2010. december 14-i ülésére
Tárgy: | Helyi adórendeletek módosítása | |
Készítette: | Jakab Gábor Osztályvezető | |
Előterjesztő: | Jakab Gábor Osztályvezető | |
Véleményező bizottság: | Pénzügyi Ellenőrző, Közbeszerzési és Jogi Bizottság |
Tisztelt Képviselő-testület!
Mint ahogyan a 2011. évre vonatkozó adókoncepcióban is szerepel, az önkormányzati választáson győztes pártkoalíció ígéretet tett az iparűzési adó – eddig törvényi maximumon lévő mértékének – csökkentésére. Erre, valamint a vállalkozásokat sújtó pénzügyi, gazdasági válságra való tekintettel javasolja az önkormányzati vezetés az adómérték 1,8 %-ra történő csökkentését.
Az ideiglenes iparűzési adóval kapcsolatosan a rendeletmódosításra azért van szükség, mert törvénymódosítás eredményeként 2011. január 1-től a piaci és vásározó kiskereskedelem kikerül az ideiglenes iparűzési adóztatás köréből és a helyi szabályozásinkat is ehhez kell igazítani.
Talajterhelési díjfizetéssel kapcsolatban több gyakorlati probléma is felmerült az ügyintézés során, jellemzően vízvezeték-meghibásodásokkal (csőtörésekkel) kapcsolatban. Mindezek kapcsán többször is megbeszélést folytattam a DMRV Zrt - a továbbiakban: szolgáltató - munkatársával aki tájékoztatott, hogy díjszámla korrekció elvégzésére nincs lehetőségük. Vízvezeték meghibásodás (csőtörés) esetén az adott időszakra (napokra) nézve a nagyobb összegű vízfelhasználás természetesen kimutatható, de az, hogy ebből pontosan mekkora vízmennyiség folyt el a vízvezeték meghibásodása miatt, nem meghatározható. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) - 24. § (4) bekezdésének c. pontja szerint azonban nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál - és értelemszerűen a talajterhelési díj megállapításnál sem – az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetbe elszivárgott, ezért mindenképpen szükség van a meghibásodás miatti vízfelhasználás valamilyen módon történő „meghatározására”. Az ilyen esetekre nézve megoldás lehet, hogy a csőtörést megelőző 1 éves - „meghibásodás mentes” - vízfogyasztás figyelembe vételével az adott („csőtöréses”) hónapra is egy havi átlag-vízfelhasználást határozna meg a szolgáltató a talajterhelési díj számításához. Indokoltnak látszik megkövetelni az ügyféltől annak megfelelő igazoltatását, hogy a vízvezeték-meghibásodást a szolgáltatónál bejelentette és hitelt érdemlően igazoltatnánk a javíttatást is. (ezek hiányában ugyanis elvileg elképzelhető, hogy nem is volt meghibásodás, „csupán” bármilyen oknál fogva lényegesen nagyobb mértékű volt az adott időszakban az ingatlanon a vízfogyasztás.)
A Korm. rendelet - 24. § (4) bekezdésének d. pontja szerint nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál a külön jogszabály felhatalmazása alapján kihírdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a. (ez az időszak a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint az adott év május 1. napjától-szeptember 30. napjáig terjedő időtartam) Az idézett rendelkezés miatt azért kell módosítani a rendeletünket, mert nem jogszerű a locsolási kedvezményt úgy meghatározni, hogy 10 % „mellett” legfeljebb 20 m3 az, ami beszámítható.
A talajterhelési díj méltányosságból történő elengedésének jövedelemhatára nagyon alacsony, jelenleg a minimálnyugdíj másfélszerese. Indokoltnak tartanánk, hogy ez a határ a legkisebb öregségi nyugdíj két és félszeresére emelkedne, ami jelenleg 71.250 Ft- ot jelentene. (tapasztalataink szerint ez kb. 8-10 személy összesen mintegy 100 ezer forint körüli talajterhelési díjának az elengedését jelenthetné - miután további rendeleti feltétel az egyedülállóság és a maximum 36 m3-es éves vízfogyasztás)
Mint ahogyan az adókoncepcióban szerepel, sem a lakóépületek, sem a lakóépületen kívüli kategóriájába tartozó, vállalkozási célú vagy egyéb épületek esetében nem javasolunk adóemelést, sőt a kiemelt kategóriába tartozó adómértékek egy részének 2010. január 1-től visszamenőleg történő csökkentését tartjuk indokoltnak az 2010. december 20-ig beérkező iparűzési adóelőlegek összegének függvényében. E vonatkozásban illetve az építményadó- rendelet módosítása tekintetében 2010. december 20-át követő PEKJB-ülésre majd az azt követő képviselő-testületi ülésre szeretnénk előterjesztést készíteni.
1. döntési javaslat
"Helyi iparűzési adóról szóló rendelet módosítása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
a helyi iparűzési adóról szóló
39/2005.(XII. 16.) sz. Ök. rendelet (a továbbiakban: Ir.)
m ó d o s í t á s á r ó l
- §
Az Ir. 3.§ -a helyébe a kövekező rendelkezés lép:
„3. §”
Az adó mértéke
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,8%-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a Htv. 37.§ (2) bekezdés szerinti tevékenység-végzése után naptári naponként 5000.-Ft.
