Taksony Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bek. a) pontja és a 16. § (1) bekezdése, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bek. b) pontjában és (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, 137. § (1) és (4) bekezdésében, valamint a 162. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához az önkormányzat közigazgatási területén a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

(1)   A rendelet hatálya kiterjed

a)      Taksony nagyközség területén tartózkodó magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, 24. életévét be nem töltött fiatal felnőttre, valamint szüleire;

b)      a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátást igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2)   E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Taksony nagyközség területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(3)   A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

 

(1)   A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a)      pénzbeli ellátás: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

b)      természetbeni ellátás: tankönyvtámogatás, étkezési térítési díjtámogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

c)      személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

(2)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(3)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a)      a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatásár irányul, vagy

b)      amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermek nevelése, gondozása érdekében a természetben nyújtott támogatás célravezetőbb.

(4)   A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásra kell átváltoztatni, ha a gyermek érdekében indokolt és célravezetőbb.

 

(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.

(2)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához be kell csatolni

a)      A 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat,

b)      Fiatal felnőtt kérelme esetén – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást, az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is.

c)      E rendelet 4. § (1) bekezdése esetében a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

d)     A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni. Ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartalma tekintetében, elő kell írni a vagyonnyilatkozat benyújtását.

e)      A 2. § (1) b) pontja szerinti személynek – az e rendeletben meghatározottakon túl – csatolni kell

·         a tartózkodási engedély másolatát,

·         a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen a tanulói. illetve hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást,

·         a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

f)       Ha az 1. § b) pontja szerinti személy esetében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállam, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más állam illetékes hatóságának igazolása szükséges, annak beszerzése céljából a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságát kell megkeresni.

g)      Ha a szociális ellátásban részesülő személy állandó lakóhelyét letelepedés szándékával az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kívánja áthelyezni, ezt köteles jelezni a Szociális és Népjóléti Bizottság felé. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül igénybe vett ellátás szabályai az irányadók.

(3)   Jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

·         munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával

·         társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelmet az előző évi bevallás alapján az APEH által kiadott jövedelemigazolással, illetve a kérelem benyújtásáig terjedően az előző háromhavi jövedelméről tett nyilatkozattal

·         ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet a szerződéssel, amennyiben az nem tartalmaz pénzösszeget, ennek megjelölésére nyilatkozattal

·         nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított igazolással vagy az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel, ezek hiányában bankszámla kivonattal

·         a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat (különösen a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, árvaellátást, gyermektartásdíjat) a kifizetőtől nyert igazolással, valamint a gyermektartásdíj esetében az azt megállapító jogerős bírósági ítélettel, vagy annak összegéről a szülők között létrejött megállapodással

·         az önkormányzati és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozattal és a kifizetőtől kapott igazolással

·         bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel

·         munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást

·         egyéb személyek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről, valamint az alkalmi munkavállalói könyvet, vagy a munkaügyi központ igazolását az együttműködésről.

(4)   A kérelem benyújtásakor

·         a rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó háromhavi

·         nyugdíjszerű jövedelmeknél utolsó havi

·         egyéb jövedelmeknél tizenkét hónapra vonatkozó igazolásokat kell csatolni.

(5)   Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

·         a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

·         a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

·         a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

·         korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket.

(6)   A rendelet értelmében egyedülállónak kell tekinteni a gyermeket egyedül nevelő szülőt, hivatalosan kijelölt nevelőt, illetve gyámot.

 

(1)   A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására, felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtérítésére és annak méltányosságból történő elengedésére, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskörét a Szociális és Népjóléti Bizottságra ruházza át.

(2)   A Szociális és Népjóléti Bizottság döntése elleni fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amely gondoskodik a szükséges iratokkal együtt a fellebbezés Képviselő-testület elé terjesztéséről.

(3)   Jelen rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, személyes gondoskodást – az ellátások megállapítására hatáskörrel bíró jogosult javaslatára – a Képviselő-testület kivételes méltányosságból jogosultsági feltételek hiányában is megállapíthatja a létfenntartást veszélyeztető helyzetben, illetve egyéb, kivételes méltányosságot érdemlő helyzetben.

 

 

(1)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a pénzben fizetett tankönyvtámogatás a határozat kézbesítését követően kerül kiutalásra a Polgármesteri Hivatal által.

(2)   Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel.

(3)   Amennyiben a támogatás, segély összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a tandíjat, a kollégiumi díjat, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díjat, a tankönyv, tanszer árát, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.

 

(1)   A Képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2)   Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek eltartásáról családjuk más módon nem tud gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, a gyermek nevelésbevételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)   Szociálisan rászorultnak kell tekinteni, akinek

·         családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

·         egyedülálló szülő, nevelő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4)   A rendkívüli támogatás összege évente gyermekenként legfeljebb 25.000 Ft lehet összesen.

(5)   A kisegítő iskolát végző gyermekek iskolába jutáshoz szükséges havi bérletének teljes összegét az önkormányzat átvállalja.

(6)   Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente egy alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg. A különös méltányosságból adott segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladhatja meg.

(7)   Különös méltánylást érdemlő eset: gyermeket ért baleset, tartós (egy hónapot meghaladó) kórházi kezelése vagy betegsége (a betegséget orvosi igazolással, a kórházi kezelést zárójelentéssel igazolni kell), gyógyászati segédeszköz vásárlása.

 

 

(1)   Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető – a családban gondozott – súlyosan fogyatékos gyermek 21 éves koráig, jövedelemtől függetlenül.

