Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltakra figyelemmel a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

 

1. §

 

(1)               E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:

a)      Ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá

b)      a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, illetve a közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólió-vagyon).

 

(2)               E rendelet hatálya nem terjed ki:

a)      Az önkormányzati gazdasági társaságok és költségvetési szervek használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének kivételével - az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és üzleti vagyonnak minősülő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére, melyre vonatkozóan a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot;

b)      a kisebbségi önkormányzatok (helyi kisebbségi önkormányzat és kisebbségi települési önkormányzat) vagyonjuttatására;

c)      az árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra;

d)     az Önkormányzat költségvetési intézményeinek - beleértve a Polgármesteri Hivatalt is - költségvetési gazdálkodási rendjére.

 

(3)               E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha

a)      A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,

b)      a közterületek hasznosítása esetén az Önkormányzat egyéb rendelete eltérően nem rendelkezik.

 

2. §

 

(1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: nemzeti vagyon) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) Az nemzeti vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(4) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint a Képviselő-testület rendelete állapítja meg.

(5) Év közben, illetve az Önkormányzat vagyonkimutatásának elfogadásával egyidejűleg nyilvánítható törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfólió-vagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat - és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyon:

a)   a helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közút tartozékai,

b) a terek és parkok,

c)   vizek és víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmények,

d) levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak, terv-, térkép- és iratanyaga,

e)   az erdők,

f)   mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

 

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

a)   a műemlékek,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c)   az önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban: vagyonkezelő) használatában lévő vagyon,

d) az önkormányzati gazdasági társaságok (a továbbiakban: vagyonkezelő) használatában lévő vagyon,

e)   a középületek,

f)   az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt társaságokban lévő önkormányzati részesedések,

g) a köztemető,

h) a sportpályák és sportcélú létesítmények,

i)   a védett természeti területek,

j)   mindazon vagyon, melyet jogszabály, vagy a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

 

(1)   A nemzeti vagyon nyilvántartása a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és/vagy mennyiségben.

(2)   A nyilvántartásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, valamint összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(3)   A nyilvántartás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a)      az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelőnként tételesen, bruttó és nettó értéken;

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken;

c)      az egyéb vagyonelemeket vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken

veszi számba.

(4)   Az üzleti vagyont külön kell nyilvántartásba venni. Minősítését a Vagyongazdálkodási Irányelvek keretében kell elkészíteni, illetve felülvizsgálni.

(5)   A nyilvántartás az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva a Képviselő-testületnek kell bemutatni.

(1)   A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlan-kataszterben szereplő, megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(2)   A jegyző és az önkormányzati vagyonkezelő szervek vezetői a nyilvántartás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlan-kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

8. §

 

(1)   Az Önkormányzatot – az Ötv.-ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)   A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület gyakorolja.

(3)   Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester (a továbbiakban: polgármester) látja el úgy, hogy a gazdasági társaság alapszabályában meghatározott minősített tulajdonosi szavazati arányt igénylő kérdésekben és a gazdasági társaság vezető tisztségviselőivel kapcsolatos személyi kérdésekben a polgármester a Képviselő-testület határozatának ismeretében dönt.

(4)   A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait vagyonkezelési szerződéssel törvény keretei között bízhatja másra.

 

(1)   A Képviselő-testület közép- (2 éves) és hosszú távú (5 éves) vagyongazdálkodási tervet készít, amelyet az éves költségvetési rendeletben figyelembe kell venni.

(2)   A vagyongazdálkodási terv tartalmazza – a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban – az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket, továbbá a vagyontárgyak 13. § (6) bekezdése szerinti együttes értékesítése esetén az ingatlan és portfólió-csomag képzésének elveit.