2. §
(1) E rendelet 2011. január 1-én lép hatályba és a következő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az Ir. 5-6 §-ai, 7.§
(1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése, továbbá az 1. § első tagmondata helyébe „Az 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ában” szöveg lép.
(3) E § 2011. január 2-án hatályát veszti.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
2. döntési javaslat
"Talajterhelési díjról szóló rendelet módosítása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
a talajterhelési díjról szóló 43/2006. (XII. 14.) sz. rendelete ( a továbbiakban. Td.)
m ó d o s í t á s á r ó l
1.§
A Td. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„3.§
(1) Locsolási célú felhasználásra a május 1 - szeptember 30. között felhasznált vízmennyiség 10 % -a vehető figyelembe és vonható le az adóalapot képező vízmennyiségből, amennyiben a kibocsátó a szolgáltatói közműhálózaton kívüli egyéb vízbeszerzési lehetőséggel (pl.: ásott, fúrt kút) nem rendelkezik.
(2) Vízvezeték meghibásodása következtében elfolyt, elszivárgott vízmennyiséget le kell vonni a talajterhelési díj alapjából feltéve, hogy a kibocsátó a meghibásodás DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt-nek– a továbbiakban szolgáltató – történő bejelentését hitelt érdemlően, a szolgáltatótól szerzett igazolással vagy a korrigált vízdíj számlával, a vízvezeték megjavíttatását pedig a szerelést elvégző által adott számlával bizonyítja.
(3) A talajterhelési díj alapjából - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - levonható, vízvezeték-meghibásodás hónapjára eső vízmennyiség a szolgáltatóval igazoltatható úgy, hogy az a vízvezeték meghibásodásának hónapja előtti egy éves időszak teljes vízfogyasztásának 1/12 részével (havi átlag-vízfogyasztás) egyezik meg.
(4) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a felhasznált vízmennyiséggel amelyet a kibocsátó szennyvíztárolóból arra feljogosított szervezettel - Göd Város esetében a Városkút Szolgáltató Kft-vel (2151 Fót, Keleti Márton u. 11.) szállíttat el.
(5) Nem terheli díj fizetési kötelezettség azt a magánszemély kibocsátót aki egyedülálló, állandó lakosként az adott ingatlanban egyedül él, és igazolni tudja, hogy a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét nem éri el és az évi vízfogyasztása nem haladja meg a 36 m3–t.
(6) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a Településellátó Szervezetet - mint kibocsátót- az általa fenntartott illetve üzemeltetett
Jácint utcai temetőben
Nemeskéri úti temetőben
Pázmány Péter utcai temetőben valamint a
Pesti úti temetőben
felhasznált vízmennyiség után
2. §
(1) Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba és a következő napon hatályát veszti. .
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg: a Td
bevezető szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép:
„Göd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 21/A § (2) bekezdésében valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:”
A Td.
4. § (4) bekezdésében a „4.§ (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „3.§ (4) bekezdés” szöveg
3.§ (2) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében a „( Dunamenti Regionális Vízmű Rt. 2600 Vác, Hóman Bálint u. 3.)„szövegrész helyébe a „( DMRV Duna menti Regionális Vízmű Zrt. 2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3.)„ szöveg
lép.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Td. 5. § (4) bekezdése hatályát veszti.
(4) E § 2011. január 2-án hatályát veszti.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
3. döntési javaslat
"Helyi telekadóról szóló rendelet módosítása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
a helyi telekadóról szóló
33/2005. (XII. 02.) sz. rendelete ( a továbbiakba: Tr.)
m ó d o s í t á s á r ó l
1. §
A Tr. 5. § (1) bekezdésében a „beépítetlen belterületi földrészlet” szövegrész helyébe a „telek” szöveg lép, egyúttal hatályát veszti a Tr.
5. § (1) és (2) bekezdésében „Az adó mértéke” szövegrész
7-8 §-ai
9. § (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése.
2.§
(1) Ez a rendelet 2011. január 1-én lép hatályba és a következő napon hatályát veszti.
(2) E § 2011. január 2-án hatályát veszti.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
4. döntési javaslat
"Tartózkodás alapján fizetendő idegenforgalmi adóról szóló rendelet módosítása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
a tartózkodás alapján fizetendő idegenforgalmi adóról szóló
34/2005. (XII. 02.) sz. rendelet ( a továbbiakban: Ir.)
m ó d o s í t á s á r ó l
1.§
Az Ir. 5. §-a, 6.§ (1) bekezdésének második mondata és (2) bekezdése valamint az 1. §-ában a „határozatlan időre” szövegrész hatályát veszti.
2.§
(1) E rendelet 2011. január 1-én lép hatályba és a következő napon hatályát veszti.
(2) E § 2011. január 2-án hatályát veszti.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal