Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bek. b) pontjában és (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 137. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához az önkormányzat közigazgatási területén a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

(1)   A rendelet hatálya - a Gyvt. 4. §-a alapján – kiterjed a Taksonyban tartózkodó gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

 

(1)   A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a)      pénzbeli ellátás: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

b)      természetbeni ellátás: tankönyvtámogatás, étkezési térítési díjtámogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

c)      személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

(2)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(3)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)      a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatásár irányul, vagy

b)      amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermek nevelése, gondozása érdekében a természetben nyújtott támogatás célravezetőbb.

(4)   A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásra kell átváltoztatni, ha a gyermek érdekében indokolt és célravezetőbb.

 

(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.

(2)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához be kell csatolni

a)      A 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat,

b)      Fiatal felnőtt kérelme esetén – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást, az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is.

c)      E rendelet 4. § (1) bekezdése esetében a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 1 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

d)     A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni.

e)      A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

ea) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával

eb) társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az előző évi bevallás alapján az APEH által kiadott jövedelemigazolással és a kérelem benyújtásáig terjedően az előző havi jövedelméről tett nyilatkozattal

ec) ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a szerződéssel, amennyiben az nem tartalmaz pénzösszeget, ennek megjelölésére nyilatkozattal

ed) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított igazolással vagy az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel, ezek hiányában bankszámla kivonattal

ee)   a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat (különösen a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, árvaellátást, gyermektartásdíjat) a kifizetőtől nyert igazolással, valamint a gyermektartásdíj esetében az azt megállapító jogerős bírósági ítélettel, vagy annak összegéről a szülők között létrejött megállapodással

ef) az önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozattal és a kifizetőtől kapott igazolással

eg) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel

eh) munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást

ei) egyéb személyek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(3)   A kérelem benyújtásakor

a)      a rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó havi

b)      nyugdíjszerű jövedelmeknél utolsó havi

c)      egyéb jövedelmeknél tizenkét hónapra vonatkozó igazolásokat kell csatolni.

(4)   A rendelet értelmében egyedülállónak kell tekinteni a gyermeket egyedül nevelő szülőt, hivatalosan kijelölt nevelőt, illetve gyámot.

 

(1)   A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására, felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtérítésére vagy annak méltányosságból történő elengedésére és a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskörét a Szociális és Népjóléti Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(2)   A Bizottság döntése elleni fellebbezéseket a Hivatalhoz kell benyújtani, amely gondoskodik a szükséges iratokkal együtt a fellebbezés Képviselő-testület elé terjesztéséről.

(3)   Jelen rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, személyes gondoskodást – az ellátások megállapítására hatáskörrel bíró jogosult javaslatára – a Képviselő-testület kivételes méltányosságból jogosultsági feltételek hiányában is megállapíthatja a létfenntartást veszélyeztető helyzetben, illetve egyéb, kivételes méltányosságot érdemlő helyzetben.

 

 

(1)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a határozat kézbesítését követően kerül kiutalásra a Hivatal által.

(2)   Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a Hivatal házipénztárában vehető fel.

(3)   Amennyiben a támogatás, segély összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a tandíjat, a kollégiumi díjat, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díjat, a tankönyv, tanszer árát, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.

 

(1)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének maximum 20 %-a lehet. A segély összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

(2)   A speciális nevelési igényű, szakvéleménnyel rendelkező gyermekek oktatási intézménybe történő jutásához szükséges bérletének 80 %-át, illetve nem tömegközlekedési eszközt igénybevevő gyermek esetén a bérlet árának megfelelő összeg 80 %-át az önkormányzat átvállalja feltéve, hogy a gyermek az oktatási intézményt más településen veszi igénybe.

 

 

(1)   Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető – a családban gondozott – súlyosan fogyatékos gyermek 21 éves koráig, jövedelemtől függetlenül.

(2)   A támogatás egy évre (júliustól júniusig) kerül megállapításra, és negyedévente kerül kifizetésre.

(3)   A támogatás összege 9.800 Ft/hó, amely összeget negyedévente utalja a Hivatal a jogosult részére. A fenti összeg évente az éves költségvetésben kerül felülvizsgálatra, meghatározásra.

(4)   A kérelmet minden év június 30-ig a Hivatalba kell benyújtani. A június 30-át követően beadott kérelmek – elbírálás után – időarányosan kerülnek kifizetésre.

 

 

(1)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2)   Természetbeni ellátások különösen – a megállapított segély összegének erejéig - :

a)      gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

b)      élelmiszer-utalvány biztosítása,

c)      gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,

d)     tandíj, kollégiumi díj átvállalása,

e)      tankönyv, tanszerellátás költségeinek támogatása.

(3)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)      a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv- tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul, vagy

b)      amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermek nevelése, gondozása érdekében a természetben nyújtott támogatás célravezetőbb.

(5)   A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásra kell átváltozatni, ha a gyermek érdekében indokolt és célravezetőbb.

 

 

(1)   A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásoknak hozzá kell járulniuk a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)   A személyes gondoskodás igénybevétele – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(3)   Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(4)   A kérelmező a kérelmet a Gyvt. 31. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nyújtja be.

(5)   Az ellátások igénybevételére a Gyvt. 31. és 32. §-ában foglaltak az irányadók.

(6)   Az ellátás megszűnéséről a Gyvt. 37/A. §-a rendelkezik.

 

 

(1)   A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt a Gyvt. 33. §-ában foglaltak szerint tájékoztatni kell.

(2)   Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a)      gyermekjóléti szolgáltatás,

b)      gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, óvoda, iskolai napközis foglalkozás.

 

(1)   Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) keretén belül biztosítja.

(2)   A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Szolgálat vezetőjénél lehet.

(3)   Az ellátás biztosítását a Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4)   A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

(1)   A gyermekek napközbeni ellátása biztosított napközbeni időszakra a Taksony Nagyközségi Önkormányzat Bölcsődében, a Német Nemzetiségi Óvodában, a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskolában iskolai napközis foglalkozás keretében.

 

(1)   A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

(2)   Az intézményi térítési díjakat a nyersanyagköltség figyelembevételével a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(3)   A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembe vételével. Erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4)   A térítési díjat az arra jogosultak számára a Gyvt. 148. § (5)-(6) bekezdésében foglalt normatív kedvezményekkel csökkenteni kell.

 

(1)   Ha a kötelezett személyi térítési díj összegének normatív kedvezményeken, illetve egyéni kedvezményeken túli további csökkentését (elengedését) kéri, a Bizottsághoz fordulhat. Ebben az esetben a Bizottság a kérelem tárgyában határozattal dönt.

(2)   A Bizottság hatáskörében eljárva

a)      Egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj kedvezménnyel nem érintett részére legfeljebb 20 % kedvezményt nyújthat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

b)      A személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (100 % támogatást nyújthat), amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállnak.

c)      A támogatás mértéke az a)-b) pontban foglalt esetekben nem haladhatja meg a 4.000 Ft-ot.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 1 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)   Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik (100 % támogatást nyújt a Bizottság).

 

(1)   E rendelet 2010. december 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit az annak kihirdetésekor folyamatban lévő, jogerős határozattal el nem bírált ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az az ügyfélre nézve kedvezőbb.

(2)   E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személye gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3)   A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2009. (X.28.) önkormányzati rendelete.

 

Taksony, 2010. november 30.

 

 

 

 

              polgármester                                                                            jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2010. december 1. napján megtörtént.