(3)   A vagyongazdálkodási terv a (2) bekezdésben megjelölteknek megfelelően tartalmazza:

a)    a forgalomképtelen törzsvagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét, továbbá azon vagyoni kör megjelölését, melynek koncesszióba adása indokolt, s ennek ütemezését;

b)   a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a jelen rendelet szabályainak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás, értékesítés célját;

c)    az üzleti vagyon körébe tartozó azon

ca) stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése mely különös érdekeket – így különösen településkép-védelmi, környezetvédelmi szempontokat is – figyelembe véve történhet meg,

cb) üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokoltnak látszik, s a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,

cc)   vagyoni kört, melynek – a hatáskörrel rendelkező szerv döntésével – üzleti, illetve stratégiai vagyonná történő át-, illetve visszaminősítése az adott évben indokolt.

(4)   Azt a vagyoni kört, amelynek a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján – üzleti vagyonná történő – átminősítése, illetve visszaminősítése a tárgyévben indokolt, valamint a portfólió-vagyon esetében a következő évi költségvetésének elfogadásáig, de legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott ideigkell meghatározni.

(5)   A vagyongazdálkodási terv határozza meg azt, hogy az üzleti vagyon kezelését, hasznosítását és értékesítését szerződés alapján ellátó vagyonkezelő társaságnál, más szervnél képződött, az Önkormányzat üzleti vagyonának értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel kizárólag az általa kezelt ingatlan és portfólió állomány tekintetében karbantartás, felújítás, valamint újabb befektetésekre használható fel.

(6)   A vagyongazdálkodási tervben foglalt előírások kötelezőek a Képviselő-testület szerveire, továbbá a Képviselő-testület szerveinek nem minősülő önkormányzati vagyonkezelő szervekre szerződéses jogviszony alapján.

 

(7)   A jogutód nélkül megszűnő intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlanoknak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása, és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által biztosított közszolgálati feladat iránti igény megszűnik.

 

 

10. §

 

(1)   A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése az ingatlan-vagyontárgy jelen rendelet és a vagyonnyilvántartás szerinti besorolását megváltoztathatja a jogerős telekalakítási térrajz és a telekrendezés végrehajtásként, az érintett tulajdonosok által kötendő megállapodás elfogadásával (a továbbiakban együtt: telekrendezés) összefüggésben a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)   Az üzleti vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt ingatlan, vagy ingatlanrész forgalomképtelensége, illetve korlátozott forgalomképessége megszűnik, ha a telekrendezési eljárás során közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezés során hozott határozat végrehajtása érdekében az érintett tulajdonosok megállapodása alapján az ingatlan, vagy ingatlanrész forgalomképessé válik.

(3)   Telekrendezési ügyekben függetlenül, hogy a telekrendezés forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes ingatlant érint, úgy az (1) bekezdésben foglalt kérdésekben a szakbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4)   A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók arra az esetre, ha a telekrendezési eljárás során az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan területe – más tulajdonos tulajdonában álló ingatlanból történő – hozzájegyzéssel növekszik, vagy az Önkormányzat a telekrendezés során újonnan kialakuló ingatlan tulajdonjogát szerzi meg.

(5)     Ha a (2)-(4) bekezdésben szabályozott eljárás eredményeként az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonnyilvántartásban és az ingatlanvagyon-kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

 

 

11. §

(1)   A 10. §-ban foglaltakon túl a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv indokolt esetben dönthet a vagyontárgy vagyonnyilvántartás szerinti besorolásának megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. A döntést az átsorolandó vagyontárgy forgalomképessége és értéke szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozza meg.

(2)   Jogutód nélkül megszűnő intézmények esetén az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat – a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(3)   Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy véglegessé váló vagyon tekintetében, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja költségvetési szerv használatából, és az üzleti vagyoni körbe sorolja, ezzel biztosítva a vagyon vállalkozási célú használatát, hasznosítását.

(4)   A (3) bekezdésben nevesített vagyon értékesítését megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből az üzleti vagyoni körbe kell besorolni.

 

(1)   Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfólió-vagyonát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.

(2)   Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét:

a)   ingatlan és ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az:

bb) a Tpt-ben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tpt. ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;

c)   egyéb társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(3)   Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, illetve hasznosításnál – a (2) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, úgy a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4)   A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(5)   A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén – ha a szerződés erről nem rendelkezik – az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(6)   Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(7)   A portfólió-vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését.

(8)   Együttes értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását.

(9)   Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, illetve a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

(1)   A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv, vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel (a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazás kivételével) meghatalmazás alapján ellátó személy – a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján – gyakorolhatja jogait, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát is.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott szerv, vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és a lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott szerv vagy személy az ingatlan és ingó vagyon használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó, vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(4)   A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra. Települési képviselő a Képviselő-testület megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(5)   A portfólió-vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén részvénytársaságnál eseti, egyéb gazdasági társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonos.

Az önkormányzat tényleges, vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére a Képviselő-testület jogosult.

(1)   Behajthatatlan fizetési követelés mérsékléséről, illetve elengedéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2)   Behajthatatlannak nem minősülő követelés mérséklésére vagy elengedésére a 15. § szabályait kell alkalmazni azzal, hagy a követelésről, vagy annak egy részéről történő lemondás a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával is történhet.

(1)   Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, továbbá értékhatártól függetlenül e vagyon megterhelése – a vagyongazdálkodási terv figyelembevételével - fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(2)   A versenyeztetési eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(3)   A versenyeztetési eljárást hivatalból kezdeményezheti

a)      a Képviselő-testület,

b)      a Képviselő-testület szakbizottsága,

c)      a polgármester,

d)     e rendelet alapján önkormányzati vagyonkezelőnek minősülő szerv.

(4)     A versenyeztetési eljárás pályázati úton történik, melynek feltételeit a (3) bekezdésben meghatározott szervek határozzák meg.

(5)     Rendkívül indokolt és sürgős esetben a Polgármester döntése alapján az önkormányzati vagyon hasznosítására vagy értékesítésére vonatkozó pályázat kötelezettségvállalás kizárásával a Képviselő-testület vagy a szakbizottság döntését megelőzően is kiírható. A pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról és a beérkezett pályázatokról a hatáskörrel rendelkező testület dönt. Az előterjesztésben a pályázati kiírás sürgősségét és szükségességét indokolni kell.

(6)     Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

(7)     Az ingatlan értékesítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

17. §

 

(1)   A pályázati rendszer nem terjed ki

a)     a bérlemények bérlő számára történő elidegenítése, illetve bérleti idő meghosszabbítása,

b)    telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalások, telek-kiegészítések, idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítása,

c)     állampolgárok által egyidejű igénybejelentéssel feltárt, többcélú hasznosításra alkalmatlan, nem településközponti fekvésű szórvány földek hasznosítása,

d)    vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitele,

e)     állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezése,

f)     Képviselő-testület által biztosított opció,

g)    pályázatás kétszeri eredménytelensége esetén,

h)    ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,

i)      ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni,

j)      ha az önkormányzat az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak,

k)    az önkormányzati fenntartású oktatási-nevelési intézmények helyiségeinek, sportpályáinak bérbeadására.

l)      önállóan nem hasznosítható ingatlannak a rendezési terv szerinti ingatlanokhoz csatolása esetén,

m) önállóan nem hasznosítható, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak a tulajdonostársak, vagy kisebbségi tulajdon esetén az általuk meghatározott személy részére történő érékesítése esetén.

(2)   Pályázati ajánlatot csak a hirdetményben közzétett helyiségekre, telkekre, az ott megjelölt tevékenységi körre, beépítés esetén a mindenkor érvényben levő Településszerkezeti Terv, illetve Helyi Építési Szabályzat által javasolt funkcióra lehet tenni.

(3)   A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell (értelem szerint):

a)                - elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét),

- a használati jog megszerzésének minimális m2-re megállapított értékét (telkek esetében a közművesítettségi fok és fekvés),

b)      a helyiségek rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben vagy értékben való meghatározását,

c)      a bérleti szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget,

d)     - a helyiség (telek) címét, helyrajzi számát,

- alapterület nagyságát,

- műszaki jellemzőit,

- tulajdonosi jogosultságot,

- az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,

- bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációs ráta érvényesíthetőségére,

- bánatpénz kikötése, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor,

e)      a bérleti, a használati jog időtartamát,

f)       a fizetendő bérleti díj, vagy a területegységre meghatározott bérleti díj legkisebb mértékét,

g)      a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,

h)      a pályázati tárgyalás helyét, idejét,

i)        pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),

j)        az elbírálás szempontjait.

(4)   A pályázatot írásban kell benyújtani.

a)    Tartalma:

-          pályázó neve, címe,

-          jelenlegi tevékenysége, tervezett tevékenység megnevezése

-          nyilatkozattételt a feltételek elfogadására.

b) A pályázathoz mellékelni kell a tevékenység végzésére feljogosító engedély (cégbejegyzés, cégbírósági igazolás, egyéni vállalkozói igazolvány) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött.

(5)   A pályázatok elbírálást a pályázat kiírója végzi, aki az eljárás lezárást követő 15 napon belül mindenkor köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(6)   A beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7)    

a)      Ingatlan bérbeadása esetén a pályázók közül az szerzi meg a helyiség bérleti jogát, aki a pályázatában a legkedvezőbb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot, az ingatlanok elidegenítése esetén pedig az szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, aki a legkedvezőbb vételárat ajánlja.

b)      Ingatlan bérbeadására és értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető, melyre az ajánlott vételár, vagy bérleti díj és a gyakorolni kívánt tevékenységi kör megjelölésével lehet a pályázatot benyújtani. A pályázat nyertese a legkedvezőbb ajánlatot tevő.

(8)   A legkedvezőbb ajánlatnak minősül az összességében gazdaságilag és településpolitikailag előnyösebb ajánlat - különös tekintettel az ár, a határidő és egyéb feltételek vonatkozásában -, melynek elbírálására értelem szerűen a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9)   A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása – a vagyontárgy jellegétől függően – a hasznosításra való kijelöléshez, vagy a végső döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölő döntés más szervet, vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának, részletes feltételeinek kidolgozására.

18. §

(1)   A pályázat kiírója a pályázókról szükség esetén információkat és referenciákat szerez be.

(2)   A pályázati bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

III. 10. 1. A licittárgyalás lefolytatásának szabályai

 

(1)               Több azonos tartalmú érvényes pályázat benyújtása esetén licittárgyalásra kerül sor.

(2)               A licittárgyalást 5 fős bizottság végzi, melynek tagjai a polgármester, alpolgármester, illetve a szakbizottságok elnöke, alelnökei.

(3)               A licittárgyalásokon részt vehet mindazon személy, aki a pályázati kiírásban meghatározott időpontig írásban jelentkezését leadta és a kiírásban lévő bánatpénz befizetését igazolja.

(4)               A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.

(5)               A licit elején a levezető személy ismerteti a helyiség, ingatlan bérbeadására, eladására vonatkozó feltételeket. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(6)               A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a pályázók határozzák meg. Amennyiben a pályázók között erre vonatkozóan nem születik egyezség, úgy az emelés mértékéről ugyanezen keretek között a levezető személy dönt.

(7)               A pályázatban kiírt ingatlan vagy helyiség nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja.

(8)               A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9)               A licitet elnyert pályázónak a licitet követő 10 napon belül szerződést kell kötnie, adásvétel esetén a vételár megfizetésével egyidejűleg.

(10)           A nyertes pályázó által befizetett bánatpénz a vételárba, illetőleg a bérleti díjba beszámításra kerül.

(11)           A nem nyert pályázóknak a szerződéskötést követően a bánatpénz visszautalásra kerül.

Ha a pályázati kiírásra csak egy jelentkező adja be a pályázatát, licittárgyalás lefolytatására nem kerül sor, a pályázatban kiírt feltételekkel kerül az ingatlan elidegenítésre, illetve bérbeadásra.

