2011. november 17-i ülésére
| Tárgy: | Lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítések, útfelújítások - rendeletmódosítási javaslatok | |
| Készítette: | Jakab Gábor Osztályvezető, dr. Nyitrai Judit ügyvéd, Popele Julianna Osztályvezető, Szabó Csaba egyéni választókerületi önkormányzati képviselő | |
| Előterjesztő: | Szabó Csaba egyéni választókerületi önkormányzati képviselő | |
| Véleményező bizottság: | Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság |
ELŐTERJESZTÉS
Lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítéssel, útfelújítással valamint építményadó- kedvezménnyel kapcsolatban
Tisztelt Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottság (a továbbiakban: VKB) !
Körzetem lakóinak egy részéről igényként merült fel, hogy önerőből gondoskodhassanak az ingatlanaik előtti utak szilárd burkolattal történő ellátásáról illetve felújításáról oly módon, hogy önkéntes összefogással és a munkálatok költségeinek teljes körű finanszírozásával aszfalt burkolatú utat építtessenek illetve meglévő szilárd burkolatú utat felújíttassanak.
Önkormányzatunk egyik legfőbb célja, hogy elősegítse a település infrastrukturális fejlődését, a poros, kátyús utak helyébe szilárd burkolatú utakat valamint csapadékvíz elvezető- és szikkasztóárkokat építsen. Sajnálatos módon azonban a rendelkezésre álló források e téren csak szerény lehetőséget biztosítanak.
A lakosság egy része azonban a hozzám érkezett jelzések szerint képes és hajlandó is arra, hogy saját forrásból ezen közösségi célok megvalósítása érdekében szilárd burkolatú utat építtessen vagy meglévő szilárd burkolatú utat felújíttasson és az elkészült beruházást a fogalomba helyezést illetve műszaki átadást követően térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adja. Az útépítéshez az önkormányzat részéről tulajdonosi hozzájárulás szükséges és célszerű lenne az is, ha a terveket az önkormányzat készíttetné el.
Javasolom továbbá, hogy önkormányzatunk az útépítési tervek költségeinek vállalásán túl a lakossági beruházást építményadó kedvezménnyel is ösztönözze.
Az építményadó-rendelet módosítása és annak indokolása a jelen előterjesztés mellékletét képezi.
Építményadóról szóló rendelet útépítésre történő lakossági befizetésekkel kapcsolatos módosítása, adókedvezmény lehetőségének biztosítása
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben korábban hatályban volt egy olyan rendelkezés miszerint akkor, ha magánszemély kommunális beruházás céljára befizetést teljesít, a befizetés levonható az önkormányzathoz fizetendő, adott évben esedékes helyi adóból. Ha a helyi adó éves mértéke nem érte el a levonható összeget, a levonási jog lehetőségével további 4 évig élhetett az adóalany.
Ez a szabályozás ugyan kikerült a törvényből de „csupán” azért, hogy az önkormányzatok maguk dönthessék el, hogy különböző beruházásokat kívánnak-e és ha igen milyen mértékben és formában helyi adókedvezménnyel ösztönözni.
A Szabó Csaba által tett előterjesztéshez kapcsolódóan a képviselő Úrral és a Polgármesteri Hivatal érintett munkatársaival lefolytatott előzetes megbeszéléseink tapasztalatai alapján elkészítettem az építményadó-rendelet módosításának tervezetét.
A normaszöveg megalkotásánál a következőket vettem figyelembe:
Az alábbi rendeleti konstrukció elfogadása esetén egy 20 millió forint körüli nagyságrendű útépítés kapcsán nyilván kevesen lennének, akik milliós vagy annál nagyobb nagyságrendű összeget és jóval többen, akik 100-200 e Ft-ot tudnának fizetni. Ennél természetesen kedvezőbb, ha „csak” útfelújításra kerül sor, ez utóbbi esetben az útépítési költség mindössze 15-20 %-ával kellene számolni. Kb. 4 év távlatában 4-5 hasonló útépítés illetve felújítás megvalósulása esetén az adókedvezmények – a 4 év alatt - hozzávetőleg maximum 5-6 millió forintos bevételkiesést jelentenének. Feltétlenül le kell szögezni, hogy a szabályozásnak általánosnak kell lennie, vagyis az önkormányzat által a város bármely területén engedélyezett lakossági finanszírozású útépítés esetén egyenlő jogszabályi feltételeket kell biztosítani.
A helyi építményadóról szóló rendelet- a továbbiakban: Ér. - módosítására tett javaslat - a továbbiakban: Mr. - egyes §- aihoz fűzött indokolás a következő:
A Mr. 1-2 §-ai –hoz
Az itt található normaszövegeknek ugyan nincs köze a tárgyalandó témához, azonban – ha már egyébként is sor kerül az Ér módosítására – célszerű ezt is rendezni. A módosítás egyrészt az Ér. kedvezményekről és mentességekről szóló 3/A-3/C §-ainak „rendezésével”, másrészt a sokgyermekesekre és az idősekre vonatkozó előírások kis mértékű változtatásával kapcsolatos. A „rendezéssel” egy §-ban kerülnek a különböző fajtájú kedvezményekre vonatkozó előírások a hozzájuk fűződő értelmező rendelkezésekkel. (e tekintetben tehát érdemi változás nincs) A többgyermekesekre és az idősekre vonatkozó előírásokban pedig rögzítésre kerülne, hogy az érintett adóalanyoknak és azoknak, akik után a kedvezmény vagy mentesség jár, az adott (adótárgyat képező) lakásban legyen a bejelentett állandó lakcíme.
Az Mr. 3. §-ához
A 3/C § (1) bekezdéséhez:
Az adókedvezményt csak magánszemélyek kaphatnák, miután a vállalkozások építményadóztatására vonatkozó törvényi előírások a rájuk történő „kiterjesztést” nem teszik lehetővé. Természetesen vállalkozó is részt vehet az együttműködésben, de csak magánszemély „minőségében”.
A 3/C § (2) bekezdéséhez:
Célszerűbb, ha az „ingatlanra” és nem „személyre” szólóan adja az önkormányzat a kedvezményt a következők miatt: Akkor, ha az útépítésre fizető az ingatlan (rész)tulajdonosa, azonban pld.: ott lakik a haszonélvező szülő vagy nagyszülő akkor főszabály szerint az utóbbi az adó alanya. A normaszöveg lehetővé tenné, hogy akár az érintett ingatlan után adófizetésre kötelezett akár a (rész)tulajdonos lesz az útépítésre befizető személy, a kedvezmény biztosítható legyen.
A 3/C § (3)-(4) bekezdéseihez:
E bekezdésben található normaszövegek pontosítják, hogy az adókedvezmény feltételeinek mikor kell fennállnia és mikortól jár maga a kedvezmény.
A 3/C § (5) bekezdéséhez:
Bármilyen összegű, akár milliós vagy ezt meghaladó nagyságrendű a befizetés esetén is legfeljebb 5 évig lenne adható évi 50 %-os adókedvezmény, azaz még egy kiemelkedően nagy (pld.: 300-400 m2) alapterületű ingatlannál is korlátozott lenne a kedvezmény összege (elkerülendő a „túl nagy mértékű” bevétel-kiesést)
A 3/C § (6) bekezdéséhez:
Itt utalnánk arra, hogy útépítések, útfelújítások előírásairól és az ezekhez szükséges önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás feltételeiről szóló rendeletben található valamennyi előírás betartása is szükséges ahhoz, hogy az érintett személyek a későbbiekben építményadó- kedvezményben részesüljenek.
A 3/C § (7) bekezdéséhez:
Ha bármely útépítés, - felújítás során az önkormányzat a lakosság egy részét útépítési hozzájárulás megfizetésére kötelezi, nem indokolt építményadó-kedvezmény biztosítása, miután a mostani javaslat nem kötelez, hanem ösztönöz a befizetésre. Ennél a konstrukciónál az önkormányzat vezetése nem kalkulál útépítési hozzájárulással, a jelenlegi elképzelés esetén csak akkor lenne útépítési illetve - felújítás és értelemszerűen adókedvezmény, ha az érintett lakosság (illetve annak egy része) a teljes kivitelezési összeget „összeadja”. Elméletileg azonban a jövőben előfordulhat olyan eset, hogy az együttműködésben az érintett lakosság több mint 2/3 része részt vesz és a teljes költséghez már csak egy kisebb összeg hiányzik, ami „elosztva a fennmaradó lakók” között egy megfizethető mértéket jelent. Ez esetben elvileg lehetne rendeletet alkotni útépítési hozzájárulás- fizetési kötelezettségről, de indokolatlan volna a „nem önkéntes” befizetőket is adókedvezményben részesíteni. A javaslat szerint nem adható adókedvezmény járdaépítésre befizetett összegek után sem.
A 3/C § (8) bekezdéséhez :
Indokolt pontosan meghatározni, hogy mikor tekinthető a megépített vagy felújított útszakasz befejezettnek, miután az adókedvezmény a befejezést követő évtől illetné meg az adófizetésre kötelezettet.
A 3/C § (9) bekezdéséhez
A félreértések elkerülése és az egyértelműség céljából indokolt definiálni, hogy mi minősül útépítésnek- és mi tekintendő útfelújításnak.
Kérem a PEKJB-ot és a VKB-ot hogy egyetértése esetén szíveskedjen az alábbi rendelet-tervezet elfogadását javasolni a képviselő-testületnek:
1. döntési javaslat
"Lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítések, útfelújítások előírásaihoz és az ezekhez szükséges önkormányzati hozzájárulás feltételeiről"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Göd Város Önkormányzatának ……./2011. (………hó……….nap) sz. Ök. rendelete
lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítések, útfelújítások előírásairól és az ezekhez szükséges önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás feltételeiről
Göd Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1.§
A lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítésekhez, útfelújításokhoz – a továbbiakban: együtt: útépítés - az önkormányzat e rendelet 2. §-ában leírt feltételek megvalósulása esetén ad tulajdonosi hozzájárulást.
2. §
(1) Az útépítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai – a továbbiakban: megállapodók - az ingatlanaik előtti útépítés céljából egymással kötött együttműködési megállapodásban vállalják, hogy
a.) az önkormányzat által írásban meghatározott, adott útszakasz megépítésére, felújítására vonatkozó becsült kivitelezési költséget ügyvédi letétben helyezik el
b.) szükség esetén a letétbe helyezett összeget kiegészítik a kiviteli terv alapján az ingatlantulajdonosok által közösen kiválasztott kivitelező által adott árajánlatban szereplő összegre
c.) megfizetik az útépítéshez kötelező módon kapcsolódó további beruházások (pld. csapadékvíz elvezetés) teljes költségét
d.) ügyvédi letéti igazolással igazolják az önkormányzat felé az a-c pontokban meghatározott összegek megfizetését, valamint tájékoztatják az önkormányzatot arról, hogy személy szerinti ki mekkora összeggel járult hozzá az útépítéshez
e.) az értéknövelő beruházást a megépített út forgalomba helyezését, illetve a felújított út műszaki átadását követően térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adják
f.) ha az útépítés vagy felújítás bármely okból nem valósul meg, a terveztetési költségeket az önkormányzat részére a letétbe helyezett összeg terhére hiánytalanul megfizetik
(2) Az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásának megadásához az adott útszakasz megépítésének, felújításának feltételeként az (1) bekezdésben leírtakon túlmenően egyéb feltételeket (pl.: a megépítendő útszakasz közvetlenül csatlakozzon már meglévő szilárd burkolatú útszakaszhoz, az útépítés, útfelújítás az út/utca teljes hosszában vagy két útkeresztezés között valósuljon meg) is előírhat
3. §
Az ingatlan tulajdonosai illetve az ingatlanon található lakóépületek után építményadó fizetésére kötelezettek a 2.§ (1) bekezdés a-c pontjai szerinti kivitelezési költségekhez – a továbbiakban: teljes kivitelezési költség - eltérő összegekben járulhatnak hozzá.
4. §
(1) A 3. § szerinti teljes kivitelezési költség megfizetésének igazolását követően az önkormányzat elkészítteti az adott útszakasz engedélyezési és kiviteli terveit és beszerzi a szükséges engedélyeket.
(2) Megállapodók az (1) bekezdésben meghatározott engedélyek jogerőre emelkedése után jogosultak a kivitelezésre árajánlatot kérni.
(3) A kivitelezés megkezdésére az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásának megadását, az (1) bekezdésben meghatározott tervek és engedélyek beszerzését valamint 3.§ szerinti teljes kivitelezési költség megfizetését követően, az elfogadott kivitelezési árajánlat birtokában kerülhet sor.
5. §
A kivitelezési költségekhez történő pénzbeli hozzájárulások esetén az útépítéssel érintett lakóépületek után építményadó fizetésére kötelezetteket a helyi építményadóról szóló rendeletben leírtak szerinti adókedvezmény illeti meg.
6. §
(1) E rendelet alkalmazásásásban
a.) lakossági finanszírozású útépítésnek minősül, ha az útépítés teljes kivitelezési költségét a beruházással érintett lakók befizetései fedezik
b.) útépítésnek az adott útszakasz szilárd burkolattal történő ellátása minősül
c.) útfelújításnak a szilárd burkolattal ellátott útszakasz minőségének javításával kapcsolatos beruházás minősül.
(2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá a lakossági finanszírozással megvalósuló járdaépítés.
7. §
E rendelet 2012. január 1-én lép hatályba.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
2. döntési javaslat
"A helyi építményadóról szóló rendelet módosítása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Göd Város Önkormányzatának ______/2011 / …….hó ………nap / sz. Ök. rendelete
a helyi építményadóról szóló 37/2006.(XII. 14.) sz. Ök. rendelet / a továbbiakban Ér./
m ó d o s í t á s á r ó l
1. §
Az Ér. 3/A §-a helyébe az alábbi szövegrész lép:
„ 3/A §
(1) Az e § (2)-(3) bekezdésében meghatározott kedvezmények és mentességek az adótárgyat képező lakás, lakóház után akkor illetik meg az adózót, ha ott ő és a kedvezmények, mentességek szempontjából figyelembe vehető gyermekei az adóév első napján
a.) lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkeznek
b.) állandó jelleggel, életvitelszerűen laknak
(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével
a./ 3 gyermeket nevelő adóalany esetén a lakás hasznos alapterületének
számításánál 20 m2-t figyelmen kívül kell hagyni.
b./ 4 gyermeket nevelő adóalany mentesül az éves adóösszeg 50%-ának megfizetése alól
c./ 5 vagy annál több gyermeket nevelő adóalany teljes egészében mentesül az éves megfizetése alól
(3) Gyermekeit egyedül nevelő adóalany esetében
a./ a 3 gyermeket nevelő adóalany mentesül a (2) bekezdés a./ pontja szerinti alapterület levonása után fennmaradó alapterületrész után fizetendő adó 50%-a alól
b./ 4 vagy annál több gyermeket nevelő adóalany teljes egészében mentesül az éves megfizetése alól
(4) E § alkalmazásában gyermek alatt a 18 életévét be nem töltött kiskorú, valamint a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint közép- vagy felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú személy értendő
2. §
Az Ér. 3/B § helyébe az alábbi szövegrész lép:
„ 3/B §
(1) Ha az adóalany az adóév első napján a 70. életévét már betöltötte, családi állapota szerint egyedülálló, lakóhelye az adótárgyat képező ingatlanban van ahol egyedül él és ahol más személynek lakóhelye nincs
a.) teljes egészében mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha tulajdoni hányaddal rendelkezik az adótárgyat képező lakásban
b.) 50 %-ban mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga van az adótárgyat képező lakáson
(2) E § alkalmazásában
a.) vagyoni értékű jognak a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - a földhasználat és a lakásbérlet minősül.
b.) Egyedülállónak az a személy minősül, akinek a családi állapota özvegy, elvált, hajadon vagy nőtlen.„
3.§
Az Ér. a 3/B § után az alábbi alcímmel egészül ki, egyúttal a 3/C §-helyébe az alábbi szövegrész lép:
„ Útépítéshez,útfelújításhoz kapcsolódó adókedvezmény
3/C §
(1) Ha magánszemély lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítés, útfelújítás – a továbbiakban együtt útépítés - céljára befizetést teljesít, az útépítéssel érintett ingatlan után adófizetésre kötelezett adóalanyt e §-ban leírtak szerint építményadó-kedvezmény illeti meg.
(2) A E § szerinti építményadó-kedvezmény azon ingatlanon található lakóépület(ek) – a továbbiakban lakóépület - után jár, amely előtt a megépített útszakasz elhalad és amely után a befizetőnek építményadó-kötelezettsége áll fenn vagy amelyben a befizető tulajdoni hányaddal rendelkezik
(3) A (2) bekezdés szerinti feltételeknek az adókedvezmény kezdetekor kell fennállnia.
(4) Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény az építményadó mindenkori alanyát az útszakasz befejezését követő év első napjától illeti meg.
(5) Az építményadó-kedvezmény mértéke legfeljebb az útépítés céljára befizetett összeg 50 %-áig terjedhet azzal, hogy azt a lakóépületetek után adófizetésre kötelezett adóalany(ok) 5 éven keresztül vehetik igénybe úgy, hogy évente mentesülnek az általuk fizetendő adósszeg 50 %-a alól.
(6) Az adókedvezmény biztosításának további feltétele, hogy az útépítésre a lakossági finanszírozásból megvalósuló útépítések, útfelújítások előírásairól és az ezekhez szükséges önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás feltételeiről szóló rendeletben leírt előírások szerint kerüljön sor.
(7) E § szerinti adókedvezmény nem állapítható meg
a.) az önkormányzat által megállapított, útépítési hozzájárulás címén, valamint
b.) járdaépítés céljából befizetett összegek után
(8) E § alkalmazásában az útszakasz befejezésének éve
a.) útépítés esetében az az év, amelyben az megépített útszakaszt forgalomba helyezik.
b.) útfelújítás esetében az az év amelyben a felújított útszakasz műszaki átadása megtörténik.
(9) E § alkalmazásában útépítésnek az adott útszakasz szilárd burkolattal történő ellátása-, útfelújításnak pedig a szilárd burkolattal ellátott útszakasz minőségének javításával kapcsolatos beruházás minősül.
4. §
E rendelet 2012. január 1-én lép hatályba
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal