Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D § (5) bekezdésében, 38. § (1) bek. c) pontjában és (9) bekezdésében, 45-46. §-ában, 47. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (1) bek. b) pontjában és (3) bekezdésében, 55/C § (1) bvek. a) pontjában és (3) bekezdésében, 60. § (3)-(4) bekezdésében, 92 § (1)-(2) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdése, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet. 3. § (1) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

(1)   E rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget téve az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, Taksony felnőtt korú lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit, az eljárás és ellenőrzés rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2)   E rendelet meghatározza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások formáit, az igénybevételhez szükséges jogosultsági feltételeket, valamint az ellátottakat megillető jogokat, és terhelő kötelezettségeket.

(3)   A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy az általa biztosított szociális gondoskodás célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, szociális és vagyoni helyzetük alapján szociális problémájuk megoldására önerőből képtelenek.

a)      lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra

b)      állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, letelepedettekre,

c)      letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d)     magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2)   Az Sztv. 7 § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezési szerint jogszerűen Taksonyban tartózkodó állampolgárokra is.

(3)   A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Sztv. 3. § (3) bekezdésében felsoroltakra.

(4)   Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ideértve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

 

E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelettel, az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (III.17.) Korm. rendelettel, valamint a gondozási szükséglet , az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelettel együtt kell alkalmazni.

 

(1)   Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az eljárások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2)   Amennyiben a szociális ellátást igénylő a kérelméről eltérő ellátásra lenne jogosult, ezt a tényt vele közölni kell, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján az ellátási jogosultság megállapítható, úgy részére a támogatást hivatalból meg kell állapítani.

 

(1)   E rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület – a rendeletben szabályozott feltételekkel – a Szociális és Népjóléti Bizottságra vagy az önkormányzat polgármesterére ruházza át.

(2)   A Szociális és Népjóléti Bizottságra átruházott hatáskör:

a)      az Sztv. 38. § (1) bekezdésében foglalt normatív és a (9) bekezdésében foglalt helyi lakásfenntartási támogatás,

b)      az Sztv. 43/B § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj,

c)      személyes gondoskodással kapcsolatos feladatok ellátása,

d)     átmeneti segély megállapítása,

e)      szociális kölcsön megállapítása

(3)   A polgármesterre átruházott hatáskör:

a)      temetési segély megállapítása

b)      köztemetés elrendelése

c)      felnőtt személyek szociális otthonba történő elhelyezése.

 

 

(1)   E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2)   A jövedelem számításakor – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében – a megelőző 3 hónap átlagát kell figyelembe venni. Társas és egyéni vállalkozásból (ide értendő a kistermelői jogviszony is) származó jövedelmet az előző évi bevallás alapján az APEH által kiadott jövedelemigazolással, illetve a kérelem benyújtásáig terjedően az előző 6 havi jövedelméről tett nyilatkozattal. Nyugdíjszerű jövedelmeknél utolsó havi juttatást kell igazolni.

(3)   A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben mellékelni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratot (pl. munkáltatói igazolás, nyugdíjszelvény, stb.).

(4)   Nem kell igazolást benyújtani azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(5)   A kérelemhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet által szabályozott ellátások, illetve az önkormányzat által saját hatáskörben megállapított támogatások tekintetében a Kormányrendeletben meghatározott bizonyítékokat, valamint az 1. számú mellékletben szereplő vagyonnyilatkozatot.

(1)   A döntésre jogosult szerv a döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint a környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(2)   Mellőzni lehet a környezettanulmány készítését, amennyiben a kérelmezőnél a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül készült már környezettanulmány, és vélelmezhető, hogy szociális helyzetében nem történt változás.

(3)   Amennyiben a környezettanulmány alapján vélelmezhető, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, úgy a Hivatal az Sztv. 10. § (6) bekezdése alapján felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és a családja tulajdonában lévő vagyontárgyak fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az igazolt jövedelem 50 %-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembe vételével kell vélelmezni.

(4)   Ha a jövedelem egésze vagy egy része nem forintban keletkezik, akkor a jövedelmi- és vagyonnyilatkozatban külön is fel kell tüntetni a külföldi pénznemben szerzett jövedelmet. Ha a vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

(5)   A jövedelem- és vagyonnyilatkozat tartalmában bekövetkezett változást az ellátásban részesülő a változást követő 15 napon belül köteles jelenteni és igazolni az ellátást megállapító hatóságnál. A bejelentés alapján az ellátást megállapító vizsgálja a jogosultság fennállását, s ennek eredményeként dönt az ellátás tovább folyósításáról, mértékéről, megszüntetéséről.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését eredményezheti.

Jövedelem- és vagyonnyilatkozat nélkül ellátás nem állapítható meg.

 

(1)   Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, mely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy hatására ismét szociális gondoskodásra szorulna.

(2)   A visszafizetésre – kérelemre – részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátást jogtalan igénybevételének időtartama.

(3)   A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetésének elengedését, vagy részletekben történő visszafizetését a polgármester engedélyezi.

 

(1)   A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

-          a jogosult alapvető személyazonosító adatait,

-          a jogosult állampolgárságát, bevándorolt, vagy menekült jogállását,

-          a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,

-          a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait,

-          a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

-          a szociális ellátást megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést,

-          a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat,

-          a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,

-          a 2. § (2) bekezdése szerinti személy esetén a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatot ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek,az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.

(3)   Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a 9. § szerinti nyilvántartásokból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A szolgálati időre jogosító ellátások esetében az adott személyre vonatkozó adatok törlését a vonatkozó jogszabályok szerint kell elvégezni.

Az önkormányzat a szociális gondoskodás keretében

a.       pénzbeli és természetbeni szociális ellátás biztosításával,

b.      személyes gondoskodást biztosító alapellátás megszervezésével tesz eleget ellátási kötelezettségének.

(1)   A Szociális és Népjóléti Bizottság az Sztv. 38. § (1) bek. a) pontján túl helyi lakásfenntartási támogatást állapíthat meg annak, akinek

·         Egyszemélyes háztartás esetén lakásának a hasznos alapterülete a 100 négyzetmétert nem haladja meg, valamint jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a lakásfenntartás költségei meghaladják jövedelmének 30 %-át.

·         Többszemélyes háztartás esetén a lakásnagyság nem haladja meg a 120 négyzetmétert, valamint családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartás költségei meghaladják a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

(2)   A lakásfenntartási támogatás összege minimum 2.500 Ft, maximum az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-a. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(3)   A lakásfenntartási költségek körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, közös költséget, a szemétszállítás költségeit, valamint a gázfogyasztás havi díját, egyedi fűtés esetén az egy havi tüzelőanyag költségét, továbbá a villanyáram költségeit, a csatorna használati díjat és a vízfogyasztás egyhavi költséget.

(4)   A lakásfenntartás havi költségének meghatározásánál a kérelem benyújtását megelőző 6 havi – a kérelmező vagy házastársa/élettársa nevére kiállított – közüzemi számlával igazolt költség átlagát kell figyelembe venni.

(5)   A figyelembe vehető lakásfenntartási költségeket a havi számlákkal, a lakbért, illetve az albérleti díjat lakásbérleti, illetve albérleti szerződéssel, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét a kölcsönszerződéssel, valamint a lakás nagyságát használatbavételi engedéllyel, építési engedéllyel vagy adásvételi szerződéssel kell igazolni.

(6)    A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A lakásfenntartási támogatás időtartamát a Bizottság a kérelmező szociális rászorultsága alapján határozza meg, maximum 1 éves időtartamra.

(7)   Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(8)   Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra az a személy, aki a lakás hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik.

(9)   Lakásfenntartási támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt megállapítható.

(10)           Természetbeni ellátásként kell megállapítani, ha

·         a kérelem erre irányul,

·         a kérelmező életvitele alapján feltételezhető, hogy a pénzbeli ellátás felhasználása nem a lakhatás megőrzése érdekében történik.

(11)           Természetbeni ellátás formái:

·         közüzemi díj szolgáltató részére történő utalása,

·         lakáscélú kölcsön törlesztő részletének pénzintézet részére történő fizetése.

 

 

(1)   Egyszeri fűtési támogatás állapítható meg a 11. § (1) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén – fűtési szezonra – a szilárd tüzelőanyaggal, illetve fűtőolajjal biztosított fűtéssel bíró háztartás esetén.

(2)   Az egyszeri fűtési támogatás összege megegyezik a 11. § (2) bekezdésében foglalt érték 6-szoros szorzatával.

(3)   A tüzelő vásárlásáról a jogosult 15 napon belül hivatalos számlával köteles elszámolni.

(4)   Nem részesülhet egyszeri fűtési támogatásban, aki a 11. §-ban foglalt támogatást igénybe vette.