(2)   A támogatás egy évre (júliustól júniusig) kerül megállapításra, és negyedévente kerül kifizetésre.

(3)   A támogatás összege 2009. évben 9.800 Ft/hó (kilencezer-nyolcszáz forint), amely összeget negyedévente utalja a Polgármesteri Hivatal a jogosult részére. 2009. évet követően a fenti összeg évente az éves költségvetésben került meghatározásra az adott éves infláció mértékével korrigálva.

(4)   A kérelmet minden év június 30-ig a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A június 30-át követően beadott kérelmek – elbírálás után – időarányosan kerülnek kifizetésre.

 

Egy naptári éven belül ugyanazon személy, család legfeljebb három alkalommal részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

 

(1)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2)   Természetbeni ellátások különösen – a megállapított segély összegének erejéig - :

a)      gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása,

b)      élelmiszer-utalvány biztosítása,

c)      gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása,

d)     tandíj, kollégiumi díj átvállalása,

e)      tankönyv, tanszerellátás költségeinek támogatása.

(3)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(4)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

·         a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának), tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv- tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul, vagy

·         amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermek nevelése, gondozása érdekében a természetben nyújtott támogatás célravezetőbb.

 

(5)   A pénzbeli ellátásként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátásra kell átváltozatni, ha a gyermek érdekében indokolt és célravezetőbb.

 

(1)   Tankönyvtámogatásban részesülhet az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, illetve nappali tagozaton középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermek legfeljebb 23. életévének betöltéséig, aki

·         taksonyi lakóhellyel rendelkezik,

·         rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és

·         családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2)   A segélyezés kérelemre indul, az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelem benyújtási határideje minden év augusztus 15. napjától szeptember 30-ig terjedő időszak. A határidő letelte után a segély nem igényelhető.

(3)   A tankönyvtámogatás összege gyermekenként a számlával igazolt tankönyv térítési díjának 50 %-a, de legfeljebb 10.000 Ft.

 

 

(1)   A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásoknak hozzá kell járulniuk a gyermek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)   A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(3)   Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a Gyvt. 68. § (3) bekezdése alapján foganatosított védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(4)   A kérelmező a kérelmet a Gyvt. 31. § (3) bekezdésében foglaltak szerint nyújtja be.

(5)   Az ellátások igénybevételére a Gyvt. 31. és 32. §-ában foglaltak az irányadók.

(6)   Az ellátás megszűnéséről a Gyvt. 37/A. §-a rendelkezik.

(7)   A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(8)   A személyes gondoskodást nyújt ó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

-          az ellátás tartalmáról és feltételeiről,

-          az intézmény által vezetett, reá vonatozó nyilvántartásokról,

-          az intézmény házirendjéről,

-          a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

(9)   Az ellátásra jogosult köteles:

-          a (8) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásulvételéről nyilatkozni,

-          az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

-          a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

(10)          az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a)      gyermekjóléti szolgáltatás,

b)      gyermekek napközbeni ellátása keretében: bölcsőde, óvoda, iskolai napközis foglalkozás.

 

 

(1)   Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Szigethalom és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat keretén belül biztosítja.

(2)   A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjénél lehet.

(3)   Az ellátás biztosítását a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4)   A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

(1)    A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2)   A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani

-          akiknek a testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

-          akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

-          akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3)   A gyermekek napközbeni ellátása biztosított napközbeni időszakra a bölcsődében, óvodában, iskolai napközis foglalkozás keretében.

 

 

(1)   A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a harmadik évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

(2)   A bölcsődei ellátás megszűnik:

-          a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte,

-          ha az (1) bekezdés szerinti feltétel fennáll, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-én.

(3)   A gyermekek étkezését a bölcsőde konyhája biztosítja.

 

(1)   A gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat óvoda és általános iskolai napközi intézményi formában biztosítja.

(2)   Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)   A gyermekek étkeztetését a napközi otthonos óvoda konyhája biztosítja.

 

 

 

 

 

(1)   A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

(2)   Az intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület határozza meg. Az intézményi térítési díjat a nyersanyagköltség figyelembevételével a képviselő-testület határozza meg.

(3)   A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az igénybevett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembe vételével. Erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4)   A térítési díjat az arra jogosultak számára a Gyvt. 148. § (5)-(6) bekezdésében foglalt normatív kedvezményekkel csökkenteni kell.

 

(1)   Ha a kötelezett személyi térítési díj összegének normatív kedvezményeken, illetve egyéni kedvezményeken túli további csökkentését (elengedését) kéri, a Szociális és Népjóléti Bizottsághoz fordulhat. Ebben az esetben a Bizottság a kérelem tárgyában határozattal dönt.

(2)   A Bizottság hatáskörében eljárva

a)      Egyéni rászorultság alapján az intézményvezető által megállapított személyi térítési díjat 50 %-kal csökkentheti (50 % támogatást nyújthat), ha a térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, és a teljes összegű személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné.

b)      A személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (100 % támogatást nyújthat), amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt, és a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállnak.

c)      A támogatás mértéke az a)-b) pontban foglalt esetekben nem haladhatja meg a 8.000 Ft-ot.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4)   Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik (100 % támogatást nyújt a Szociális és Népjóléti Bizottság).

 

(1)   E rendelet 2009. október 28. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)   E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személye gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3)   A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekek védelméről és a gyermekvédelmi gondoskodásról szóló 1/2007. (II.1.) rendelete.

 

Taksony, 2009. október 27.

 

 

 

 

              polgármester                                                                           jegyző

 

 

 

 

A rendelet kihirdetése 2009. október 28. napján megtörtént.