Online határozat- és rendelettár

25. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2011. február 22-i ülésére

Tárgy:		Előterjesztés a közbeszerzési szabályzat megalkotására
Készítette:		dr Micheller Anita, Széll Attila címzetes főjegyző
Előterjesztő:		Kreisz László polgármester

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Jóváhagyta Taksony Nagyközség Önkormányzatának

Képviselő-testülete ……./2011 (…..) KT határozatával

I. A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA

I. 1. A szabályzat célja

Jelen közbeszerzési szabályzat (továbbiakban: szabályzat) célja, hogy rögzítse Taksony Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Ajánlatkérő) közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, ezen belül különösen az eljárás során hozott döntésekért felelős személyeket, illetőleg testületeket.

I. 2. A szabályzat hatálya

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed az Ajánlatkérő szervezeti egységeire, továbbá a Taksony Nagyközség Polgármesteri Hivatallal (továbbiakban: Hivatal) köztisztviselői jogviszonyban álló személyekre, valamint az eljárásba bevont, egyéb személyekre és szervezetekre.

A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Ajánlatkérő által kezdeményezett

a) a Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárás mindenkori értékhatárát elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzésekkel összefüggő feladatellátás rendjére;

b) a Kbt. szerinti mindenkori közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzésekkel összefüggő feladatellátás rendjére;

c) a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott beszerzésekkel összefüggő feladatellátás rendjére; továbbá

d) a fentiek körébe nem tartozó azon beszerzésekre, melyekre az Ajánlatkérő a közbeszerzés szabályait önkéntesen alkalmazza.

I.3. A szabályzat alapelvei

a) törvényesség,

b) esélyegyenlőség,

c) nyilvánosság,

d) a verseny tisztasága.

II. A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA, ÉRTÉKE, ÉRTÉKHATÁROK

II. 1. A közbeszerzések tárgyai

A közbeszerzés tárgya lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, szolgáltatási koncesszió. Ha a kötendő szerződés több különböző típusú, egymással szükségszerűen összefüggő tárgyat tartalmaz, akkor a szerződést a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni.

II. 1. 1. Árubeszerzés

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában árubeszerzésnek minősül – az előzőeken túl – az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről. Ha ezekben az esetekben a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, akkor is a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

II. 1. 2. Építési beruházás

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

- A Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

- Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

- Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

Közösségi értékhatár alatti építési beruházás, építési koncesszió esetében, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárok felét, az ajánlatkérőnek az egyszerű közbeszerzési eljárás helyett a IV. fejezet (közösségi értékhatárt elérő közbeszerzés) szerint kell eljárnia, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során a hirdetmények megküldésére és közzétételére a 246–248. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. 1. 3. Építési koncesszió

Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

II. 1. 4. Szolgáltatás megrendelése

Az szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

II. 1. 5. Szolgáltatási koncesszió

A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A szolgáltatási koncesszió csak a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában tárgya a közbeszerzésnek.

II. 2. A közbeszerzés becsült értékének meghatározása

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, – illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba beleértendő a vételi jog átengedésének értéke is. A becsült értékbe beleszámít az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részére fizetendő díj, kifizetés, jutalék is. A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani.

II. 3. Becsült érték meghatározásának speciális szabályai

a) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

- az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

- az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

b) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

c) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

d) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

- határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

- határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

e) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

- határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

- határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

f) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi beszerzési tárgyak esetén kizárólag a következőket kell figyelembe venni

- biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

- banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

- a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

g) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

h) Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

i) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

j) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

k) Ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor, akkor a pályázónak fizetendő díj, jutalék, egyéb ellenszolgáltatás is beleszámít a becsült értékbe.

II. 4. Egybeszámítási kötelezettség

A becsült érték kiszámítása során mindazon közbeszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani, amelyek

- beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor,

- amelyek beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

Ettől eltérően az egy építménnyel kapcsolatos építési beruházás értékét nem kell más építménnyel kapcsolatos építési beruházás becsült értékével egybeszámítani, kivéve az „általános javítási munkákat”, melyeket – a fenti feltételek fennállása esetén - akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak (általános javítási munka = olyan építési beruházás, amelynek célja építmény felújítása, korszerűsítése, karbantartása vagy javítása).

Közösségi eljárásrendben az egybeszámított érték 20 %-a kivonható az egybeszámítási szabály alkalmazása alól, ha azok értéke nem éri el a 40. § (6) bekezdésében szereplő összeget.

II. 5. Közbeszerzési értékhatárok

A közbeszerzési értékhatárokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

Az értékhatár folyamatos figyelemmel kiséréséért és a változásoknak a szabályzat mellékletében történő átvezetéséért a jegyzőfelelős.

III. ÉVES KÖZBESZERZÉSI TERV

III. 1. Közbeszerzési terv elkészítése és módosítása

Az Ajánlatkérőadott évre tervezett közbeszerzéseiről, a jegyzőaz adott költségvetési év április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet köteles készíteni az elfogadott éves költségvetési előirányzat figyelembevételével, és a szervezeti egységek előzetes igénybejelentése alapján. A közbeszerzési terv jóváhagyását Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) végzi.

A tervben nem szereplő közbeszerzésekre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésekre vonatkozó eljárást is le lehet folytatni, ha előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merül fel. Ilyenkor a tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva annak indoklását is. A közbeszerzési terv módosításáért, aktualizálásáért annak készítője felel.

A közbeszerzési terv alkalmazandó mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

III. 2. A közbeszerzési terv megőrzése és megküldése

Az elkészült közbeszerzési tervet az érintett évet követő 5 évigmeg kell őrizni. A közbeszerzési terv megőrzéséért a jegyző afelelős. A terv, és annak esetleges módosításai ajánlatkérő honlapján is (www.taksony.hu) közzétételre kerülnek, az elkészítéstől vagy módosítástól számított 5 munkanapon belül. A honlapon történő közzététel érdekében a jegyző intézkedik a honlapot kezelőnél. A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó terv közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

Amennyiben ajánlatkérő honlapja megszűnik, vagy huzamosabb ideig nem elérhető, úgy a közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsa honlapján kell közzétenni. A Közbeszerzések Tanácsa felé történő megküldés rendjét a 3. sz. melléklet tartalmazza, a megküldésért a jegyzőa felelős.

IV. ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS

Az egy költségvetési év alatt lefolytatott közbeszerzésekről éves statisztikai összegezést kell készíteni. Az összegezés elkészítésénél alkalmazandó nyomtatvány mintáját a 14/2010. NFM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.

Az összegezés elkészítéséért és az érintett nyomtatvány változásainak figyelemmel kíséréséért ajegyzőfelelős. Az összegezést a tárgyévet követő év április 30. napjáig kell elkészíteni, majd jóváhagyásra a Képviselő-testületnek megküldeni.

Jóváhagyás után az elfogadott összegezést a tárgyévet követő év május 31. napjáig meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának. A megküldés az összegezést készítő feladata.

V. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZERVEZETI SZABÁLYAI, FELELŐSSÉGI RENDJE

V. 1. Általános szervezeti szabályok

a) Ajánlatkérő közbeszerzési tevékenységének irányításáért a polgármestera felelős. Ő irányítja az intézmény beszerzéseit, felügyeli a közbeszerzési folyamatokat, meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét, irányítja a beszerzésben résztvevőket, valamint ellátja az egyéb hozzá rendelt feladatokat.

b) Az egyes közbeszerzési eljárások során az önkormányzat, mint ajánlatkérő képviseletében eljáró, személy kiválasztásárólaKépviselő-testületdönt. A kijelölés, és annak elfogadása írásban történik.

c) Az így kijelölt személy (továbbiakban: eljárásért felelős) feladatai:

az Ajánlatkérő adott közbeszerzési eljárásának előkészítése, lebonyolítása és lezárása, döntés az alkalmazandó eljárás-típusról, a hirdetmény és a dokumentáció előkészítése, az előírt közzététel elvégzése, javaslat az eljárásba bevonandó személyekre, a szerződéskötések előkészítése, az eljárás dokumentálása, a közbeszerzés lefolytatása után összegzések, tájékoztatók és beszámolók elkészítése, szabálytalanság észlelése esetén a polgármester értesítése, valamint a jelen szabályzatban előírt egyéb feladatok elvégzése.

Az eljárásért felelős a bírálóbizottság elnöke, illetve az adott feladatrészekre felkért hivatalos közbeszerzési tanácsadó.

V. 2. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízása

Ha a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, bonyolultsága különleges szakértelmet igényel, vagy fokozott felelősséggel jár, a polgármester a közbeszerzés lebonyolítására, illetve az abban való részvételre külső személyt/szervezetet (hivatalos közbeszerzési tanácsadót) kérhet fel. Külső szakértő (lebonyolító) megbízása esetén megbízási szerződés megkötése kötelező, amit az Ajánlatkérőképviseletében a polgármester ír alá.

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések, valamint versenypárbeszéd alkalmazása esetén hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása kötelező.

V. 3. Bírálóbizottság

1. Az Ajánlatkérő – minden eljárás esetén – az ajánlatok előkészítésére és elbírálására minimum háromtagú bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság részt vesz az ajánlatok előkészítésében, bontásában, vizsgálja az ajánlatok érvényességét, valamint az érvényes ajánlatokról írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az Ajánlatkérő nevében, a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó Képviselő-testület részére.

2. A bírálóbizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület jelöli ki. Dönt arról is, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó részt vesz-e a bírálóbizottság munkájában.
A bizottság tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább 1 személy rendelkezzen az adott eljárás tárgya szerinti szakmai, 1 személy az eljárás lebonyolításához szükséges jogi, 1 személy közbeszerzési és 1 személy pénzügyi szakértelemmel. A tagoknak – a felkérés elfogadása esetén – a 2. számú mellékletnek megfelelő nyilatkozattal kell biztosítani az összeférhetetlenséget.

3. A bírálóbizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv részét képezi a tagok indokolással ellátott bírálati lapja is.

V. 4. Döntéshozatal a közbeszerzési eljárásban

Ajánlatkérőnélaz adott közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára – a Bírálóbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület jogosult, a következő fejezetekben leírtak betartásával.

A döntéshozatalra jogosult személy összeférhetetlenségét – illetve az erre vonatkozó nyilatkozatot – illetően az előző pontban leírtak – a Kbt. 10. § (5) bekezdése figyelembe vételével – az irányadók.

VI. ELJÁRÁSOK LEFOLYTATÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

VI. 1. Eljárások előkészítése

Az egyes közbeszerzési eljárások előkészítése a bírálóbizottság feladata. A közbeszerzési eljárás előkészítésébe tartozik a döntés az alkalmazandó eljárás-típusról, valamint az eljárásba bevonandó személyekről.

VI. 2. Felhívás, dokumentáció elkészítése

1. Az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás (továbbiakban együtt: felhívás) és a hozzá tartozó dokumentáció teljes-körű összeállítása a bírálóbizottságfeladata. A felhívást a Képviselő-testület hagyja jóvá.
A jóváhagyó ellenőrzi, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek rendelkezésre állnak-e, és hogy az anyagi fedezet – legkésőbb a teljesítés időpontjára – rendelkezésre áll-e. Az engedélyek nélkül, illetve az anyagi fedezet valószínűsíthető hiányában (pályázattal támogatott beszerzés esetén az önrész hiányában) az eljárás megkezdése nem engedélyezhető.

2. Hirdetmény útján közzéteendő felhívás esetén a hirdetményt a 14/2010. NFM rendelet megfelelő melléklete szerint kell elkészíteni. A jóváhagyó a hirdetmény szövegével együtt dönt arról is, hogy szükséges-e a Kbt. 44. § (4) bekezdése, illetve a 246. § (5) bekezdése szerinti hirdetményellenőrzést kérelmezni. Amennyiben a hirdetményellenőrzésre nem kerül sor, akkor a hirdetménynek a jogszabályoknak történő megfelelőségéért a jóváhagyó – illetve külső szakértő bevonása esetén a szakértő – vállalja a felelősséget.

3. Amennyiben szükséges, a műszaki leírás elkészítéséhez a bírálóbizottságjogosult megfelelő szakértelemmel rendelkező – intézményen belüli vagy kívüli – személyt bevonni. Az így bevont személyekkel kapcsolatban a 10. § szerinti kizáró okokat vizsgálni kell, és az összeférhetetlenség alóli mentesülésről írásban nyilatkozni kell, a 4. számú melléklet szerint. Külső szakértő felkérése esetén írásbeli megbízás szükséges, amit megbízóként a polgármester ír alá.

4. A kizáró okok (a 60. és 62. paragrafusokban meghatározott kötelező kizáró okokon túl) és az alkalmassági feltételek, valamint az egyéb feltételek meghatározása a bírálóbizottság feladata. Az alkalmassági feltételeket a közbeszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel – a ténylegesen szükséges mértékig – kell előírni. Az alkalmassági feltételek mellett meg kell határozni a hozzájuk tartozó igazolási módot, mely kizárólag a 66-67. §-ok szerint történhet, a 68-69. §-ok figyelembe vételével. Minden eljárásban legalább egy pénzügyi-gazdasági, és egy műszaki-szakmai alkalmassági feltételt kell megadni.

5. Amennyiben az Ajánlatkérőa felhívásban ajánlati vagy teljesítési biztosíték nyújtását írta elő, úgy a teljesítésre megadott bankszámla száma OTP Bank 11742180-15393355-00000000kell, hogy legyen. Ugyanez a bankszámla tüntetendő fel a dokumentáció esetleges ellenértékének megfizetésére is. A biztosítékok kikötését, azok mértékét, valamint teljesítési biztosíték esetén az egyéb választható biztosítéki formákat a bírálóbizottság határozza meg.

6. A benyújtásra kötelezett igazolások egyszerű másolatban is benyújthatók. Ettől eltérő előírás nem érvényesíthető.

7. Az ajánlatok formai követelményére vonatkozó előírásokat a Kbt. 70/A. §-ával összhangban kell előírni (vagy a jogszabályhelyre hivatkozni).

VI. 3. Hirdetmény feladása, a dokumentáció rendelkezésre-bocsátása vagy közzététele

1. A közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeket (kivéve, ha az eljárás hirdetmény nélkül indul) a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, míg a nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben, illetőleg annak elektronikus változatában kell megjelentetni. A hirdetmények közzétételételének kérelmezése (feladása) a 34/2004. Kormányrendelet szerint történik, az előírt tartalommal elkészített kérelem mellékleteként. A kérelem elkészítése és a hirdetmény feladása az adott eljárás felelőse által történik

2. Amennyiben a hirdetmény ellenőrzése bármely okból szükségessé válik, akkor a közzététellel kapcsolatos (ellenőrzési) díj megfizetése a közzététel kérelmezésekor, az adott eljárás felelősének kezdeményezésére, a jegyző utalványozása/utaltatása révén történik, a 34/2004. Kormányrendeletben meghatározott módon, és az ott feltüntetett bankszámlára. A befizetést igazoló hiteles bizonylat másolatát a hirdetmény mellékleteként kell megküldeni a közzététel kérelmezésekor, illetve elektronikus úton történő feladás esetén utólagosan (feltöltve vagy megküldve).

3. Külön jogszabályban meghatározott elektronikus hirdetmény-feladási rendszerhez történő csatlakozás esetén a rendszerhez történő hozzáféréssel kizárólag a feladásra jogosult személy rendelkezhet.

4. Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás esetén az ajánlattevők kiválasztása a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület jogosult.

5. A polgármester joga eldönteni, hogy a dokumentációt térítés ellenében vagy ingyenesen bocsátja az ajánlattevők/részvételre jelentkezők rendelkezésére, illetve hogy térítés esetén mekkora összegért. Ingyenes dokumentáció esetén – a Kbt. 74. § (4) bekezdésében foglalt határidő-rövidítés lehetőségének érdekében –a jegyző intézkedik az Intézmény honlapján történő elektronikus közzétételről (ennek elérhetőségi adatait a felhívás adott pontjában fel kell tüntetni).
Egyéb esetben a dokumentáció átvételét az Ajánlatkérő titkárságán, munkanapokon 09:00 – 13:00 óra között, az ajánlattétel napján 08:00 óra és az ajánlattétel időpontja között kell lehetővé tenni, az előírt összeg megfizetésének (átutalásának) igazolásával egyidejűleg. A dokumentációt kiváltó ajánlattevő nevét és elérhetőségét a dokumentáció átadására kijelölt személynek kell feljegyezni.

VI. 4. Ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések érkeztetése

1. Az ajánlatok megküldésére az Ajánlatkérőközponti címét -2335 Taksony, Fő út 85.- kell megadni (kivéve, ha a bontást külső megbízott lebonyolító végzi). Személyes benyújtást az Ajánlatkérőtitkárságán, munkanapokon 09:00 – 13:00 óra között, az ajánlattétel napján 08:00 óra és az ajánlattétel időpontja között kell lehetővé tenni. E pont szerinti információkat a felhívásban meg kell adni.

2. Az ajánlatok csomagolásán az adott beszerzés tárgya rövid megnevezésének és a „Határidő előtt nem bontható fel” szövegnek a feltüntetését a felhívásban vagy a dokumentációban elő kell írni.

3. Az ajánlatok érkeztetése során eljáró személyekre vonatkozó előírások meghatározása, és azok megismertetése az érintettekkel a jegyző feladata. A megadott módon érkezett ajánlatokat – azok felbontása nélkül – a bírálóbizottság elnökének kell eljuttatni.

VI. 5. Ajánlatok bontása

1. Az ajánlatok felbontását ajánlatkérő bírálóbizottsága végzi, a Kbt. 79-80., és a 109-110. §-ai szerint. Az ajánlatokat tartalmazó iratok bontását az ajánlattételi/részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás addig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők/részvételre jelentkezők nevét, címét, illetve ajánlat esetében az ajánlatnak a bírálati szempontok szerint értékelésre kerülő főbb adatait.

2. Az ajánlatok bontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben az előző pont szerint ismertetett adatokat, valamint esetlegesen egyéb információkat (pl. késve érkezett ajánlat) kell feltüntetni. A bontásról készült jegyzőkönyvet 5 napon belül kell megküldeni az összes ajánlattevőnek/jelentkezőnek. A bontásról készült jegyzőkönyv kiküldéséért – az adott eljárás felelősének kezdeményezése mellett – a jegyző felelős.

VI. 6. Ajánlatok elbírálása

1. Az ajánlatok elbírálását a bírálóbizottság végzi, a Kbt. 81-92., és a 111-115. §-ai szerint. A bírálat során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

2. A bizottság köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő/részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

Érvénytelennek kell minősíteni az ajánlatot,ha:

a) az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírt összegben bocsátotta rendelkezésre;

c) az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója, vagy erőforrás-szervezete nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek;

d) az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját, vagy erőforrás-szervezetét az eljárásból kizárták;

e) az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek (a 88. § (1) bek. f) pontja szerinti kivételekkel);

g) kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz;

h) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony méretékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz;

Érvénytelennek kell minősíteni a részvételi jelentkezést, ha:

a) a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) a részvételre jelentkező ajánlatot tesz;

c) a részvételre jelentkező, illetőleg alvállalkozója nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek;

d) a részvételre jelentkezőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásból kizárták;

e) a részvételre jelentkező, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

f) egyéb módon nem felel meg a részvételi felhívásban, illetőleg a részvételi dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek (a 114. § (1) bek. f) pontja szerinti kivételekkel).

Ki kell zárni az eljárásbólazt az ajánlattevőt/részvételre jelentkezőt, aki (illetőleg alvállalkozója, erőforrás-szervezete)

a) a kizáró okok (Kbt. 60-61. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát,

b) részéről a kizáró ok (Kbt. 60-62. §) az eljárás alatt következett be.

„Egyszerű” közbeszerzési eljárásban az érvényesíteni kívánt kizáró okokat a felhívásban kell meghatározni, melyek igazolása a 249. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő (10 % feletti alvállalkozó, erőforrás-szervezet) által aláírt nyilatkozattal történik.

Kizárható az eljárásbólaz ajánlattevő/részvételre jelentkező, aki

a) számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetőleg

b) ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

3. A bírálóbizottság munkájáról, azaz az ajánlatok/részvételi jelentkezések felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen és érvényes ajánlatokról/részvételi jelentkezésekről, a kizárt ajánlattevőkről/részvételre jelentkezőkről, valamint a döntési javaslatról a bizottság jegyzőkönyvet köteles készíteni.

A jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- az ajánlat/részvételi jelentkezés felbontásának helyét, idejét,

- az ajánlatot/részvételi jelentkezést felbontó személyek nevét,

- az ajánlattevők/részvételre jelentkezők nevét, székhelyét (lakóhelyét),

- az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által kért ellenszolgáltatást,

- az ajánlattevők/részvételre jelentkezők által vállalt és bírálatra kerülő egyéb elemeket,

- az érvénytelennek minősített ajánlatokat/részvételi jelentkezéseket,

- az ajánlat/részvételi jelentkezés érvénytelenségének okát,

- az eljárásból kizárt ajánlattevőket/részvételre jelentkezőket,

- az ajánlatokra/részvételi jelentkezésekre vonatkozó egyéb különleges körülményeket,

- az ajánlatot/részvételi jelentkezést felbontók aláírását,

- döntési javaslatot a döntéshozó(k) számára.

4. Elektronikus árlejtés

Elektronikus árlejtés alkalmazásáról a bírálóbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület döntt. Elektronikus árlejtés alkalmazását a felhívásban előzetesen jelezni kell.

VI. 7. Döntéshozatal, az eljárás lezárása, szerződéskötés

1. Az ajánlatok elbírálása után a bírálóbizottságnak a bírálati jegyzőkönyvben foglalt javaslata alapján az eljárás lezárására vonatkozó döntést a Képviselő-testület hozza meg. Az eljárás ily módon megállapított eredményét a bírálóbizottság elnöke hirdeti ki.

Egyszerű eljárás esetén nyilvános eredményhirdetés megtartása nem kötelező, ehelyett az eljárás eredményéről szóló összegezést –a tervezett eredményhirdetés időpontjában, de legfeljebb az ajánlatok bontásától számított 30, építési beruházás esetén 60 napon belül- egyidejűleg az összes az ajánlattevőnek meg kell küldeni,.

2. Az ajánlatokat a legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét a felhívásban meghatározott időpontban nyilvánosan („egyszerű” eljárás esetén írásban) ki kell hirdetni, megjelölve az eljárás nyertesét és, – ha arra az ajánlati felhívásban utalás volt – a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőt. Az eljárásból kizárt, vagy alkalmatlanná minősített ajánlattevőt/részvételre jelentkezőt az erről hozott döntést követő 5 napon belül írásban kell tájékoztatni, megjelölve a kizárás vagy alkalmatlanná minősítés tényét, és annak indokát.
Az eredményről szóló tájékoztatások teljesítéséért a bírálóbizottság elnöke felel.

2. Az eljárás eredménytelenségének megállapítására a bírálóbizottság tesz javaslatot. A 92. § c) pontja esetén a jegyző előzetes írásos véleménye szükséges.

3. Az eredményhirdetés időpontjának esetleges halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásért az adott eljárás felelőse felel.

4. Az ajánlatok elbírálásának befejezésekor – az adott eljárásra vonatkozó előírások szerint – írásbeli összegzést kell készíteni a 14/2010. NFM rendelet melléklete alapján, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetésen jelen lévő ajánlattevőknek át kell adni, a távollévőnek pedig az eredményhirdetés napján meg kell küldeni, faxon vagy e-mailen. „Egyszerű” eljárásban az eredmény kihirdetése az eljárás eredményét tartalmazó összegezés kiküldésével történik. Az összegzés elkészítéséért, valamint az ajánlattevők részére történő megküldéséért szintén az adott eljárás felelőse felel.

5. Ha az ajánlattételi eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához lett kötve és az előírt határidőre az ajánlatok nem kerültek elbírálásra, vagy annak kihirdetése határidőig nem történik meg, akkor a biztosíték mértékének megfelelő összeget, illetve pénzben teljesített biztosíték esetén annak kétszeresét 10 napon belül vissza kell fizetni minden érintett ajánlattevő részére.

6. Az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét hirdetmény útján kell közzétenni. A tájékoztatót közösségi eljárásrendben legkésőbb a szerződéskötéstől, „egyszerű” eljárás esetén az összegezés kiküldésétől számított 5munkanapon belül hirdetményben közzé kell tenni a 34/2004. Korm. rendeletben foglaltak szerint. A hirdetmények mintáit a Bizottság 1564/2005/EK rendelete, illetve a 14/2010. NFM rendelet tartalmazza. A hirdetmény közzétételéért az eljárás felelőse tartozik fellősséggel.

7. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján szerződéskötésre kerül sor, a törvény 99. §-a szerint.
Az Ajánlatkérőa szerződések kötésére vonatkozó előírások (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés stb.) betartásával köti meg a szerződést az eljárás nyertesével. A szerződés aláírására a polgármester jogosult. A szerződést a dokumentációban közölt szerződéstervezet szerint kell megkötni.
Amennyiben az eljárás nyertese visszalép – és a felhívásban ez a kitétel szerepel – akkor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel lehet megkötni a szerződést.

A szerződés megkötésére legkorábban az eredményhirdetéstől – illetőleg „egyszerű” eljárásban az összegezés kiküldésétől - számított 10. naptól kerülhet sor.

8.    A megkötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés teljesítése és esetleges módosítása a Kbt. 303-306. §-ainak betartásával lehetséges. A teljesítéséről és az esetleges módosításáról tájékoztatót kell megjelentetni, a 14/2010. NFM. rendelet mellékletében szereplő hirdetménymintáknak megfelelően.
A szerződés nyilvánosnak minősülő részét, valamint annak módosításáról vagy teljesítéséről szóló tájékoztatót az intézmény honlapján (www. taksony.hu) is közzé kell tenni, amiről a jegyző intézkedik.
A szerződés módosítására az Ajánlatkérőt részéről az eredeti aláíró jogosult. A módosítás tényéről és indokairól jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az adott eljárás felelősének is hitelesíteni kell.      A szerződés teljesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos feltételekre vonatkozó előírásokra a Kbt., illetve egyéb kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított minimum 5 évig meg kell őrizni. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

VI. 8. Szerződés teljesítésével összefüggő feladatok

1. A szerződés teljesítéséről és/vagy módosításáról a 14/2010. NFM. rendeletben szereplő minta szerint tájékoztatót kell készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. A hirdetményt legkésőbb a szerződés teljesítésétől (módosításáról) számított 15 munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb, vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A tájékoztatók elkészítése és határidőre történő közzététele az eljárás felelősének a feladata.

2. Az Adózás rendjéről szóló törvény 36/A. §-a alapján a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekben a havonta 200 ezer forintot meghaladó kifizetések esetére előírja az ajánlattevő részéről a 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolás bemutatását, melynek hiányában a kifizetés nem teljesíthető. A kifizetések előtti ellenőrzés a Pénzügyi Osztály feladata.

VI. 9. Építési beruházások különös szabályai

1. Építési beruházások megvalósítása érdekében lefolytatandó közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. vonatozó szabályain túl a 215/2010. Kormányrendelet előírásait is be kell tartani.

2. Építési munkák tervezés nélküli megrendelése esetén – amennyiben azok hatósági engedélykötelesek – a közbeszerzési eljárás jogerős és végrehajtható építési engedély birtokában kezdhető meg.
Ez alól kivétel, ha az 1997. évi LXXVIII. törvény szerinti sajátos építményfajta kivitelezéséhez az Európai Unió Kohéziós Alapja nyújt támogatást. Ekkor az eljárás megindítható az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követően. A fenti engedélyek ellenőrzése az adott eljárás felelősének kötelessége.

3. Közbeszerzési eljárásban a Kbt.-nek és az egyéb jogszabályoknak az építési beruházásokra vonatkozó szabályait be kell tartani, különös tekintettel a következőkre:

- Kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén dokumentációt azokban az esetekben is készíteni kell, amelyekben egyébként a Kbt. azt nem teszi kötelezővé (pl. „egyszerű” közbeszerzési eljárásban is). A dokumentációt a 215/2010. Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni.

- Az eljárás lezárása után a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződés kötni [Kbt. 306. § (2) bekezdés]. Erre a tényre a dokumentációban fel kell hívni a figyelmet.

4. Építési hatósági (létesítési) engedélyhez kötött, nettó 50 millió forint kivitelezési értéket meghaladó – vagy a Kbt. hatálya alá tartozó, azaz 15 M Ft-ot elérő becsült értékű - építési tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a 191/2009. Kormányrendelet 29. §-a szerinti bejelentési kötelezettségeket az építtető teljesítette. A bejelentést az első fokú építésügyi hatóságnak és az APEH-nak, a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább 10 munkanappal kell megtenni.
A bejelentési kötelezettség teljesítését – a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén – a közbeszerzési eljárás lezárását követően, az eljárás felelősének kezdeményezésére a jegyző végzi.

5. A szerződés teljesítésétműszaki ellenőr útján kell ellenőrizni [Kbt. 306. § (3) bekezdés], a 191/2009. Kormányrendelet 16. §-a előírásainak figyelembe vételével.

VII. EGYES ELJÁRÁSOK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

VII. 1. Nyílt eljárás

1. Nyílt eljárás az ajánlatkérő elhatározása alapján, szabadon választható.

2. Az eljárás egyszakaszos, és ajánlati felhívással indul, melyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. A felhívásnak tartalmaznia kell a Kbt. szerinti kötelező elemeket. Az egyes esetekben alkalmazandó hirdetménymintákat a Bizottság 1564/2005/EK rendelete, illetve a 14/2010. NFM rendelet tartalmazza.

3. A nyílt eljárás egyéb szabályai a Kbt. 48-99. §-okban, illetve a különös eljárást alkalmazóknál a 188-200 találhatók.

VII. 2. A két szakaszból álló eljárások különös szabályai

1. Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd. Az ilyen eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt.

2. A részvételi szakasz a részvételi felhívással indul. A részvételi felhívás tartalmát, kötelező elemeit a Kbt. 101.§-a határozza meg. A felhívás kötelezően alkalmazandó mintáit a 14/2010. NFM. rendelet ide vonatkozó mellékletei tartalmazzák.

3. A részvételi felhívás teljes-körű összeállítása, közzétételre történő megküldése az eljárás felelősének a feladata. A részvételi felhívást a Képviselő-testület hagyja jóvá.

4. A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás a bírálóbizottság feladata. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. A részvételi jelentkezések felbontásáról és ismertetéséről – a részvételre jelentkezők nevét és címét tartalmazó – jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezőnek.
A jegyzőkönyv elkészítéséért és az összes jelentkező részére történő megküldéséért a bizottság elnöke felelős.

5. A részvételi jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálni és azt követően a részvételi szakasz eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni. A részvételi szakasz eredményét a részvételi felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan hirdeti ki a bírálóbizottság elnöke, vagy az eljárás lebonyolítója.

6. A részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a 14/2010. NFM rendelet melléklete szerinti minta alapján írásbeli összegezéstkell készíteni a részvételi jelentkezésről, amelyben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, illetőleg alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján indokolni kell.
Az írásbeli összegezést az eredményhirdetésen jelen lévő jelentkezőknek át kell adni, a távollévő jelentkezőknek pedig az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldeni. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni.
Az írásbeli összegezés elkészítéséért, a jelenlévő jelentkezők részére történő átadásáért, a távollévő jelentkezők részére, valamint a Közbeszerzések Tanácsának megküldéséért az adott eljárás felelőse felel.

7. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül az alkalmasnak minősített jelentkezőknek az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg meg kell küldeni.
Az ajánlatételi felhívás és a dokumentáció elkészítéséért, valamint megküldéséért szintén az adott eljárás felelőse felel.

8. Amennyiben a műszaki leírás elkészítéséhez az ajánlattételi felhívást/dokumentációt készítő személynek az ismerete nem elegendő, akkor jogosult megfelelő szakértelemmel rendelkező – intézményen belüli vagy kívüli – személyt bevonni. Az így bevont személyekkel kapcsolatban a 10. § szerinti szempontokat vizsgálni kell, és az összeférhetetlenség alóli mentesülésről írásban nyilatkozni kell, a 4. számú melléklet szerint. Külső szakértő felkérése esetén szintén írásbeli megbízás szükséges, ahol megbízóként a polgármester szerepel

VII. 3. A meghívásos eljárás szabályai

1. A meghívásos közbeszerzési eljárástípus szabadon alkalmazható.
A meghívásos eljárás alkalmazásáról az eljárásért felelős jogosult dönteni, a közbeszerzés tárgyára való tekintettel.

2. Amennyiben ajánlatkérő meghatározza az ajánlattevők keretszámát, akkor a keretszámnak legalább 5ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak igazodni kell a közbeszerzés tárgyához, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. Ha ajánlatkérő keretszámot határozott meg, akkor a keretszámot és az alkalmas jelentkezők közti rangsorolás módját már a részvételi felhívásban meg kell adni.
Keretszám alkalmazásáról, és a keretszám meghatározásáról az eljárásért felelős dönt. Ő felel a szükséges információknak a részvételi felhívásban történő közléséért is.

3. A meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell felhívni ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Amennyiben ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt fel kell hívni ajánlattételre.
Az ajánlattételre történő felhívás elkészítéséért és az érintetteknek történő megküldéséért szintén az adott eljárásért felelős felel.

VII. 4. A tárgyalásos eljárás szabályai

1. Tárgyalásos eljárást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy a nélkül indulhat. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 124. § (2) bekezdése, a hirdetmény közzététele nélkül induló (hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeit a Kbt. 125. § (1)-(4) bekezdése (valamint nemzeti rezsimben lefolytatott eljárás esetén a 252. §-a) határozza meg. A fenti körülmények vizsgálatára, és tárgyalásos eljárás elrendelésére az eljárásért felelős személy jogosult, a polgármester jóváhagyásával.

2. A tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait, illetőleg a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében a két szakaszból álló eljárás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

3. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – be kell nyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A tájékoztatás elküldése az adott eljárásért felelős személy feladata.

VII. 5. A versenypárbeszéd szabályai

1. Versenypárbeszéd a Kbt. 123/A. § szerinti feltételek fennállása esetén indítható.
A fenti körülmények vizsgálatára, és versenypárbeszéd megindítására az eljárásért felelős személy jogosult, a polgármester jóváhagyásával.

2. Versenypárbeszéd alkalmazása esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetleges megbízására a szabályzat VI.2. pontja az irányadó.

3. A versenypárbeszéd során a két szakaszból álló eljárások általános szabályai a 123/A-G. paragrafusokban szereplő eltérésekkel alkalmazandók. Így pl. a részvételi dokumentáció helyett un. ismertető készítése kötelező.

VII. 6. A gyorsított eljárás szabályai

1. Az ajánlatkérő – kizárólag a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás keretében – gyorsított eljárást alkalmazhat, ha sürgősség miatt az ilyen eljárásokra előírt határidők nem lennének betarthatóak.
Gyorsított eljárás nem alkalmazható a nemzeti értékhatár alatti (egyszerű) eljárásokban, valamint nemzeti értékhatárt elérő keretmegállapodásos eljárás, illetve szolgáltatási koncesszió esetén sem.

2. A fenti körülmények vizsgálatára, és a gyorsított eljárás alkalmazásának elrendelésére az eljárásért felelős személy jogosult, a polgármester jóváhagyása esetén.

3. A gyorsított eljárás szükségességét bizonyító objektív okokat az eljárást javaslónak a döntéshozó elé kell tárni. Ezeket az eljárást megindító hirdetményben is meg kell adni.

4. Az eljárás egyéb szabályait a törvény 136. § tartalmazza.

VII. 7. A Kbt 4. számú mellékletében szereplő, szolgáltatásokra vonatkozó szabály

1. A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás (Kbt. harmadik része) alkalmazható abban az esetben is, ha a szolgáltatás becsült értéke a közösségi értékhatárt meghaladja (21/A. §). A fenti körülmények vizsgálatára, az eljárás-típus megválasztására az eljárásért felelős személy jogosult, a polgármester jóváhagyása esetén.

2. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, az egyszerű eljárás alkalmazható, feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

VII. 8. A keretmegállapodásos eljárás szabályai

A keretmegállapodás:meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.

Ez az eljárás a közösségi és a nemzeti értékhatárokat elő közbeszerzések esetén alkalmazható.

A beszerzés értékének meghatározásakor a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződéseinek becsült legmagasabb összértékét kell figyelembe venni.

A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az ajánlatkérő az első részben hirdetmény közzétételével induló eljárás (tehát akár nyílt, akár meghívásos, vagy – a feltételek fennállása esetén – tárgyalásos eljárás) keretében kiválasztja azt vagy azokat az ajánlattevőket, akikkel keretmegállapodást köt. A keretmegállapodás megkötését követően az eljárás második részében az ajánlatkérő a közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra ajánlato(ka)t kér, és ez alapján köt szerződést.

Keretmegállapodás legfeljebb 4 évre köthető. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát.

Az egyéb követendő szabályokat a Kbt. 136/A-E. §-ai (illetve különös eljárást alkalmazóknál a 232-237., és 288. §) tartalmazzák.

VII. 9. Tervpályázati eljárás szabályai

A tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok előkészítésére szolgál, illetőleg pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja (Kbt. értelmező rendelkezései).

A tervpályázati eljárás nyílt vagy meghívásos lehet. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályaművet) nyújthat be, míg meghívásos tervpályázati eljárás esetében a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályázat benyújtására, illetőleg – ha ez külön szerepel a kiírásban – a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre.

A tervpályázati eljárások egyéb szabályait a törvény 154-160., illetve a 239. §-a, és a 137/2004. Korm. rendelet tartalmazzák.

VII. 10. A dinamikus beszerzési rendszer szabályai

1. Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza.

2. Dinamikus beszerzési rendszer olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű. Érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki/amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes (indikatív) ajánlatát.

3. Dinamikus beszerzési rendszer legfeljebb 4 évre terjedhet ki.

4. A dinamikus beszerzési rendszerbe történő jelentkezés feltételeit egyszerűsített hirdetményben kell közzétenni. Az ilyen hirdetmény elkészítésére és közzétételére a szabályzat VII.2. és VII.3. pontját kell alkalmazni.
Ezt követően a szerződéskötés – és így a konkrét beszerzések megvalósítása – érdekében közvetlen ajánlattételi felhívást kell küldeni - a rendszerben az adott pillanatban résztvevő összes - ajánlattevőnek, felszólítva őket végső ajánlatuk megtételére. A felhívás megküldésére a szabályzat VII.3., VII.4. pontja az irányadó.

VIII. A KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendszerben történő ellenőrzése az Ajánlatkérőjegyzőjének a hatáskörébe tartozik.

Az ellenőrzés kiterjed az eljárások szabályszerűségére, az elbírálás szempontjainak kiválasztására, és azok érvényesítésére, valamint a szerződések megkötésére, módosítására és teljesítésére.

Amennyiben a közbeszerzési eljárással kapcsán az Ajánlatkérővel szemben jogorvoslati eljárás indul, arról a jegyzőköteles a Képviselő-testületethaladéktalanul tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség érvényes abban az esetben is, ha aa jogorvoslati eljárást az Ajánlatkérő indítja.

IX. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szabályzat 2011. február 23. napján lép hatályba. Rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indított közbeszerzések esetében kell alkalmazni. A jelen szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt, a 283/2009. (XI. 24.) KT határozattal 2009. november 12.-én elfogadott szabályzat hatályát veszti.

2. Az önkormányt közbeszerzését végző személyek és szervezetek kötelesek a vonatkozó jogszabályok és a jelen szabályzat előírásait áttanulmányozni, értelmezni és az azokban foglaltak szerint a tőlük elvárható gondossággal eljárni.

3. Amennyiben az eljárás tervezésekor az eljárás felelőse úgy ítéli meg, hogy a szabályzat nem tartalmazza az adott eljárás lefolytatásához szükséges összes információt, akkor köteles kezdeményezni a szabályzat módosítását, vagy kiegészítő egyedi eljárásrend meghatározását.

4. Jelen szabályzat elkészítésének és aktualizálásának felelőse az Ajánlatkérőjegyzője. A szabályzat által érintettek – amennyiben megítélésük szerint szükségessé válik a szabályzat kiegészítése, vagy módosítása – észrevételeikkel a szabályzat elkészítéséért felelős személyhez fordulhatnak, akinek kötelessége a javaslatokat megvizsgálni, és a szükséges lépéseket megtenni.

5. A szabályzat felelőse a fentiektől függetlenül köteles minden évben január 30-ig a szabályzatot felülvizsgálni, és ennek megtörténtét aláírásával az alábbiakban igazolni:

Dátum	Felülvizsgálat eredménye	Aláírás

Taksony, 2011. február

Jóváhagyta:

____________________

polgármester

Ellenjegyezte:

____________________

jegyző

1. számú melléklet

Közbeszerzési értékhatárok

Közbeszerzési értékhatárok 2011. január 1-től december 31-ig

(klasszikus ajánlatkérőkre, nettó értékben)

	Közösségi eljárásrend	Nemzeti eljárásrend
	Közösségi eljárásrend	„Egyszerű” eljárás, hirdetménnyel induló	„Egyszerű” eljárás, hirdetmény nélkül (2010.szept.15-től, a Kbt. 251. § (2) bek. alapján)
Árubeszerzés	193.000 € (kb. 50,74 M Ft) minisztériumok: 125.000 € (kb. 32,86 M Ft)	25 M Ft	8 M Ft
Szolgáltatás-megrendelés	193.000 € (kb. 50,74 M Ft)	25 M Ft	8 M Ft
Szolgáltatási koncesszió	nem alkalmazandó	25 M Ft	-
Építési beruházás	4.845.000 € (kb. 1,274 Mrd Ft)	80 M Ft	15 M Ft
Építési koncesszió	4.845.000 € (kb. 1,274 Mrd Ft)	100 M Ft	-

2. számú melléklet

Intézmény:

Cím:

Képviselő:

Készítette:

Közbeszerzési terv a 20__ évre

Taksony Nagyközség Önkormányzata a 20__ évben az alábbi beszerzési tárgyak tekintetében nem kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel a közbeszerzés értékének meghatározására (Kbt. 35-39. §) és az egybeszámításra (Kbt. 40. §) vonatkozó szabályok figyelembe vételével a közbeszerzési értékhatárokat nem éri el:

- szolgáltatások

- áruk

- építési beruházás

Taksony Nagyközség Önkormányzata a 20…. évben az alábbi beszerzési tárgyak tekintetében nem kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel a meglévő, hatályos szerződéseink – figyelembe véve a Közbeszerzések Tanácsa ajánlását – érvényesek, így ezek tekintetében nem szükséges új szerződés megkötése. Kijelentjük, hogy a szerződések feltételeiben nem történtek olyan változások, melyek – az ajánlás alapján – közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vetik fel; illetve a szerződéskötés óta eltelt időben a teljesítés volumene nem növekedett olyan mértékben, hogy az (a Kbt. 35-39. §-ait is figyelembe véve) hirdetmény megjelentetésének kötelezettségét jelentené:

- szolgáltatások

- áruk

- építési beruházás

Taksony Nagyközség Önkormányzata a 20…. évben az alábbi beszerzési tárgyak tekintetében nem kíván közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel az a Kbt. valamely kivételi körébe tartozik (a 29. § vagy a 243. § alapján):

- szolgáltatások

- áruk

- építési beruházás

Taksony Nagyközség Önkormányzata a 20__ évben az alábbi beszerzési tárgyak tekintetében tervezi közbeszerzési eljárás lefolytatását:

· …………………………[1] beszerzése

· Eljárás választott típusa: Nemzeti értékhatárokat elérő (Kbt. VI. fejezet), hirdetménnyel induló egyszerű közbeszerzési eljárás

· Eljárás megkezdésének tervezett ideje: 20__ _______________

· Eljárással lefedett érték: kb. __ M Ft

· Eljárás lebonyolításával megbízott személy vagy szervezet:

· __ szolgáltatások megrendelése (határozatlan időre)

· Eljárás választott típusa: Nemzeti értékhatárokat elérő (Kbt. VI. fejezet), hirdetmény nélkül induló egyszerű közbeszerzési eljárás

· Eljárás megkezdésének tervezett ideje: 20__ _______________

· Eljárással lefedett érték: kb. __ M Ft

· Eljárás lebonyolításával megbízott személy vagy szervezet:

Taksony Nagyközség Önkormányzata a jelen közbeszerzési terv készítését megelőzően az alábbi beszerzési tárgyak tekintetében indított közbeszerzési eljárást:

· …………………..[2] beszerzése

o Eljárás választott típusa: Nemzeti értékhatár szerinti (Kbt. 4. rész), hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás (Kbt. 251. § (2) bek.)

o Eljárás megkezdésének ideje: 20__ _______________

o Eljárással lefedett érték: kb. __ M Ft

o Eljárás lebonyolításával megbízott személy: ____________________

o Eljárás állapota: folyamatban, eredményhirdetés előtt

ph.

____________________

polgármester

Kelt: Taksony, 20__ ____________________

3. sz. melléklet

Nyilvánosság biztosítása

a Közbeszerzések Tanácsa felé történő adatszolgáltatás rendje

1) 2011. január 1-től az Intézmény köteles az alábbi dokumentumokat a 2-6. pont szerint a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldeni, amennyiben a saját honlapon történő közzététel bármely okból nem valósítható meg. A közzétételi rendelet 34/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Tanács részére csak azokat a dokumentumokat kell megküldeni, amelyek elektronikus formában nem állnak a Tanács rendelkezésére, azaz: közbeszerzési terv; a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések; az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatok [Kbt. 305. § (5) és (6) bekezdés, ha értelmezhető]; az éves statisztikai összegzés [Kbt. 16. § (1) bekezdés]; a szerződés teljesítését érintő tájékoztatást.

2) A kérelmet a kapcsolat@kozbeszerzesek-tanacsa.hu email címre kell megküldeni. Az e-mail tárgya rovatában fel kell tüntetni, hogy a levél a Tanács honlapján történő közzétételre irányul (például „dokumentum megküldése a KT honlapjára”).

3) A feladónak az email szöveges részeként röviden hivatkoznia kell a Kbt.-nek az adott információ Tanács honlapján történő közzétételét előíró rendelkezésére [lásd a közzétételi rendelet 34/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját].

4) A dokumentumo(ka)t az emailhez csatoltan, PDF formátumban kell megküldeni.

5) Amennyiben egy adott dokumentumhoz (például szerződéshez) külön mellékletek tartoznak, azokat a „fő dokumentummal” együtt, egy dokumentumban szükséges megküldeni.

6) Az adatszolgáltatás keretében közlendő adatokat a Tanács honlapján (www.kozbeszerzes.hu

) elérhető excel táblázat kitöltésével kell megadni, mely szintén az emailhez csatolandó. Az excel táblázatban a dátum értékeknél csak magyar dátumformátum adható meg, a következőképpen: például 2011.04.20. (azaz éééé.hh.nn – valamennyi érték numerikus, ponttal elválasztva, egybeírva). Dátumként 2000.01.01. és 2012.01.01. közötti időpont adható meg. (Az excel hibaüzenettel jelez, ha nem megfelelő a beírt érték.) A „Beküldött dokumentum típusa” oszlop értékei legördülő listából választhatók. Az excel-munkalap zárolt, a táblázat és a legördülő lista adatai nem változtathatók.

4. számú melléklet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TITOKTARTÁSI

NYILATKOZAT

[3]

Alulírott…………………………………………………………………………………….

anyja neve: …………………………………………………………………………..….…

lakcíme:……………………………………………………………………………………..,

Taksony Nagyközség Önkormányzata (2335 Taksony, Fő út 85.) mint ajánlatkérő nevében eljáró (az eljárásba bevont) személyként – kijelentem, hogy ajánlatkérő

„……………………………………………………..”

tárgyú közbeszerzési eljárásában személyemre és közvetlen hozzátartozóimra vonatkozóan az ajánlattevőkkel kapcsolatban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt.: 10. §-ában foglalt kizáró körülmények és összeférhetetlenség nem áll fenn.

Sem személyem, sem közvetlen hozzátartozóim az eljárásban nem ajánlattevők, nem állunk a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezettel (a Kbt. Által meghatározott „érdekelt gazdálkodó szervezettel (a Kbt. által meghatározott „érdekelt gazdálkodó szervezettel”) munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, nem vagyunk annak vezető tisztségviselői, illetve abban tulajdoni részesedéssel rendelkezők.

Kijelentem, hogy az eljárás során a tudomásomra jutott információkat, adatokat, valamint a Kbt. 73. és 106. §-iban, valamint a Polgári Törvénykönyv vonatkozó részében meghatározott üzleti titkot, sem az eljárás befejezése előtt, sem azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom, az információkkal, adatokkal az Ajánlattevőket nem befolyásolom.

Kelt:

Ajánlatkérő nevében eljáró, vagy az eljárásba bevont személy (szervezet) aláírása

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS TÁVOLMARADÁSI

NYILATKOZAT

A KBT. 10. § (7) BEKEZDÉSE ALAPJÁN

Alulírott ……….(név) (székhely: ………………….., cégjegyzékszám: ……………., képviseli: …………..) mint ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt szervezet a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 10. § (7) bekezdése alapján kijelenti, hogy Taksony Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő által,

„…………………….”.

tárgyában megindítandó közbeszerzési eljárás során a Kbt. 10 §-ban meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn, valamint az eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vesz részt (távolmaradási nyilatkozat).

Taksony, 20…………..

………………………..

cégszerű aláírás

Tájékoztató a „Távolmaradási nyilatkozat” kitöltéséhez

Kbt. 10. § (1) A közbeszerzési eljárás elkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszonyban áll;

b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodószervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5) Nem kell alkalmazni e §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására, és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos - az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli - tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására.

(6) Nem minősül e § alkalmazásában a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevont személynek (szervezetnek) az olyan személy (szervezet), akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott, feltéve, hogy az a), illetőleg a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben – csatolni kell az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat).

(8) Ha az (1), (4) vagy (7) bekezdést megsértették, vagy a (2), illetőleg (4) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére az érdekelt gazdálkodó szervezet indul a közbeszerzési eljárásban, az eljárás további részében nem lehet ajánlattev_ vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.

5.számú melléklet

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FELELŐSSÉGI RENDJE

A Képviselő-testület felelőssége:

1. Felelős a közbeszerzési eljárás során hozott döntésekért

2. Az éves közbeszerzési terv jóváhagyása.

3. Az éves közbeszerzési terv alapján meghatározza és biztosítja az egyes beszerzések pénzügyi fedezetét szükséges előirányzatokat

4. Az adott eljárás megindítása.

5. A bírálóbizottság elnökének és tagjainak a kiválasztása.

6. Az adott eljárás felelősének a kiválasztása.

7. Az ajánlattételi/részvételi felhívás/ hirdetmény jóváhagyása.

8. A Közbeszerzési Bizottság javaslata alapján

- dönt a bírálati értékelési szempontok, kizáró okok, alkalmasság meghatározásáról, jóváhagyásáról,

- dönt a lefolytatandó eljárások fajtájáról, az eljárásba bevonandó hivatalos közbeszerzési tanácsadó személyéről.

9. Döntés a dokumentáció áráról, vagy térítésmentességéről.

10. Egyszerű eljárás esetén (amennyiben a közbeszerzés becsült értéke megengedi) polgármester javaslata alapján a felkért ajánlattevők meghatározása

11. Döntés az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők jogának fenntartásáról

12. Az elektronikus árlejtés, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd, gyorsított eljárás jóváhagyása

13. Az eljárási döntések meghozatala (érvénytelenség, kizárás)

14. Az eljárás érdemi döntéseinek a meghozatala (érvénytelen-érvényes eljárás, első-második helyezett)

15. A polgármester javaslatára dönt külső szakértő(k) megbízásáról

A polgármester felelőssége:

1. Az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével kijelöli a bírálóbizottságot

2. Képviseli az ajánlatkérőt, aláírja az eljárást megíndító és lezáró hirdetményeket és egyéb dokumentumokat.

3. A Képviselő-testület döntéseinek érvényre jutása érdekében figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárást, felügyeli a közbeszerzési folyamatokat, valamint ellátja az egyéb hozzá rendelt feladatokat.

4. Aláírja a közbeszerzési eljárás befejezését követően kötendő szerződéseket

5. Javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az eljárás felelősének indokolt kérésére külső szakértő(k) megbízására.

A jegyző felelőssége:

1. Közbeszerzési eljárás szakszerű előkészítése és lebonyolításának jogszerűsége

2. Az eljárás megszervezése, valamennyi adminisztrációs intézkedés megtétele és az adatszolgáltatások teljesítése

3. A közbeszerzési terv elkészítése és megküldése a Közbeszerzések Tanácsának.

4. Az éves statisztikai összegzés elkészítése és megküldése a Közbeszerzések Tanácsának.

5. A dokumentációk kiadása/megküldése az ajánlattevőknek.

6. Az ajánlatok érkeztetése.

7. A kiegészítő tájékoztatások, bontási jegyzőkönyvek, értesítések, összegzések megküldése az ajánlattevőknek.

8. Jogorvoslat esetén az eljárás teljes dokumentációjának azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottságnak.

9. A közbeszerzési eljárások belső ellenőrzési rendben történő ellenőrzése.

10. A közbeszerzési eljárás nyilvánosságának a biztosítása.

11. A közbeszerzési eljárás dokumentumainak a megőrzése.

12. Összeférhetetlenségi rendelkezések betartása

A bírálóbizottság felelőssége:

1. Az összeférhetetlenségre és távolmaradásra vonatkozó rendelkezések betartása

2. Az eljárás előkészítése

3. Az ajánlattételi/részvételi felhívás elkészítése. (Eljárásrend, Bírálati szempontok, alkalmassági szempontok)

4. A dokumentáció teljes körű összeállítása.

5. Az ajánlatok bontása.

6. Az ajánlatok bírálata.

7. Döntési javaslatok megtétele a Képviselő-testület felé.

Az eljárásért felelős (a bírálóbizottság elnöke) felelőssége:

1. Közbeszerzési jogszabályok ismerete

2. Az eljárás teljes körű dokumentálása

3. A hirdetmények elkészítése és feladása (ajánlattételi/részvételi felhívás, módosítás, tájékoztatás az eljárás eredményéről, tájékoztatás a szerződés teljesítéséről).

4. Javaslat szakértő(k) és/vagy külső szakértő(k) felkérésére.

5. Válasz a kiegészítő tájékoztatás kérésére.

6. Ajánlattevői igény esetén helyszíni szemle megszervezése.

7. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek (ajánlatok bontása, hiánypótlás bontása, bírálat) elkészítése

8. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek (ajánlatok bontása, hiánypótlás bontása, bírálat) hitelesítése.

9. A jegyzőkönyvek megküldése a jegyzőnek (intézkedésre, illetve archiválásra).

10. Ajánlattevők tájékoztatása, bontási jegyzőkönyv megküldése.

11. Adott esetben indokláskérés.

12. Összegzés elkészítése.

13. Az eredményhirdetés időpontjának a meghatározása.

14. Eredményhirdetés megtartása.

15. Szerződés előkészítése.

16. Az esetleges szerződés-módosítás hitelesítése.

17. Részt vesz az éves statisztikai összegzés elkészítésében

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó felelőssége:

Megbízás esetén a jegyző, és a bírálóbizottság felelősségei közül:

1. Közbeszerzési szakértelem biztosítása

Közbeszerzési eljárás szakszerű előkészítése és lebonyolításának jogszerűsége

3. Az eljárás megszervezése, valamennyi adminisztrációs intézkedés megtétele és az adatszolgáltatások teljesítése

4. A kiegészítő tájékoztatások, bontási jegyzőkönyvek, értesítések, összegzések megküldése az ajánlattevőknek.

5. Jogorvoslat esetén az eljárás teljes dokumentációjának azonnali megküldése a Közbeszerzési Döntőbizottságnak.

6. Elkészíti a közbeszerzési tervet;

-Összeállítja a tájékoztatókat, statisztikai összegzéseket, közbeszerzési szabályzatot.

1. Alkalmazza az ajánlatok értékelési módszereit, lebonyolítja a döntéselőkészítést, a vonatkozó szabályzatok és jogszabályok alapján

2. Ismeri a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat, közreműködik a jogorvoslati eljárásban

3. Elvégzi a közbeszerzési eljárások teljes lebonyolítását az eljárást lezáró szerződés teljesülésének befejezéséig.

a) Az eljárás előkészítése.

b) Az ajánlattételi/részvételi felhívás elkészítése (bizottsági állásfoglalás alapján).

c) A dokumentáció teljes körű összeállítása.

d) Az ajánlatok bontása.

4. Ajánlatkérőt folyamatosan tájékoztatja a közbeszerzési törvény alapján.

5. Felelősséggel tartozik az okozott károkért

Megbízás esetén az eljárásért felelős felelősségei közül:

1. A hirdetmények elkészítése és feladása (ajánlattételi/részvételi felhívás, módosítás, tájékoztatás az eljárás eredményéről, tájékoztatás a szerződés teljesítéséről).

2. Válasz a kiegészítő tájékoztatás kérésére.

3. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvek (ajánlatok bontása, hiánypótlás bontása, bírálat) elkészítése

4. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek (ajánlatok bontása, hiánypótlás bontása, bírálat) hitelesítése.

5. Ajánlattevők tájékoztatása, bontási jegyzőkönyv megküldése.

6. Adott esetben indokláskérés.

7. Összegzés elkészítése.

8. Az eredményhirdetés időpontjának a meghatározása.

9. Eredményhirdetés megtartása.

10. Szerződés előkészítése.

11. Az esetleges szerződés-módosítás hitelesítése.

12. Az eljárás teljes körű dokumentálása

13. Javaslat szakértő(k) és/vagy külső szakértő(k) felkérésére.

14. Ajánlattevői igény esetén helyszíni szemle megszervezése.

15. A jegyzőkönyvek megküldése a jegyzőnek (intézkedésre, illetve archiválásra).

16. Részt vesz az éves statisztikai összegzés elkészítésében

6. számú melléklet

Kapcsolódó jogszabályok

2003. évi CXXIX. törvény	a közbeszerzésről
34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet	a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról
14/2010. (X.29.) NFM rendelet	a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról
215/2010. (VI. 9.) Korm. rendelet	az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról
130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet	a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól
137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet	a tervpályázati eljárások részletes szabályairól
143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet	az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól
257/2007 (X. 4.) Korm. rendelet	a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályiról, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról
168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet	a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről
228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet	a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról
302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet	a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól
29/2004. (IX. 8.) IM rendelet	a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról
30/2004. (IX. 8.) IM-PM rendelet	a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról
1/2006. (I. 13.) PM rendelet	a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról
1/2004. (I. 9.) FMM rendelet	a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról
2195/2002/EK rendelet	a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről
213/2008/EK rendelet	a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről szóló 2195/2002/EK rendelet módosításáról
1564/2005/EK rendelet	a közösségi hirdetménymintákról
8001/2007, KüM-IRM együttes tájékoztató	a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeiről
	A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatói, ajánlásai, közleményei

[1] a közbeszerzés tárgyának a megnevezése

[2] a közbeszerzés tárgyának a megnevezése

[3] az Ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személy részére

Döntési javaslat

"Közbeszerzési szabályzat jóváhagyása"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: pénzügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Taksony Nagyközség Önkormányzatának Közbeszerzési Szabályzatát és felelősségi rendjét jaz előterjesztésben foglaltak szerint elfogadja.

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza

Vissza a főmenübe