 

(1)   Ápolási díj állapítható meg méltányosságból a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ellátó hozzátartozónak is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a)      az ápoló Taksonyban bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

b)      a gondozás más módon nem oldható meg

c)      a gondozó családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át, és

d)     az ápolásra szoruló tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel nem rendelkezik.

(2)   Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 80 %-a.

(3)   Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(4)   A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző, ápolási díjra való jogosultságának megállapításakor az Sztv. 41-42-43. §-ai, és a 44. § (3), (4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5)   Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit, valamint az ápolási kötelezettség teljesítését az önkormányzat évente felülvizsgálja.

(6)   Amennyiben az ápolást végző személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti, a bejelentéstől számított  5 napon belül a Hivatal helyszíni szemle során, jegyzőkönyv felvétele útján, valamint az ápolt meghallgatása alapján tájékozódik a bejelentés tartalmának valódiságáról, és kezdeményezi az ápolási díj megszüntetését.

(7)   A kötelezettség nem teljesítésének számít különösen, ha

·         a gondozó az ápolást nem személyesen látja el,

·         az ápoló több egymást követő napon – ide nem értve az önhibáján kívüli akadályoztatást egybefüggően legfeljebb 1 hónapig – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető ápolási, gondozási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete alapvető higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

 

 

(1)   A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az önkormányzat átmeneti segélyt nyújt.

(2)   Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb szociális viszonyai ismeretében vélelmezhető, hogy a létfenntartását veszélyeztető problémáját más módon megoldani nem képes, egyszeri átmeneti segély állapítható meg

·         akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

·         egyedül élők, nyugdíjas vagy rokkantnyugdíjas házaspárok, valamint ápolási díjban részesülők, ha az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(3)   Az átmeneti segély összege évente családonként legfeljebb 25.000 Ft lehet összesen.

(4)   Az önkormányzat gyermek születése esetén egyszeri szülési segélyt állapíthat meg. A szülési segély összege gyermekenként jövedelemtől függetlenül 10.000 Ft.

(5)   A szülési segélyt az újszülött törvényes képviselője igényelheti a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

 

(1)   Különös méltánylást érdemlő esetben évente egy alkalommal átmeneti segélyben részesíthető az a személy, akinek

·         jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

·         családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2)   A különös méltányosságból adott segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. A segély összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani.

(3)   különös méltánylást érdemlő eset: a családban bekövetkező baleset, a családtagok valamelyikének tartós (egy hónapot meghaladó) kórházi kezelése vagy betegsége (a betegséget orvosi igazolással, a kórházi kezelést zárójelentéssel igazolni kell), gyógyászati segédeszköz vásárlása.

(4)   Különösen indokolt, orvosi igazolásokkal alátámasztott esetekben a Szociális és Népjóléti Bizottság eltekinthet a jövedelmi viszonyoktól, előrehaladott állapotú, olyan betegségben szenvedőknél, akiknek végleges felgyógyulása belátható időn belül nem várható.

 

 

(1)   Az átmeneti segély kérelemre vagy hivatalból indult eljárás alapján állapítható meg.

(2)   Átmeneti segély pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

Természetbeni ellátásként kell megállapítani, ha

·         a kérelem erre irányul,

·         az ellátásban részesülő életvitele alapján ez indokolt és célravezetőbb.

(3)   A természetben nyújtott támogatás formája lehet élelmiszervásárlási utalvány, élelmiszercsomag, a segély meghatározott célra, intézményhez történő utalása (pl. térítési díj).

(4)   Egy naptári éven belül ugyanazon személy, család legfeljebb három alkalommal részesíthető átmeneti segélyben.

(5)   Aki lakásfenntartási támogatásban részesül, egy naptári évben egy alkalommal részesülhet plusz átmeneti segélyben.

 

(1)   Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amelynek összege legfeljebb 100.000 Ft lehet.

(2)   A kölcsön visszafizetésének időtartama legfeljebb két év, s ezen belül a visszafizetés időtartamát, illetve a törlesztő részlet mértékét a Szociális és Népjóléti Bizottság esetenként határozza meg.

(3)   A kölcsön annak folyósítható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme – figyelembe véve a közös háztartásban együtt élő személyek összes jövedelmét – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. A segély megállapításánál a család vagy személy összes körülményeit, életvitelét vizsgálni kell.

(4)   Újabb kamatmentes kölcsön csak az előző összeg visszafizetését követően folyósítható.