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására és megszerzésére kötött szerződésekről Szerződés nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)   A szerződés nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

(3)     Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása és megszervezése tárgyában megkötött szerződés egy eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát az Önkormányzat képviseletében aláíró fél, illetve ellenjegyzés esetében az ellenjegyző fél a szerződés megkötését követően – amennyiben a szerződés az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érinti, akkor annak a földhivatalhoz benyújtott példányát – 8 napon belül köteles a szerződés nyilvántartás részére a jegyzőnek átadni, illetve megküldeni.

(1)   A forgalomképtelen vagyonnak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása, továbbá ilyen vagyon megszerzése kizárólagosan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)   A polgármester – a képviselő-testület határozatának megfelelően - a fogalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva, gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatára, illetve használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások megkötését foglalja magában.

(3)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken felszíni építmények, illetve közművek és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési engedély szükséges – az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a Képviselő-testület dönt

(4)   A (4) bekezdés szerinti tulajdonosi hozzájárulás megadását közművek és az ezekkel összefüggő egyéb építmények vonatkozásában – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Képviselő-testület ellenszolgáltatás biztosításához kötheti.

(5)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon (épület, létesítmény), azok alatt vagy felett, illetőleg abban hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezés, vezeték, antenna (hírközlő eszközök) és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással kapcsolatos, valamint a Ptk. 108. § (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a Képviselő-testület dönt.

(9)   A forgalomképtelen ingatanok kezelésével a Képviselő-testület vagyonkezelőt bízhat meg.

(10)A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.

 

(1)A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelői szerződés keretén belül meghatározott módon a vagyonkezelő szerv, azon túl a Képviselő-testület a 24. §-ban megjelölt kivételekkel gyakorolja.

a)   a műemlékek elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális, emlékek, országos jelentőségű természeti értékek elidegenítéséhez.

(3)   A helyi közművek és tartozékaik hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(4)   Az önkormányzati gazdasági társaságok és az önkormányzati intézmények a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes, de alapító okiraton kívüli önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelhetik.

(5)   A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén fedezetül nem használható.

(6)   Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, korlátozottan forgalomképes ingatlanok kezelésével a Képviselő-testület vagyonkezelő szervet bízhat meg.

(1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül, önállóan dönt a 4. § c) pontjában meghatározott

a) 500.000,- forint könyv szerinti bruttó értékhatárt el nem érő ingó vagyon és 500.000,- forint értékhatárt el nem erő vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával.

b) 500.000,- forint, vagy azt meghaladó egyedi bruttó könyv szerinti értékű, illetve beszerzési értékű ingó vagyon és 500.000,- forint, vagy azt meghaladó értékű vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és egyéb módon történő hasznosításáról Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával.

(2) Az (1) bekezdésekben rögzített ingó vagyon értékesítésénél az intézmény vezetője csak az alapfeladatok ellátásához feleslegessé váló ingó vagyon értékesítése felett rendelkezhet, azzal, hogy az Önkormányzat fejlesztési, felújítási pénzeszközökből megvalósult ingó vagyon esetén, az értékesítésből származó bevételt köteles az intézmény eszközellátottsága javítására, pótlására fordítani

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott ingatlanok tekintetében a vagyonkezelő az intézményvezető véleményének megismerése mellett az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül, önállóan dönt az ingatlan, ingatlanrész határozatlan, vagy határozott idejű bérbe-, illetve használatba adásáról, valamint ingatlan, ingatlanrész határozatlan idejű bérbe-, illetve használatba adásáról.

(4) Az önkormányzati intézmények ingatlan vagyonát érintő hatósági engedélyezési eljárásban a tulajdonost megillető jogokat a vagyonkezelő véleményének megismerését követően, a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a Polgármester gyakorolja.

(1)   Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, alábbi jogait a Képviselő-testület közvetlenül gyakorolja, a többszemélyes társaságoknál pedig a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően, a Képviselő-testület határoz az alábbi kérdésben:

a)    az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása;

b)    az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása;

c)    az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása;

d)   a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulása elhatározása;

e)    a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) 39. §-ában foglaltak kivételével a felügyelőbizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásának megállapítása;

f)     döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel a szakbizottság, a társaság igazgatósága, felügyelőbizottsága és könyvvizsgálója a Képviselő-testülethez fordul;

g)    a társaság ügyvezető igazgatójának kinevezése, felmentése, munkabérének megállapítása, kivéve, ha a társaság alapító okirata másként rendelkezik.

(2)   A társaság legfőbb szervének az (1) bekezdésben fel nem sorolt, egyéb törvény által hatáskörébe utalt jogait a polgármester a szakbizottság hozzájárulásával gyakorolja.

(3)   Minden más, a társaság alapszabályának rendelkezése által alapítói döntést igénylő kérdésben a polgármester dönt.

(1)   E rendelet céljainak megvalósulása érdekében az üzleti vagyon kezelésére, hasznosítására a Képviselő-testület vagyonkezelési szerződést köthet az önkormányzati vagyonkezelő társasággal [a továbbiakban: vagyonkezelő].

(2)   A vagyonkezelő tevékenységének alapkövetelménye az üzleti vagyon hatékony működtetése, gyarapítása, hasznosítása.

(3)   Az üzleti vagyon vagyonkezelésének alapfeladata különösen:

a)      a jelen rendelet hatálya alá tartozó üzleti ingatlanvagyon hasznosítása – értékesítés, üzemletetés, illetve működtetés formájában;

b)      a zavartalan működtetéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek megfelelő kialakítása, és a munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása;

c)      annak biztosítása, hogy a vagyonelemek hasznosítási bevételei fedezzék a vagyonkezelés költségeit és kiadásait, valamint mindez pozitív pénzügyi eredményt képezzen.

(4)   A vagyonkezelő jogosult az egyes nagyobb volumenű vagyonkezelői projektek lebonyolítására cél-társaságot alapítani.

(5)   A vagyonkezelő köteles szervezeti rendszerében biztosítani, hogy az egyes vagyonelemekkel történő gazdálkodásáért való személyes felelősség egyértelműen megállapítható legyen.

(6)   Az Önkormányzat jogosult a vagyonkezelőtől olyan szervezeti és működési rendszer kialakítását megkövetelni, amelyben egyértelmű, hogy valamely személyt a vagyonkezelő által kezelt mely vagyonelemmel kapcsolatban milyen konkrét felelősség terhel.

(7)   Az önkormányzati vagyonkezelő társaság feladatait – e rendeletre tekintettel – a Képviselő-testület kijelölő határozata alapján külön szerződés tartalmazza.

(1)   Az önkormányzati vagyon kezelésére kötött szerződés célja szerint lehet vállalkozási vagyonkezelési szerződés, portfólió-vagyonkezelési szerződés, vagy megbízási szerződés. Megbízási szerződést kell kötni az üzleti vagyon körébe sorolt portfólió vagyon tekintetében.

(2)   A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve, meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, jogosítványokat, és gondoskodni kell ezek teljesítéséről.

(3)   A vagyonkezelési szerződés célja hozadék (osztalék, részesedés) elérése, és/vagy a vagyonérték megtartása, illetve elérése, és/vagy vagyongyarapodás elérése.

(4)   A vagyonkezelési szerződésben a felek megállapodhatnak az értékesítésből befolyt árbevétel vagy hozadék megosztásában, illetve meghatározott hányadának a vagyonkezelő részéről – a vagyongazdálkodás irányelveivel összhangban történő – befektetésében.

(5)   Vállalkozási és a portfólió-vagyonkezelési szerződés – ha a szerződést nem önkormányzati vagyonkezelő szervvel kötik – csak olyan szervvel köthető, amely a szerződésben vállalja a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség) és/vagy a vagyonkezelés időtartamára felelősségbiztosítás kikötését.

(6)   A vagyonkezelő a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, megfelelő piaci szereplők közreműködésével látja el.

(7)   A vagyonkezelő az általa alkalmazott harmadik személy közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

(8)   Az önkormányzat és a vagyonkezelő között létrejött vagyonkezelési szerződés aláírására a polgármester jogosult a Képviselő-testület felhatalmazása alapján.

(9)   A vagyonkezelő felelőssége – a vele kötött szerződésben foglalt felelősségen túl – a szakértő cégtől elvárható kimagasló szakértelemhez igazodik.

(10)                      Évente egy alkalommal a vagyonkezelők portfólió kezelési tevékenységükről teljes körű - részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást - tájékoztatást kötelesek adni a szerződésben meghatározott körben a szakbizottság az éves mérleg elfogadását megelőzően, de legkésőbb tárgy évet követő év április 30-ig. A szakbizottság a vagyonkezelők felügyelőbizottságainál kezdeményezheti konkrét ügyek kivizsgálását. A vizsgálat eredményéről a felügyelőbizottságok a teljes vizsgálati anyag bemutatásával tájékoztatni kötelesek a szakbizottságot.

(1)   Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2)   Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat - és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat, vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, a vagyon elidegenítése, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

(1)   Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság tagja, részvénytársaság részvényese és közhasznú társaság tagja és részvényes lehet.

(2)   Az üzleti vagyon körébe sorolt portfólió-vagyon tekintetében értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3)   Ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, a vagyonkezelő szervet nem illeti meg az (1)-(2) bekezdéssel érintett társaságok által megválasztandó, illetve kijelölendő vezető tisztségviselőknek, felügyelőbizottsági tagoknak és könyvvizsgálónak e tisztségükre történő javaslattétele.

E rendelet mellékletei:

a)      1. számú melléklet: az önkormányzati részesedésű gazdasági társaságok, értékpapírok, részvények felsorolása. [4. § f) pont.]

b)      2. számú melléklet: az önkormányzati tulajdonú ingatlanok besorolási jegyzéke

c)      3. számú melléklet: E rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati ingatlanok, helyiségek bérleti díjszabása [1. § (1)-(2) bekezdés.].

 

 

(1)   E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2)   E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az ingó dolgok selejtezése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározásakor.

(3)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. (IV.26) önkormányzati rendelet hatályát veszti valamennyi módosításával együtt.

 

Taksony, 2012. február 21.

 

 

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2012. február 23. napján megtörtént.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                                                                                                            3. számú melléklet

 

Az e mellékletben meghatározott térítési díjak minimum értéket képviselnek, az intézmények vezetői ettől magasabb bérleti díjat saját hatáskörben megállapíthatnak.

 

   

  

 

Német Nemzetiségi Óvoda helyiségeinek bérleti díjai
	Nem bevételes egyéb rendezvények	Bevételes rendezvények	Nem hagyományőrző kulturális tevékenység esetén, bevételesből	Taksonyban bejegyzett (székhellyel rendelkező) hagyományőrző* csoportok, egyesületek, civil szerveze- tek, történelmi egyházak
Tornaszoba	2 500.-Ft/óra	4 000.-Ft/óra	2 200.-Ft/óra	800.-Ft/óra
Aula	2 500.-Ft/óra	4 000.-Ft/óra	2 200.-Ft/óra	1 000.-Ft/óra
Logopédiai szoba	1 000.-Ft/óra	1 500.-Ft/óra	2 200.-Ft/óra	800.-Ft/óra

 

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár  helyiségeinek bérleti díjai
	Nem bevételes egyéb rendezvények	Bevételes rendezvények	Nem hagyományőr- ző kulturális tevé- kenység esetén, bevételesből	Taksonyban bejegyzett (székhellyel rendelkező) hagyományőrző* csoportok, egyesületek, civil szervezetek, történelmi egyházak
Színházterem	5 000.-Ft/óra	10 000.-Ft/óra	5 500.- Ft/óra	1 850.- Ft/óra
Nagyterem	3 000.-Ft/óra	5 000.-Ft/óra	2 750.- Ft/óra	1 400.- Ft/óra
Kisterem	2 000.-Ft/óra	3 000.-Ft/óra	1 650.-Ft/óra	350.- Ft/óra
Pincehelyiség	2 000.-Ft/óra	3 000.-Ft/óra	1 650.-Ft/óra	410.- Ft/óra

        * 30 napnál nem régebbi alapító okirat