A Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete az önkormányzat és a fenntartásában álló intézmények 2020. évi költségvetését az alábbiak szerint állapítja meg:
I. fejezet
A költségvetés összegének megállapítása
(1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat és intézményei 2020. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét az 1. sz. melléklet szerint 847 942 936 forintban állapítja meg az alábbi részletezésben:
|
Működési költségvetési bevételének összegét |
811 843 736 forintban |
|
Működési költségvetési kiadásának összegét |
845 685 705 forintban |
|
Működési egyenleg |
- 33 841 969 forintban |
|
|
|
|
Felhalmozási költségvetési bevételének összegét |
0 forintban |
|
Felhalmozási költségvetési kiadásának összegét |
2 257 231 forintban |
|
Felhalmozási egyenleg |
-2 257 231 forintban |
|
|
|
|
Költségvetési bevételek |
811 843 736 forintban |
|
Költségvetési kiadások |
847 942 936 forintban |
|
Költségvetési egyenleg |
- 36 099 200 forintban |
|
|
|
|
Finanszírozási bevételek |
36 099 200 forintban |
|
Finanszírozási kiadások |
0 forintban |
|
Finanszírozási egyenleg |
36 099 200 forintban |
(2) Az ellátandó feladatok költségvetési bevételi és kiadási főösszegét feladatonként a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat bevételeit és kiadásait rovatrend szerint a 2. sz. melléklet, az intézményenkénti bevételeket és kiadásokat rovatrend szerint a 4.-5.a. sz. mellékletek, kormányzati funkció és egységes rovatrend szerinti bontásban a határozat 12. sz. melléklete mutatják be.
(4) A központi alrendszerből származó források részletezését a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait mérlegszerűen a 7. sz., az intézmények létszámadatait a 8. sz., a felhalmozási kiadásokat részletezve a 9. sz., az előirányzat-felhasználási ütemtervet a 10. sz., a középtávú tervet a 11. sz., melléklet mutatja be.
(6) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből származó tárgyévi fizetési kötelezettség felső határának megállapítását a határozat 13. sz. melléklete tartalmazza.
(7) Az önkormányzat 2020. évben 100.000 Ft tartalékot képez.
II. fejezet
A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok
(1) A költségvetés végrehajtásáért az Elnök, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a Jegyző a felelős.
(2) Az intézmények az éves költségvetésüket:
a. az Alapító Okiratokban előírt, illetve engedélyezett, valamint az intézményi költségvetési alapokmányban és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettség mellett,
b. a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,
c. a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kötelesek végrehajtani.
(3) A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.
(4) Az intézmények a költségvetésben meghatározott személyi juttatások, munkáltatói járulékok, dologi kiadások, egyéb támogatás, beruházási és felújítási előirányzatait nem léphetik túl.
(5) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési határozat módosítása.
(6) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról az Elnök a Képviselő-testületet tájékoztatja.
III. fejezet
Az intézmények gazdálkodása
(1) Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért, az intézmény kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért. A határozatban foglaltak be nem tartása, valamint a meghatározott előirányzatok engedély nélküli túllépése munkáltatói fegyelmi intézkedést von maga után.
(2) Az intézmény költségvetési előirányzata csak az alaptevékenységre és az ezzel összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.
(3) Az intézmény a kezelésében lévő eszköz hasznosítása során az erre irányuló szerződésben köteles legalább az önköltségnek megfelelő mértékű ellenérték megfizetését előírni.
(4) Az intézményeknél a tervezett saját bevételek elmaradása csak kivételesen indokolt esetben vonhatja maga után a költségvetési támogatás növekedését.
(5) Az intézmények kötelesek a hozzájuk beérkezett számlákat az intézményhez történő beérkezést követő legkésőbb 48 órán belül a gazdasági vezető részére továbbítani.
(6) Az intézmények készpénzforgalmukat az ellátási díjakon felül beszedett saját bevételeikből bonyolíthatják.
(7) A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók alapján kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.
(8) A mennyiben az intézmény a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatást az őt ténylegesen megillető nagyobb mértékben veszi igénybe, akkor a meghaladó mérték zárolásra, a pénzmaradvány elszámolása kapcsán pedig elvonásra kerül.
(9) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását. Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
IV. fejezet
Előirányzat felhasználás és módosítás
(1) A Határozatot a Képviselő-testület évente legalább három alkalommal, legkésőbb 2020. évi beszámoló benyújtásának határidejéig módosítja.
(2) A költségvetési szervek határozatban meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(3) Az intézmények előirányzatok feletti döntési jogosultsága a jogszabályi kereteken belül az előirányzatok felhasználásra, illetve az Ávr. 42. §-ban meghatározott esetekben saját hatáskörű előirányzat módosítására terjed ki.
(4) A költségvetési szerv költségvetésének kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítására vonatkozóan az Ávr. 43. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(5) Az intézmények személyi juttatásainak előirányzatát növelni az Ávr. 42. §-ban foglaltak figyelembe vételével
- az Ávr. 35. §-ban meghatározott, jóváhagyott többletbevétellel,
- az intézmények kötelezettségvállalással terhet költségvetési maradványának személyi juttatásból származó részéből,
- az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
- az intézménynél eredeti előirányzatként nem megtervezett, de év közben rendelkezésre bocsátott cél szerinti személyi jellegű kifizetési kötelezettséget jelentő bevételből lehet.
(6) Az önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a Képviselő-testület dönt.
(7) A képviselő-testület a kiadási előirányzatok közötti, illetve a kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat átcsoportosításának jogát a nemzetiségi önkormányzat elnökére ruházza át, a Képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett.
(8) Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2020. december 31-ig gyakorolható.