütközött a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 11.§-ába, amelyre az állami főépítész a záró szakmai véleményében utal, ugyanis a helyi építési szabályzatnak összhangban kell állnia a településszerkezeti tervvel.
„314/2012.(XI.8.) Korm.r. 11. § (1) A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban, a településképi követelmények kivételével, megállapítja - a táj, az épített- és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos területhasználati korlátozásokkal, továbbá az egyes területek felhasználásával, az azokon való építés rendjével és intenzitásával kapcsolatos előírásokkal - a helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket.”
Ezeknek a jogszabályon alapuló észrevételeknek a javítására nem került sor.
Ezt követően az Önkormányzat állásfoglalást kért a Kormányhivataltól, amelyre vonatkozóan PE/AF/00003-13/2019. szám alatt az a válasz érkezett, hogy a 20/2019.(X.10.) Ör. az Öregfutó út- Nemeskéri -Kiss Miklós út- Rómaiak útja összekötő út által lehatárolt telektömb (ún. Temetőtábla) területére vonatkozó szabályozás kivételével hatályba léptethető.
4./Fentiekben kifejtettekre tekintettel álláspontunk az, hogy a rendelet hatályba nem lépéséről azért kellett rendelkezni, mert az Étv. 8.§ (2d) pontjában foglaltaknak, továbbá a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 11.§ (1) és 27.§-ában foglaltaknak a 20/2019.(X.10.) Ör. nem tett eleget, ugyanis az állami főépítész záró szakmai véleményét a testület nem épített be a rendeletbe, a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményt nem vette figyelembe. Az állami főépítész záró véleményében feltételeket határozott meg, ezek javítására maradéktalanul nem került sor.
5./ Álláspontunk szerint az Ör 2. nem sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését és XIII. cikk (1) bekezdését, 32. cikk (3) bekezdését. (XXXII. cikk (3) bekezdés nem található az Alaptörvényben)
Az Alaptörvény I. cikk (1) és XIII. cikk (1) bekezdése az alapjogok, a tulajdonjog védelmét biztosítja, a felülvizsgálat tárgyát képező rendelet azonban tulajdonjogot nem érintett. Mivel az Ör.1. még nem lépett hatályba, így ahhoz nem fűződött semmilyen joghatás, ennek okán pedig a hatályba nem lépésről rendelkező Ör.2. semmilyen többletjogosítványt nem vont el sem a felperestől, sem mástól, így nem sérthette az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, XIII. cikk (1) bekezdését, 32 cikk (3) bekezdését sem, mert nem volt más jogszabállyal ellentétes.
6./Álláspontunk szerint az Ör.2. nem sértette a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 34.§ (1) bekezdését, 40.§ (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését sem. Ezen álláspontunkat arra alapozzuk, hogy a záró szakmai véleményében az állami főépítész megjelölte, hogy milyen módosításokat tart szükségesnek, vagyis, hogy véleményét mely feltételekkel adja meg. Ezen feltételek maradéktalan teljesítésére nem került sor. Álláspontunk szerint amennyiben az Önkormányzat záró szakmai véleményben foglaltak teljesítése nélkül lépteti életbe a rendeletet, az az Étv. 8.§ (2d) pontjába ütközött volna.
7./Álláspontunk szerint nem ütközik a rendelet a Jat. 2.§ (4) bekezdésének a) és b) pontjába, 9.§ (2) és (3) bekezdésébe, 17.§-ába, 18.§ (1) bekezdésébe sem. A rendelet megfelelt az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedett a jogrendszer egészébe, megfelelt a jogalkotás szakmai követelményeinek is.
Az Önkormányzat részletes vizsgálatot végzett a rendelet hatályba nem lépésének következményeit illetően, e körben többször egyeztetett a Kormányhivatallal is. A Polgármester az előzetes vizsgálat eredményéről az előterjesztésben tájékoztatta a testületet, a testület ezen információk birtokában döntött az Ör.1 hatályba nem lépéséről a szabályozás célja másként nem volt elérhető, hatályba lépésének időpontja is megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
A testületi előterjesztés kitért arra, hogy a hatályba nem lépésre vonatkozó döntést azért tartotta indokoltnak, mert szükségesnek tartotta a Kormányhivatallal történő további egyeztetést, az állami főépítész véleményében foglaltak szerinti „jogszabályi előíráson alapuló ellentmondások” feltárása, orvoslása érdekében.
Az Önkormányzat ennek megfelelően állásfoglalást kért a Kormányhivataltól. A Kormányhivatal 11/134-2/2019. szám alatti állásfoglalása azt tartalmazta, hogy amennyiben a rendeletből kikerül az ún. Temetőtábla, módosító záró vélemény kibocsátására került sor.
Az előterjesztés szerint a testület elsősorban azt mérlegelte, hogy amennyiben a HÉSZ-t záró szakmai vélemény nélkül, az állami főépítészi véleménye szerinti jogszabályi ellentmondásokkal, az Étv. 8.§-ába, továbbá a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletbe ütköző módon fogadja el, akkor a Kormányhivatal törvényességi felügyelet eljárást indíthat, kezdeményezheti a rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatát, ami végsősoron a rendelet megsemmisítéséhez vezethet. Ha viszont a HÉSZ alapján az ingatlantulajdonosok gazdasági lépéseket tesznek és közben az annak alapját képező HÉSZ megsemmisítésére kerül sor, ez jelentős kártérítési igényt generálhatna. Egyrészt az ellentmondások tisztázása, másrészt a károkozás elkerülése miatt tartotta az Önkormányzat szükségesnek hatályba lépés előtt tisztázni a körülményeket.
Álláspontunk szerint egyszerűsített formában maga az előterjesztés tartalmazta azokat az indokokat, amelyek a hatályba nem lépésre vonatkozó döntést alátámasztották.
8./ Álláspotunk szerint nem ütközik a rendelet az Étv. 30/A § (4) bekezdés a) pontjába, továbbá Göd Város Önkormányzata Képviselő-testülete 33/2014. (XII. 1.) Ökt. sz. rendeletével elfogadott SZMSZ. 11.§ (3) és 20. § (3) bekezdésébe sem.
Az Étv. 30/A § (4) bekezdés a) pontja szerint az önkormányzat szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. Az Étv. ezen rendelkezése a magánjog körébe eső polgári jogi szerződés tartalmi elemeit rögzíti, amely nem kapcsolható össze az önkormányzat közjog területére eső jogalkotói hatáskörével és annak gyakorlásával összefüggő kérdésekkel.
Az SZMSZ. 11.§ (3) bekezdésében foglaltak megsértésére azért nem került sor, mert az Önkormányzat az SZMSZ 12.§-ában foglaltak szerinti sürgős megtárgyalás szabályát alkalmazta.
Közmeghallgatást az Ör.2. megalkotása előtt azért nem volt szükséges tartani, mert önmagában az Ör.2 elfogadása nem zárta el az Önkormányzatot attól, hogy az ellentmondások tisztázását követően utóbb hatályba léptesse a rendeletet.
Melléklet: ATID Kft. által 2020 október hó 21. napján benyújtott kérelem
PMKH PE/AF/00003-13/2019. állásfoglalás
Előterjesztés az Ör.2. elfogadásához
2019. november 5-én kelt testületi jegyzőkönyv
Göd, 2022. április ….
|
|
Göd Város Önkormányzata képviseletében
Balogh Csaba
polgármester”
|
Felelős: PEKJB elnök, jegyző
Határidő: azonnal