(5)   Elemi kár esetén nyújtandó kamatmentes kölcsön megállapításakor a Szociális és Népjóléti Bizottság a jelen rendeletben előírt jövedelemhatároktól eltekinthet.

(6)   A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól és a (2) bekezdésben meghatározott visszafizetés maximális időtartamától – a konkrét eset súlyosságára tekintettel – eltérhet.

 

(1)   Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és

·         Családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

·         Egyedülálló személy esetén a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2)   A temetési segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásra jogosult.

(3)   A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos – Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 18/2001. (XII.01.) számú önkormányzati rendelet mellékleteiben meghatározott, valamint a piaci érték alsó határán beszerezhető kellékek –legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de annak maximum 50 %-a.

(4)   A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a számlákra rá kell vezetni.

 

(1)   A rendszeres szociális segélyre vonatkozó feltételeket az Sztv. 37/A – 37/G §-aiban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

(2)   A rendszeres szociális segélyre történő jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a jogosult személy köteles az Önkormányzat által kapcsolattartásra kijelölt szervnél kapcsolatfelvétel és nyilvántartásba vétel céljából megjelenni.

(3)   Az Önkormányzat kapcsolattartás céljára a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) jelöli ki.

(4)   A Családsegítő Szolgálat a kapcsolattartás keretén belül

a)      a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. §-a alapján elkészíti a segélyben részesülő személy egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedési programot, arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

b)      a beilleszkedési program végrehajtása céljából folyamatosan kapcsolatot tart a segélyben részesülő személlyel, a munkaügyi központtal, valamint a jegyzővel, a program végrehajtásáról évente írásos értékelést készít,

c)      haladéktalanul jelzi a jegyzőnek, ha a segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)   Az együttműködési megállapodás megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy nem jelenti be a személyi adataiban és szociális körülményeiben bekövetkezett változást.

(6)   Az együttműködési megállapodás súlyos megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy

a)      a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget, illetőleg a munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében felajánlott képzést fogadja el,

b)      a beilleszkedési programban számára előírtakat ismételten nem teljesíti,

c)      a munkaügyi központ által kötelezően előírt jelentkezési időpontban nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlően nem igazolja,

d)     az Sztv. 37/E § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a munkaviszony folyamatos fennállását havi rendszerességgel nem igazolja.

(7)   A segélyezésre vonatkozó szabályok megszegésének következményei

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét az önkormányzat legfeljebb 1 hónapig 75 %-os mértékben folyósítja.

Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazásában az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha a foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.

 

(1)   Akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója, annak eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában köztemetés elrendelésével a polgármester gondoskodik.

(2)   A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

Nem rendelhető el köztemetés, ha tartási-, életjáradéki-, illetve öröklési szerződés alapján mások eltartásában lévő személy eltemettetéséről az eltartást vállaló személy köteles gondoskodni.

(3)   Amennyiben az elhunyt olyan ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek értéke fedezi a temetés költségeit, úgy a hozzátartozóval/hozzátartozókkal jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy hozzájárul/hozzájárulnak az önkormányzat javára az ingatlan terhére történő jelzálogjog bejegyzéséhez. A jelzálogjog bejegyzéséről a köztemetést elrendelő határozatban rendelkezni kell.

(4)   Amennyiben az elhunyt személy eltemetésére köteles személy fellelhető, úgy a tudomásra jutástól számított 15 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.

 

 

(1)   Méltányossági jogcímen közgyógyellátásban részesülhet az a szociálisan rászoruló személy, akinek

·         családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg, és

·         a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

(2)   A jogosultság megállapítására az Sztv. 50. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

 

(1)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az önkormányzat

a)      alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást biztosít,

b)      alapszolgáltatásként biztosítja a családsegítést.

(2)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

 

 

(1)   Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik ezt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2)   Az (1) bekezdés szempontjából rászorulónak kell tekinteni:

a)      a 70 éven felüli,

b)      a tartósan beteg egyedül élő,

c)      a fogyatékos, pszichiátriai beteg,

d)     a szenvedélybeteg,

e)      a hajléktalan és a

f)       munkaképtelen, vagy csökkent munkaképességű kérelmezőt.

(3)   Az ellátás módja lehet:

a)      helyben étkeztetés,

b)      étel elvitele saját erőből,

c)      étkezés házhoz szállítással.

(4)   Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5)   Az étkeztetés intézményi térítési díját az Önkormányzat évente külön rendeletben állapítja meg.

(6)   A szociális rászorultság igazolása a következő iratokkal történik:

a)      az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló rászorultság esetében a 11/2006. (XII.27.) SZMM rendelet szerinti, két évnél nem régebbi

aa) igazolást, melynek 1. pontjában az ellátást igénylő besorolása az (1) bekezdés c) – e) pont szerinti, és a felülvizsgálat határideje – amennyiben megjelöl ilyet – nem járt le, illetve

ab) pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

b)      a súlyos fogyatékosság igazolására az Sztv. 65/C §-ának (6) bekezdése szerinti iratot,

c)      hajléktalan személynek minősül az Sztv. 4. § (2) bekezdése szerinti személy, melyet személyi okmányainak bemutatásával igazolhat.

(7)   A havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és az igénybevett étkezések számának figyelembe vételével kell megállapítani.

Fizetendő havi személyi térítési díj: a napi intézményi térítési díj szorozva az igénybe vett étkezések számával.

(8)   A fizetendő térítési díj a jogosult vagy fizetésre kötelezett szociális (jövedelmi) helyzetének figyelembe vételével:

 

 

 

(9)   A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem 25 %-át.

(10)                      Az önkormányzat e feladatát a Szigethalom és Környéke Intézményfenntartó Társulás, mint fenntartó tagjaként a Szigethalom és Környéke Egyesített Szociális Intézményen keresztül biztosítja.

 

(1)   Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)   A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését (bevásárlás, főzés vagy étel házhoz szállítás stb.),

b)      az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködés,

c)      a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)   Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:

a)      azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

b)      azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

c)      azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak,

d)     azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(4)   A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik közre.

(5)   A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt tájékoztatni kell az intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6)   A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díjat az óradíj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, úgy, hogy annak összege ne haladja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 20 %-át. Amennyiben a házi segítségnyújtás mellett étkeztetésben is részesül a szociálisan rászorult igénybevevő, akkor rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

A személyi térítési díjat az alábbi táblázat alapján kell kiszámolni:

 

 

(7)   A gondozásra fordított időt a gondozási napló (29/1993. Korm.rend. 1. számú melléklet) alapján kell megállapítani.

(8)   A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorult igénybe vevő, vagy a térítési díj fizetésére kötelezett más személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni a 24. § (6) bekezdésében rögzített táblázat szorzószámai szerint.

(9)   Az intézményi gondozási óradíjat az Önkormányzat évente külön rendeletben állapítja meg.

 

(1)   A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez igazodó vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)   A családsegítés keretében biztosítani kell

a)      a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b)      az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c)      a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d)     közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e)      a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybeteget, a pszichiátriai betegek, a kábítószer problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f)       a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott feladatok megvalósítása érdekében az önkormányzat krízishelyzetet érzékelő jelzőrendszert működtet.

(4)   A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(5)   Az önkormányzat a családsegítést a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatán keresztül szervezi meg.

 

 

(1)   Az önkormányzat e rendeletben és a szolgáltatási koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2)   A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

-          Taksony nagyközség polgármestere

-          Taksony Nagyközség Önkormányzatának jegyzője

-          Taksony Nagyközség Önkormányzata Szociális és Népjóléti Bizottságának elnöke

-          Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat tagjai

-          gyermekvédelmi felelősök

-          védőnők

-          a mozgáskorlátozottak helyi szervezetének képviselője

-          a helyi Karitasz csoport képviselője.

(3)   A kerekasztal vezetője az önkormányzat polgármestere.

(4)   A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik, a polgármester hívja össze.

 

 

(1)   A pénzbeli és természetben nyújtott szociális támogatások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2)   A megállapított pénzbeli ellátásokat és támogatásokat a Polgármesteri Hivatal a határozatban foglaltak szerinti időpontban, a házipénztárban kifizeti, postai úton, vagy átutalással folyósítja.

(3)   A Szociális és Népjóléti Bizottság és a polgármester döntése elleni fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amely gondoskodik a szükséges iratokkal együtt a fellebbezés Képviselő-testület elé terjesztéséről.

(4)   A rendelet értelmében egyedülállónak kell tekinteni a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülőt, hivatalosan kijelölt nevelőjét, illetve gyámját.

(5)   E rendelet alkalmazása során a pénzbeli és természetbeni juttatások esetében szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott jövedelemhatárokat nem lépi túl.

(6)   A szociális rászorultság megállapításának további feltétele, hogy az igénylő tulajdonában lévő vagyon ne haladja meg az Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(7)   Nem tekinthető szociálisan rászorultnak:

-          az az aktív korú munkaképes kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő aktív korú munkaképes hozzátartozója, aki önhibájából munkát nem vállal, ideértve a közhasznú és közcélú foglalkoztatást is,

-          az a kérelmező, aki valamely jogszabály által biztosított, vagy a bíróság által megítélt rendszeres pénzellátásra szerzett jogát önhibájából nem érvényesíti.

(8)   Jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

-          munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonybók származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával,

-          társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az előző évi bevallás alapján az APEH által kiadott jövedelemigazolással, illetve a kérelem benyújtásáig terjedően az előző háromhavi jövedelméről tett nyilatkozattal,

-          ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a szerződéssel, amennyiben az nem tartalmaz pénzösszeget, ennek megjelölésére tett nyilatkozattal,

-          nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított igazolással vagy az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel, ezek hiányában bankszámla kivonattal,

-          a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat (különösen a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, árvaellátást, gyermek tartásdíjat) a kifizetőtől nyert igazolással, valamint a gyermektartásdíj esetében az azt megállapító jogerős bírói ítélettel, vagy annak összegéről a szülők között létrejött megállapodással,

-          az önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozattal és kifizetőtől kapott igazolással,

-          bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel,

-          munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi központ által kiállított igazolással,

-          egyéb személyek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatával a havi átlagos nettó jövedelméről, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel vagy a munkaügyi központ igazolásával az együttműködésről.

(9)    A kérelem benyújtásakor

-          a rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó háromhavi,

-          nyugdíjszerű jövedelmeknél utolsó havi,

-          egyéb jövedelmeknél tizenkét hónapra vonatkozó igazolásokat kell csatolni.

(10)           Étkeztetés, illetve házi segítségnyújtás biztosítására irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A családsegítést a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál kell kezdeményezni.

(11)            A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátások tekintetében ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki vagy akinek családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(12)           A személyi térítési díj összege – önkormányzati intézmény esetén – csökkenthető, illetve elengedhető, amennyiben a kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzete ezt indokolttá teszi.

(13)           Étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a jegyző az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet megvizsgálja. A jövedelemszámítás során közeli hozzátartozóként a Ptk. 685. § b) pontja szerinti személyeket és az élettársat kell figyelembe venni. A jövedelemvizsgálatot

-          étkeztetés esetén a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően,

-          házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi a jegyzőnél.

(14)           A jegyző a jövedelemvizsgálat alapján – tárgyévre szóló érvényességgel – a kérelmező családjának egy főre jutó jövedelméről igazolást állít ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell az egy főre jutó havi jövedelmet az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százalékában kifejezve is, továbbá az ellátást igénylő és a jövedelemszámítás során figyelembe vett családtagok természetes személyazonosító adatait és az igazolás érvényességi idejét.

(15)           Ha az igazolást a jegyző a család bármelyik tagjára vonatkozóan kiállította, az igazolás étkeztetés és házi segítségnyújtás igénylésekor a jövedelemvizsgálat során figyelembe vett további személyek esetében is felhasználható.

(16)           Az igazolás kiállításának alapjául szolgáló tényekben bekövetkezett változás a tárgyévben kiadott igazolás érvényességét nem érinti. Évközi jövedelemcsökkenés esetén az igazolás kiállítása ismételten kérelmezhető.

(17)           Jelen rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, személyes gondoskodást – az ellátások megállapítására hatáskörrel bíró jogosult javaslatára – a Képviselő-testület kivételes méltányosságból jogosultsági feltételek hiányában is megállapíthatja a létfenntartást veszélyeztető, illetve egyéb, kivételes méltányosságot érdemlő helyzetben.

(18)           Kivételes méltányosság gyakorlása indokolt különösen elemi kár, katasztrófa, betegség, vis maior helyzet esetén, amennyiben az intézkedés elengedhetetlen, és az ezzel járó kiadás mértéke kérelmező és családja megélhetését veszélyezteti.

 

 

(1)   E rendelet 2009. október 1-án lép hatályba.

(2)   Jelen rendelet rendelkezéseit az annak kihirdetésekor folyamatban lévő, jogerős határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3)   A rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 16/2008. (VI.26.) számú rendelete.

 

Taksony, 2009. szeptember 29.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2009. október 1. napján megtörtént.