2012. május 23-i ülésére
| Tárgy: | Az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló rendelet módosítása (felsőgödi árvízvédelmi töltés) | |
| Készítette: | Bertáné Tarjányi Judit Főépítész | |
| Előterjesztő: | Bertáné Tarjányi Judit Főépítész |
Tisztelt Képviselő-testület!
A felsőgödi gát helyzetét a VKB megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta:
68/2012.(IV.18.) sz. VKB határozat
Göd Város Önkormányzat Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága felkéri Bertáné Tarjányi Judit főépítészt, hogy felsőgödi Duna-gátat – a helyi építészeti értékvédelmi rendeletének módosításával - nyilváníttassa védetté.
Határidő: azonnal
Felelős: Bertáné Tarjányi Judit főépítész
Felsőgöd és a gát története:
1907-ben dr. Hajcsy György és dr. Szécsi Kálmán felparcellázták birtokaikat, a mai vasút-Széchenyi utca-Kinizsi utca-Terv utca által határolt területen. Ez alkotja a mai Felsőgöd magját, szívét. A budapesti lakásproblémák vonzóvá tették munkások körében a telkeket, igaz drága volt a négyzetmétere, de a részletfizetés miatt mégis sokan költöztek ide. 1910-re elérte a lakosságszám a 667 főt, ami okot adott további parcellázásra, ekkor került sor a Széchenyi utcától északra az Ilka-patakig, majd a kertvárosi részre is. 1907 december 15-én létrejött a Felsőgödi Családotthon Telepesek Egyesülete, mely az első helyi érdekvédelmi szervezet volt. A parcellázással egyidőben indult meg a 169. számú vasúti őrház feltételes megállóvá alakítása, ez a feltételes megállóhely 1910-ben szűnt meg, amikor a vonatok nagy része már rendszeresen megállt. A mostani állomásépület 1931-ben készült el.
....
1915-ben önálló kisközséggé vált Felsőgöd, Heyek Ede bíró vezetésével. Érdekesség, hogy az egyik első terv az volt hogy a község nevét Dunafüredre változtassák, de ezt a Belügyminisztérium visszautasította.
…
A sűrű áradások miatt, a Kertváros lakói védelmében gátat emeltek a Duna mentén terméskőből. Ez az 1925-ben emelt gát volt talán a legszebb a Duna ezen szakaszán, a bástyáival és fás sétányával.
(ld mellékelt fotó)
A gátat a későbbi időszakokban többször megmagasították árvízvédelmi okokból, de még így is maradt a hajdani szépségéből. A magyarországi Duna-szakasz egyik legszebb építménye napjainkban is.
A Corvinus Egyetem felmérte tájérték szempontjából, és 77,78%-os minősítést kapott.
http://tajertek.uni-corvinus.hu/?oldal=tajertek&mit=121525
Az építési törvény (1997 évi LXXVIII) az alábbiak szerint rendelkezik:
Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti.
A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.
Az önkormányzat – a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel – a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak
Az Önkormányzatnak van rendelete az épített örökség védelméről: a többször módosított 11/1999 (IV.06) sz ÖK rendelet. A rendelet 9§-a sorolja fel a helyi védett épületeket. A védetté nyilvánítási eljárásról az érintetteket (így pl a tulajdonost) értesíteni kell és elegendő határidőt hagyni, hogy a hatályba lépés előtt észrevételt tehessen.
Döntési javaslat
"Göd Város Önkormányzatának rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 11/1999.(IV.06.) sz. Ök. rendelet kiegészítéséről "
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: ügyrendi, napirendi kérdések
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal