CSEPEL-SZIGET ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

A RÁCKEVEI KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ KÖZKINCS KEREKASZTAL TAGJAI ÁLTAL LÉTREHOZOTT

KISTÉRSÉGI KULTURÁLIS STRATÉGIA

2011-2014

Összeállította: Varga Petra

TARTALOMJEGYZÉK

I. ........ Bevezetés. 3

II........ Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás. 5

II.1.     A Társulás megalakulása. 5

II.2.     A többcélú kistérségi társulás alapadatai 5

II.3.     A kistérség földrajzi elhelyezkedése. 6

II.4.     A Ráckevei Kistérség térszerkezete, településszerkezete, nevezetességei 6

II.5.     Gazdasági helyzet, szerkezet 17

II.6.     Demográfiai helyzet, tendenciák. 18

III....... Állapotelemzés - A Ráckevei Kistérség közművelődési helyzete. 20

III.1.    Közművelődési színterek. 20

III.2.    Kulturális színterek. 21

III.3.    Könyvtárak. 25

III.4.    Alapfokú Művészetoktatási Intézmények. 26

III.5.    Civil szervezetek, szerveződések. 30

III.5.1. Egyéb civil szerveződések, klubok, körök. 32

III.6.    Média. 37

III.7.    Turizmus. 38

III.7.1. A térségben található vendégházak, kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek. 40

III.7.2. Állandó rendezvények, események a térségben. 44

III.8.    Múzeumok, néprajzi gyűjtemények, kiállítóhelyek, tájházak. 46

III.9.    Kézművesség, népművészet, hagyományőrzés. 47

III.10. Előadóművészek, társulatok, zenekarok, képzőművészet 49

III.11. Egyházak. 49

III.12. Testvér-és partnervárosi kapcsolatok. 49

III.13. Humánerőforrás és technikai felszereltség. 49

IV....... SWOT analízis. 50

IV.1.    Közművelődési fejlesztési elképzelések. 51

V.        A Ráckevei Kistérség kulturális stratégiája. 52

V.1.     Átfogó cél 52

V.2.     Stratégiai célok. 52

V.2.1.  Partnerségen alapuló, tudatos kulturális tervezés és együttműködés. 52

V.2.2.  Települési/térségi minimum biztosítása a kulturális infrastruktúra terén. 53

V.2.3.  Szakemberekre épülő kulturális feladatellátás megvalósítása. 53

V.2.4.  A térség kulturális és szellemi örökségének fenntartása, továbbéltetése. 54

VI.       A stratégiai célok megvalósítására irányuló feladatok ütemezése 2011-2014  58

VII.      Finanszírozási lehetőségek. 58

VII.1.  Állami forrás. 58

VII.2.  Önkormányzati forrás. 59

VII.3.  Kistérségi kulturális alap létrehozása. 59

VII.4.  Pályázati források. 59

VII.5.  Egyéb források. 60

VIII.    Összegzés. 60

IX.       Melléklet 60

IX.1.    Kistérségi Kulturális Adatbázis és Szolgáltatásjegyzék. 60

I.       Bevezetés

A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás 2009-ben pályázatot nyújtott be „Kistérségi Közkincs Kerekasztal” címen az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jelenleg Nemzeti Erőforrás Minisztérium) által meghirdetett Közkincs pályázatra. Pályázatot a kiíró sikeresnek ítélte és ennek megfelelően vissza nem térítendő támogatást biztosított a projekt céljainak megvalósításához.

A Közkincs kerekasztal működését megelőzően a Ráckevei Kistérségben nem működött kulturális összefogást erősítő szervezet.

A pályázat alapján a kerekasztal feladatai az alábbiakban fogalmazhatóak meg:

·         Részvétel a kulturális tervezési, fejlesztési folyamatokban

·         Konkrét fejlesztési projektek kidolgozása, projekt adatlap szerkesztése, térségi szintű pályázatok készítése

·         Nyilvánosság biztosítása (Internetes felületen való megjelenés), véleményeztetés, fenntarthatóság meghatározása

·         Információ közvetítés az egyes kulturális intézmények és együttműködő partnerek között

·         Szakmai előadások szervezése

·         Kistérségi kulturális adatbázis, ezzel összefüggő szolgáltatásjegyzék készítése, majd a továbbfejlesztett, frissített értéktár összeállítása

·         Kistérségi szintű program megvalósítása

·         Települési önkormányzatok, majd a kistérségi társulás által elfogadott Kulturális/közművelődési stratégia elkészítésének koordinálása

·         Közkincs kerekasztal tagjainak bővítése

A megvalósítás első lépéseként a kulturális stratégia kidolgozásához szükséges helyzetelemzés történt meg. A helyzetelemzés során és a kulturális stratégia előkészítő anyagának összeállításánál figyelemmel voltunk a kistérségben elfogadott és érvényben lévő koncepciókra, stratégiákra, programokra és fejlesztési tervekben foglaltakra is.

Kistérségi kulturális stratégiánk célja, hogy a helyzetelemzésre építve, a jelen igényeinek és a közművelődésről szóló törvény adta feladatok ismeretében, a reális lehetőségek számbavételével meghatározzuk a Ráckevei Kistérség szándékait, alapelveit és célkitűzéseit a kulturális élet jövőbeni feladatainak ellátására, a meglévő értékek megőrzésére, a hiányosságok pótlására, a kistérség kulturális fejlődésének biztosítására.

A stratégia megfogalmazását a következők előzték meg: helyzetelemzés, a prioritások meghatározása, a megvalósításhoz szükséges feladatok és a finanszírozás lehetőségeinek megjelölése.

A jövőkép felállításához elsőként helyzetelemzés szükséges, ezért számba vettük meglévő kulturális értékeinket. A meglévő és a leendő intézményekre, lehetőségekre támaszkodva meghatároztuk a fejlődés lehetséges (kitörési) pontjait. Végül az elkövetkező évek legfontosabb lépéseit fogalmazzuk meg, részben érintve a finanszírozás kérdéseit is.

A kistérségi kulturális stratégia kialakításánál az uniós elvek átvétele és felhasználása mellett, mindenek előtt az állami kulturális politika által meghatározott prioritásokból szükséges kiindulnunk.

A stratégia elkészítését, társadalmi programját a következő 4 cél határozta meg:

·         esélyteremtés

·         érték és hagyományőrzés

·         új értékek létrehozása

·         közösségteremtés erősítése

A stratégiát megalapozó dokumentumok

• A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. október 17-én elfogadott UNESCO egyezmény (Convention for the safeguarding of the intagible cultural heritage)
• A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban, 2005. október 20-án elfogadott UNESCO egyezmény (Convention on the protection and promotion of the diversity of cultural expression)
• A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
• A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
• A Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2007-2013-ra vonatkozó közművelődési stratégiája
• Magyar Kulturális Stratégia 2006-2020.
• Ráckevei Kistérség Fejlesztési Programjának Stratégiája (2006.)
• A Ráckevei Kistérség önkormányzatainak közművelődési koncepciója

„A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg”. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 1. számú mellékletének q) pontja

Célunk, hogy a kulturális fejlesztések megfelelő hangsúllyal kerüljenek be a kistérség fejlesztési terveibe, és a kistérség rendelkezzen egy olyan közművelődési koncepcióval, mely alapjául szolgálhat az egységes és összehangolt fejlesztéseknek.

Helyzetelemzés

A helyzetelemzés a következő dokumentumokra épült

• A kistérség jellemzőit bemutató statisztikai adatokra
• A Többcélú Önkormányzati Társulás által a kistérség 20 településén készített kérdőíves felmérés eredményeire
• A stratégiát előkészítő Kerekasztal ülések tapasztalataira

II.      Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás

II.1.   A Társulás megalakulása

1995 októberében a Ráckevei Kistérség 19 településének, valamint Csepel polgármesterének összefogásával megalakult a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség, amely 1996 júniusában Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulássá alakult. 2004 januárjában - Halásztelek csatlakozásával - immár 21 tagönkormányzattal rendelkezett a Szervezet.

A jelenlegi, Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás létrehozásáról a Ráckevei Kistérséghez tartozó települési önkormányzatok polgármesterei a Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 2004. szeptember 27-i ülésén hozott határozatukkal döntöttek. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alkalmazásában azonban a törvény mellékletében megjelölt kistérséget kellett és kell érteni, így Csepel Önkormányzata a továbbiakban már csak partnerként segíthette, és segíti azóta is a Ráckevei Kistérség munkáját. A kistérségi társulás tagjainak száma 20.

II.2.   A többcélú kistérségi társulás alapadatai

II.3.   A kistérség földrajzi elhelyezkedése

A 628,45 km² kiterjedésű Ráckevei Kistérség Pest megye déli részén, a Csepel-sziget és a Csepeli-síkság területén fekszik.

II.4. A Ráckevei Kistérség térszerkezete, településszerkezete, nevezetességei

A kistérség a Ráckeve-Soroksári Duna-ág (továbbiakban: RSD) környékén elhelyezkedő településeket foglalja magába. A terület északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető.

Az RSD-régió természeti értékekben rendkívül gazdag vidék, elég, ha utalunk a Kiskunsági Nemzeti Parkra. Kiemelkedő jelentőségű a Duna-ág és az általa közvetlenül érintett térség, a Csepel-sziget. A térségben a Fő-Dunaágnak lehet komolyabb szerepe a Dunántúli térségi kapcsolatok tekintetében.

A régió tehát sem területszerkezeti, sem településhálózati szempontból nem egységes. A térség településszerkezete a szigeti gerincútra, és az 51-es útra felfűződő településekre épül, melynek központi települései az északi térségben Szigetszentmiklós és Dunaharaszti (a fejlődése következtében Tököl is központi funkciójú helyzetbe kerülhet), a déli térségben Ráckeve, Kiskunlacháza és Dunavarsány (kivétel Szigetújfalu, Szigetcsép és Szigetszentmárton településcsoport). A térség szoros kapcsolatban van a fővárossal, déli kapcsolatai lazák.

Északi zóna (Szigetszentmiklós, Halásztelek, Tököl, Dunaharaszti, Taksony, Szigethalom)

A Szigetszentmiklós, Szigethalom, Dunaharaszti sáv tipikus átmenetet képez a déli területek és a főváros között. Jelentősebb ipari termelő kapacitások voltak a térségben, ugyanakkor a déli területnél nagyobb népességszámot a főváros munkahelyei is foglalkoztatják. A sáv beleillik a főváros körül található alvótelepülések láncolatába (Gyál, Vecsés stb.), de itt a többinél lényegesen jelentősebb volt az ipar szerepe (Csepel Autógyár, Pestvidéki Gépgyár stb.). Az infrastruktúra ellátottság jobb, mint délebbre, de rosszabb, mint a fővárosban, ez a különbség azonban eltűnőben van. Veszélyt jelent, hogy a települések összeépülőben vannak, és a beépített területek növekednek.

Déli zóna (Dunavarsány, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Kiskunlacháza, Apaj, Dömsöd, Makád, Lórév, Szigetbecse, Ráckeve, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép)

A déli terület kiterjedésében a legnagyobb, csökkenő ipari foglalkoztatás aránnyal és növekedő mezőgazdasági és rekreációs funkciókkal. A térségnek iker központja van Ráckeve és Kiskunlacháza, de a lakosság száma ezen a két településen is kisebb már tízezernél (Ráckeve 9.589, Kiskunlacháza 8.971 fő) Ez az ikerközpont együttesen képes lehet az ellenpólus funkció betöltésére, megfelelő településközi összefogás mellett. Természetesen a fővárosban foglalkoztatottak aránya is csökken. A térségben benne van az üdülési funkció növelésének lehetősége, de ezt az ehhez kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatási állapot nagyban korlátozza.

Apaj

A régi Budai országútról, ma 51-es fő közlekedési útvonalról néhány km-re fekvő települést Dömsöd vagy Kiskunlacháza felől érhetjük el. Apajnál halad át a Budapest-Kelebia vasútvonal. A községnek közvetlen autóbusz összeköttetése van Dömsöddel.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Református templom
• Felső-kiskunsági szikes puszta (a Kiskunsági Nemzeti Park része)
• Millenniumi park

Áporka

Budapesttől délre, a Duna partját követő 51-es országúttól körülbelül egy km-re fekvő Áporka az országúthoz merőleges bekötőúttal csatlakozó egyutcás, alföldi jellegű település. Északon Majosházával, keleten Délegyházával, délen Kiskunlacházával, nyugaton a Dunával határos. A környék domborzati viszonyainak kialakításában a Duna szerepe jelentős.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Református templom
• Duna-parti üdülőtelep

Délegyháza

A település Budapesttől délre, 30 km-re található. Északon Dunavarsány, keleten Bugyi, délen Kiskunlacháza, nyugaton Majosháza határolja. Elérhető a Budapest-Kelebia vasútvonalon, valamint a fővárosból és Szigethalomról induló Volán autóbuszokkal. Az M0 körgyűrűről leágazó 51-es főútról bekötőútja van, de megközelíthető Dunavarsány felől is.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Százéves vadkörtefa
• Piróth Kastély
• Kristóffy-féle védett feketefenyők
• Sárossy Család kőkeresztje
• Katolikus templom
• Református templom
• Szent Erzsébet szobor
• Szent István szobor
• Védett juharfasor

Dömsöd

Dömsöd nagyközség Budapesttől délre helyezkedik el a Ráckevei Soroksári - Dunaág bal partján. Fekvése következtében a község nyugati határa a Duna, keleten pedig benyúlik a Kiskunsági Nemzeti Park területére. A település több évszázados múltra tekint vissza, helytörténeti emlékei a Petőfi Oktatási és Művelődési Központban állandó kiállítás keretében megtekinthető.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Petőfi Emlékmúzeum
• Dömsödi Református Templom
• Dömsödi Katolikus Templom
• Községháza
• Petőfi Emlékhelyek
• Vecsési-Bazsonyi Képtár

Dunaharaszti

Dunaharaszti Budapesttől 18 km-re délre, az 510-es közlekedési út mentén helyezkedik el. Áthalad rajta a Budapest-Kelebia vasútvonal. A Budapest-Ráckevei HÉV-nek több megállója is található a városban. Északon Budapesttel, keleten Alsónémedivel, délen Taksonnyal érintkezik, nyugaton a Duna egyik ága választja el Szigetszentmiklóstól. Határából indul a Duna-Tisza csatorna megépült szakasza. A vízisportok kedvelői gyakran használják hajókikötőjét.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Ráckevei-Duna-ág
• Duna-Tisza-Csatorna
• Granárium
• Katolikus Templom
• Kálvária-kápolna
• Református templom
• A Sport-sziget sétányai és pihenőparkjai
• Tulipán tér
• Kegyeleti park
• Hősök tere
• Minden korok hőseinek emlékműve a Hősök terén
• Első világháborús emlékmű a Hősök terén
• Második világháborús emlékmű a Hősök terén
• 1956-os emlékmű a Hősök terén
• Baktay tér
• Baktay Ervin szobra
• Szökőkút a Baktay téren

Dunavarsány

Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 km-re helyezkedik el. Közigazgatásilag a Közép-Magyarországi Régióhoz, azon belül Pest megyéhez, a Ráckevei kistérséghez, valamint a Budapesti agglomerációhoz tartozik.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Pápa Szobor
• Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport
• Kisvarsányi katolikus templom
• Kisvarsányi református templom
• Nagyvarsányi katolikus templom
• Nagyvarsányi Remény szobor
• Kisvarsányi Hősök tere
• Nagyvarsányi Petőfi szobor
• Az úszóláp

Halásztelek

A Csepel-szigeten található település eredetileg a szomszédos Tököl településhez tartozott Herminamajor néven. Halásztelket Csepel felől Volán busszal, a fővárost kikerülő M0 autópályáról a halásztelki elágazástól személygépkocsival gyorsan elérhetjük. A város és környezete közel esik a Nagy Duna partjához. A vízparti és az ártéri részeken megtalálható jellegzetes növényzet és állatvilág a Duna szabályozásakor kisebb területre szorult vissza.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Malonyai-kastély

Kiskunlacháza

A Budapesttől 40 km-re, délre elterülő alföldi települést északon Áporka, keleten Bugyi község, délen Dömsöd, nyugaton a Duna határolja. A fővárosból gyorsan megközelíthető az 51-es főközlekedési úton. Elérhető a HÉV ráckevei végállomásáról induló kiskunlacházi vagy dömsödi autóbuszokkal. A Budapest Népstadion, illetve a Szigethalom Volán autóbusz-pályaudvarokról induló menetrend szerinti buszjáratok naponta több alkalommal áthaladnak a településen.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Református templom
• Peregi (Szent Mihály) katolikus templom
• Lacházi (Szent László) katolikus templom
• Angyalos Ház
• Hajós-kúria – Bankháza
• Peregi temető kápolna

Lórév

A Csepel-sziget déli részén Pest megye egyik legrégebben lakott helye a Ráckeve melletti Lórév, közel a Duna fő ágához. Szomszéd települései még délről Makád, keletről Szigetbecse. A terület folyamatos lakottságára utaló régészeti leletek a legkülönbözőbb helyekről kerültek elő. Mintegy két évtizede, a mai temető helyén, építkezés közben, vaskori cserépedényeket találtak. A Duna alacsony vízállásakor a falu határában lévő zátonyoknál folyamkotrás közben az i.sz. I-III. század közötti római hajó roncsára bukkantak. A falu határában feltárt falmaradvány valószínűleg egy római őrtorony része, amely a Duna vonalán húzódó limeshez tartozott. A hely dunai átkelőként mindvégig szerepet játszott az itt élt népek életében.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• természetvédelm terület 194 ha-on
• Zichy Ödön Emlékkápolna
• Szerb Templom

Majosháza

Budapesttől délre, néhány km-rel Dunavarsány után, a Duna folyását követő 51-es főútról jobbra ágazik le a majosházi bekötőút. A faluba eljuthatunk a Szigethalomról induló és oda visszaérkező menetrend szerinti Volán járatokkal. Az itt élők ezzel és a Ráckevei HÉV-vel, valamint a Budapest-Baja vagy Kalocsa között közlekedő távolsági buszokkal érhetik el a fővárost. Északon Dunavarsánnyal, keleten Délegyházával, délen Áporkával határos, nyugaton természetes határa a Kis-Duna.

Makád

A Csepel-sziget déli részén a sziget utolsó települése Makád. Budapesttől 50 km-re, Ráckevétől 10 km-re délre található. Nyugaton a Nagy-Duna, keleten a Ráckevei-Duna-ág övezi. A folyam két medre Makád alatt ismét egy. Északon Szigetbecse és Lórév községek határa zárja le. Megközelíthető személygépkocsival Budapestről az MO-ás körgyűrű csepeli vagy szigetszentmiklósi leágazásától a szigeten található főúton. A fővárosból vonattal a ráckevei HÉV végállomásig kell utaznunk, majd onnan Makádig menetrendszerinti autóbusszal juthatunk el.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Kossuth szobor
• Községi öregtemető
• Új köztemető: az aradi vértanuk emlékére állított, rovásírással vésett 'emlékkopjafa
• Természeti kincsek: Kengyeles, parkerdő, Szigetvég
• Református templom

Ráckeve

Ráckeve a Csepel-sziget déli részén, Budapesttől 40 km-re fekszik. A Dunántúlról megközelíthető az M0 autóútról Szigetszentmiklós felől, vagy az Adony és Lórév között közlekedő komppal. A keleti országrész felől az 51-es főútról Kiskunlacházán lefordulva érhetünk Ráckevére. Viziúton Budapest felől a Kvassay-, dél felől a tassi zsilipen keresztül érhetjük el a Ráckevei-Soroksári Dunaágat.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Világháborús Hősi emlékmű (1931)
• Katolikus Templom (1791-99)
• Fekete Holló Műemlék-fogadó (1605)
• Boldogasszony szerb templom (1487)
• Savoyai Kastély (1702)
• Árpád szobor (1897)
• Református Templom (1909-1913)
• János Vitéz-díszkút (1999)
• Szent István szobor (2000)
• Tűztorony- kilátó
• Hajómalom

Szigetbecse

A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 kilométerre. Története során többször pusztította árvíz, török, tűz, de ennek ellenére mindig újraépült. Budapestről tömegközlekedéssel a Közvágóhídról induló HÉV-vel, majd Ráckevétől Volán helyközi autóbuszjárattal érhető el. Személygépkocsival a sziget hosszában végignyúló műúton vagy az 51-es országúton, Kiskunlacházánál Ráckeve felé elkanyarodva, Ráckevén áthaladva az autóbuszjárat vonalát követve érhetjük el a községet. A településre az egy főutcás, halmazos forma a jellemző.

A közelben húzódó Duna-ág mindig fontos szerepet játszott a község életében. A halászat és a vadászat lehetőségét folyamatosan biztosította az itt élők számára.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Életfa szobor
• Tőzike Tanösvény
• Római katolikus templom

Szigetcsép

A község a Csepel-sziget közepe táján, a Ráckevei-Duna-ág és a Nagy-Duna között terül el, Budapesttől kb. 30 km távolságra. Elérhetjük a Budapest-Ráckeve közötti HÉV-vel, az 510 számú úton autóval, illetve a Csepel és Makád között közlekedő Volán buszjárattal.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Római katolikus templom
• Református templom
• Emlékmű
• Bobonkov-szakadék

Szigethalom

A település területe eredetileg tököli határrész volt, amelyet egykori tulajdonosai védőlegelőnek használtak. Az utóbbi évtizedekben a Duna-part fákkal övezett sávjában szép üdülőterület alakult ki. A szabadidejüket itt töltők mellett sokan választották állandó lakóhelyül ezt a környéket. Szigethalom Csepelről fél óra autóbusszal, míg a Ráckevei HÉV-vel a Közvágóhídtól 40 perc alatt érhető el. Az Alfölddel, az 51-es úttal a taksonyi híd köti össze. Közlekedése a sziget településeivel vonat és autóbusz összeköttetéssel megoldott.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Az I. világháborúban elesettek emlékoszlopa
• Az II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve
• 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékműve a Dísz Téren.
• Szent István szobor
• Semmelweis Ignác szobor
• Lélekharang
• Európai mérföldkő
• Bárka Szobor
• E-ME-SE Park

Szigetszentmárton

Szigetszentmárton a Csepel-sziget szívében, a Ráckevei Duna-ág mellett terül el. A községet északon Szigetcsép, délen Ráckeve, nyugaton Szigetújfalu, keleten a Kis-Duna határolja. Üdülőterülete nagyobb, mint maga a település.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Magyar hősök emlékműve 
• Szent Márton mozaik
• Dunaparti sétány
• Dunaparti strand
• világháborús Emlékmű 
• Református Templom

Szigetszentmiklós

Szigetszentmiklós, a főváros szomszédságában, a Csepel-szigeten elhelyezkedő több mint 700 éves település. Északon Budapest XXI. kerülete (Csepel), keleten a Ráckevei-Dunaág, észak-nyugat felől Halásztelek, dél-nyugaton Tököl, délen pedig Szigethalom határolja.

Szigetszentmiklós elsősorban Budapest közelségének, valamint az idetelepült ipari létesítményeknek köszönheti várossá fejlődését. 1986. január 1-jén vált várossá. A népesség összlétszáma a 2010-es adatok alapján 34.400 fő. Az országos tendenciáktól eltérően többségben van a fiatal és a középkorú lakosság.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Helytörténeti Gyűjtemény
• Ádám Jenő Emlékház
• Molnár Imre Citeragyűjtemény
• Lakihegy Adótorony
• Református templomok
• Szent Miklós római katolikus templom
• Szent Piroska görög-katolikus templom
• Baptista Imaház
• Szent István domboprmű a városháza falán
• A II. világháborúban elsesttek emlékműve
• ’56-os emlékmű
• Hősi emlékmű
• Tanösvény

Szigetújfalu

A település a Csepel-sziget középső részén fekszik. Szigetújfalu természetes nyugati határa a Duna főága, míg északon Szigetcséppel, keleten Szigetszentmártonnal, délen Ráckevével határos. Budapest felől a fővárost kikerülő M0-ás körgyűrű valamelyik szigeti leágazásához kapcsolódó gerincúton juthatunk el a faluba. Tömegközlekedéssel megközelíthető a ráckevei HÉV-vel és menetrendszerinti Volán járattal. A Dunántúlról az Ercsi és Szigetújfalu között közlekedő dunai komp segítségével lerövidíthetjük utunkat.

Nevezetesség, látványosság a településen:

Taksony

A nagyközség az északi szélesség 45°20' és a keleti hosszúság 19°4'-én a Duna bal partján fekszik. Az 510-es közlekedési út szeli át. A település mellett halad a Budapest-Kelebia nemzetközi vasútvonal. Vasútállomással rendelkezik. Északon Dunaharasztival, keleten Alsónémedivel és Bugyival, délen Dunavarsánnyal határos. A Duna magas hordalékkúp teraszán alakult ki. Legmagasabb pontja (Pacsirta hegy) 120 méterre helyezkedik a tengerszint felett.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Szent Anna-templom
• Taksony fejedelem fejszobra
• Wass Albert mellszobra a Szent Anna téren

Tököl

Pest megye délnyugati részén, a Csepel-szigeten, a Duna főága mellett fekszik, határa a Kis-Dunáig terjed. A Budapestet kikerülő M0-ás körgyűrű megépítése Tökölt közelebb hozta a fővároshoz. Az 1992-ben elfogadott településfejlesztési koncepció, valamint az 1997-ben jóváhagyott ART eredményeképpen az elmúlt tíz év látványos fejlődést eredményezett Tököl életében.

Nevezetesség, látványosság a településen:

• Kisboldogasszony templom
• Református templom
• Csepel-szigeti Mária parasztház, tisztaszoba mennyezetén Kossuth, Bem, Damjanich portréjával.
• A tököli repülőtér bejáratánál található Maléter Pál kopjafa, és Maléter Pál bronzszobor
• Hősök terén a Kossuth címerrel díszített emlékoszlop,
• centenáriumi, I. és II. világháborús emlékművek
• Országalmát jelképező díszkút
• Duna part (Urbanicza-sziget)
• Múzeum
• Szent Anna kápolna

Települések területe, lakónépesség alakulása 2007-2009

II.5.   Gazdasági helyzet, szerkezet

A kistérség a főváros tágabb vonzáskörzetében helyezkedik el, társadalmi-gazdasági szempontból hagyományosan az ország legfontosabb régiója, nemcsak kiterjedése és lélekszáma, hanem gazdasági potenciálja miatt is. Ez a hagyományos szerep az elmúlt években a gazdaság átalakulása során inkább erősödni, mint gyengülni látszik, új fejlemény azonban a főváros és a környékbeli települések kapcsolatrendszerének átalakulása.

Az utóbbi időben a szabad területek beépítésére irányuló törekvések tapasztalhatók elsősorban a főváros határához, a főútvonalakhoz közel eső külső területeken, mivel sok esetben a környékbeli települések a beruházások szempontjából kedvezőbb terepnek mutatkoznak. Így olyan területi folyamatoknak lehetünk szemtanúi, amelyek a területszerkezet felbomlásával, a települések vonzó karakterének elvesztésével, a fővárosi piacra termelő nagy területű üzemek, raktárak telepítésével fenyeget. Ettől ma az érintett önkormányzatok előnyöket - pl. munkahelyek, adóbevételek, infrastruktúra, stb. - remélnek, nem számolnak ugyanakkor azzal, hogy a beépített, infrastruktúrával ellátott területek felhagyott iparterületekké válhatnak, melyek továbbhasznosítási, illetve rehabilitációs költségei igen magasak, ezt jól példázza a csepeli iparterület.

Ez a folyamat a humán erőforrások kihasználása terén sem hatékony, tekintettel arra, hogy az ad-hoc fejlesztések csak véletlenszerűen találkoznak a meglévő helyi adottságokkal. Ugyanakkor - mivel az egyes fejlesztések típusa esetleges, azok nem, vagy csak kisebb részben építenek egymásra, illetve erősítik egymást, - a helyi gazdaságot élénkítő hatásuk is gyenge.

Gazdasági szerkezet

II.6.   Demográfiai helyzet, tendenciák

A térség 628 km², a megye területének 10,18%-a. A népességszám-változást alapvetően a migrációs folyamatok befolyásolják, melynek eredményeként a térség több településén népességgyarapodás történt. A térség új beruházásai jelentősen javították a nagyvállalati rendszer felbomlása után bekövetkező foglalkoztatottsági helyzetet, a térség munkanélküliségi viszonyai országos viszonylatban jónak mondhatók.

A fenti megállapítások azonban csak a térség egészére érvényesek, kistérségi és települési szinten jelentős különbségeket találunk. A mozaikosság ellenére általában elmondható, hogy a szűk agglomerációhoz tartozó települések, illetve a városok mutatói a legkedvezőbbek.

A vizsgált térség lakossága összességében növekvő tendenciát mutat. Azonban ez a növekedés nem a természetes szaporodásnak köszönhető, hanem a térségbe való bevándorlásnak. A demográfiai viszonyok lényeges pontja tehát a többségében a fővárosból, de az ország bármely pontjáról is a térségbe való beköltözés. Különösen kézzelfogható Szigetszentmiklós lakosságszám növekedése.

A kistérség településeinek lakosságszámát a 2006-2010. (forrás: KSH, KEKKH) közötti időszakban az alábbi táblázat szemlélteti:

III.    Állapotelemzés - A Ráckevei Kistérség közművelődési helyzete

III.1. Közművelődési színterek

A közművelődéshez kapcsolódó intézmények terén a kistérség mind a 20 településén található művelődési ház/központ, illetve nyilvános könyvtár. A művelődési házak a kulturális rendezvények színterei, a személyes közösségi részvételt igénylő művelődést szolgálják.

Múzeum/faluház/tájház 7 településen (Áporka, Dömsöd, Kiskunlacháza, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Taksony) található, melyek mind önkormányzati fenntartásban állnak.

Kiállítóhely, helytörténeti gyűjtemény 10 településen (Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Lórév, Makád, Ráckeve, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetújfalu, Tököl) található. Ifjúsági ház egyik településen sem működik. Szigetszentmiklóson 2010 óta működik Civil ház, amely a Nagycsaládosok Egyesületének és a Szigetszentmiklósi Ifjúsági Parlamentnek ad otthont. Sok településen kialakítottak ifjúsági teret, ahol a fiatalok beszélgethetnek, szórakozhatnak, tanulhatnak stb.

Teleház 5 településen (Dunaharaszti, Kiskunlacháza, Szigetszentmárton, Taksony, Tököl) működik. A teleház szolgáltatásait mindenki igénybe veheti. A térség egyetlen turisztikai információs irodája (Tourinform) Ráckevén található, ahol a kistérség idegenforgalmi nevezetességeiről kaphatunk bővebb ismeretet. Magyarországon több mint kettőezer e-Magyarország pont működik, legtöbb közülük önkormányzatoknál, könyvtárakban, teleházakban, szociális otthonban és művelődési házakban találhatók. A Ráckevei Kistérségben 11 helyszínen lehet igénybe venni az internetet.

A kistérség jól ellátott sportlétesítményekkel, melyek alkalmasak nagyobb volumenű (városi szintet meghaladó) rendezvények lebonyolítására.

III.3. Könyvtárak

A kistérség 20 települése közül csak 1 (Apaj) nem rendelkezik nyilvános könyvtárral. Az alábbi táblázattal mutatjuk be a térségben működő nyilvános könyvtárakat.

Könyvtárak a Ráckevei Kistérségben

III.4. Alapfokú Művészetoktatási Intézmények

Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.

A művészeti képzés a tehetségfejlesztés, egyéni képességek fejlesztésének is jelentős színtere.

A Dezső Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (Dömsöd) tanított ágak, ezeken belül az egyes tanszakok:

• Zeneművészeti ág: zongora, furulya, fuvola, klarinét, trombita, szolfézs
• Táncművészeti ág: társastánc, néptánc.
• Képző- és iparművészet: grafika
• Színművészet-bábművészet: színjáték

A Dezső Lajos Zeneiskola 1991-ben alakult. Korábban a ráckevei Körzeti Állami Zeneiskola kihelyezett tagozata működött a községben. Az önállósodás évében az iskola külön épületet kapott.

A Dunaharaszti Alapfokú Művészetoktatási Intézményben zeneművészeti oktatás folyik. A Zeneiskola 1991 őszén a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola keretei között kezdte meg működését. 1997-től önálló intézményként, de az általános iskola épületében működik. Zenei nevelésük fő célja, hogy jól képzett, zeneileg művelt amatőr muzsikusokat bocsássanak útjukra az iskola falai közül, valamint hogy felkészítsék az arra alkalmasakat a szakirányú továbbtanulásra.

Tanszakaikon a klasszikus zene kincseivel ismerkedhetnek a fiatalok. A tanított ágak, ezeken belül az egyes tanszakok: trombita, kürt, gitár, klarinét, szaxofon, furulya, magánének, hegedű, cselló, zongora, fuvola, szolfézs, ütő, harmonika

Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Dunavarsány): A szinte évről évre újabb választható hangszeres tanszakokkal bővülő zeneiskola 2001 szeptemberében az új pedagógiai program elfogadásával és bevezetésével egyidőben alakult művészeti iskolává, így lehetőség nyílt a hangszertanulás mellett a színművészet tárgy elsajátítására is.

Jelenleg választható tanszakok: zongora, klarinét, hegedű, trombita, gordonka, ütő, furulya, zenei, előképző, fuvola, szaxofon, kis zenei előképző /zeneovi/, színjáték

Hunyadi Mátyás Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Községi Könyvtár (Halásztelek)

1994-ben kezdte meg működését a halásztelki Általános Művelődési Központ keretein belül a zeneiskola, amely mára az intézmény alapfokú művészetoktatást végző önálló tagintézménye lett, ahol a tanulók színművészeti-bábművészeti, valamint hegedű, gitár, néptánc, furulya, ütős és zongora, valamint keyboard tanszakon tanulhatnak. A zeneiskolában a 2006/2007. tanévben 111 tanuló sajátított el hangszeres tudást 4 pedagógus vezetésével.

Volly István Alapfokú Művészeti Iskola (Kiskunlacháza)

Intézményben található koncertterem: kiskunlacházi Művelődési Központ Színházterme

Tanszakok: zongora, hegedű, brácsa, nagybőgő, fuvola, klarinét, szaxofon, oboa, trombita, kürt, tuba, harsona, ütő, harmonika

Közös Igazgatású Művelődési Intézmény — KIMI (Szigetcsép)

Zeneművészet:

Az iskolában előképzőn, alapfokon és továbbképzőn tanuló növendékek 10 különböző hangszeren tanulhatnak: trombita, kürt, klarinét, tuba, furulya, szaxofon, cselló, gitár, harmonika, dob.

Kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zenetörténet – zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus

Fakultatív tárgyak: szolfézs, zenetörténet – zeneirodalom, második hangszer, kamarazene zenekar, kórus

Tanszakok: zongora, fúvós, ütős, gitár, népi hangszer

Táncművészet:

Néptánc szak: A tanulók nemzetiségének megfelelően a nemzetiségi táncoktatás, a nemzetiségi tudat erősítése, a kulturális értékek megőrzése miatt fontos.

Tantárgyak: népi játék, népjáték, folklór ismeretek, népi ének

Képző- és iparművészet:

Tantárgyak: Vizuális alapismeretek (előképzősök komplex művészeti tantárgya) rajzolás, festés, mintázás (az alapfok és továbbképző főtárgya)

Műhelygyakorlat: az alapfok és a továbbképző évfolyamok kötelező tárgya, amely a speciális képző- és iparművészeti, média, népművészeti szakirányú tevékenységek gyakorlati helye.

A műhelygyakorlat választható tanszakai:

1. Képzőművészet tanszakok, műhelyek: grafika, festészet, szobrászat, fotó-videó
2. Iparművészeti tanszakok, műhelyek: bábkészítő, bőrműves, fatárgy készítő, kerámia, makett- és papírtárgy készítő, textil, tűzzománc készítő
3. Népművészeti tanszak műhely: kézművesség.

Szabadon választható tárgyak: művészettörténet, népművészet.

Fakultatív óra: a fenti tárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike.

Ránki György Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Ráckeve) Az intézmény, mint önálló városi zeneiskola 1983. óta működik, művészeti iskolává 1997-ben alakult. Ránki György zeneszerző nevét fennállásának 20. évfordulóján vette fel.

Alapvető célkitűzésük a képességfejlesztés, esztétikai nevelés, jó ízlés kialakítása. A művészetek segítségével érzékenységre, nyitottságra, a másikra való odafigyelés képességére nevelik tanulóikat.

Tanszakaik:

• Zeneművészeti: zongora, harmonika, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, trombita, kürt, harsona, tuba, nagybőgő, magánének, gitár, zenei előképző
• Képzőművészeti: grafika, tűzzománc
• Néptánc

Ádám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Szigetszentmiklós;

önkormányzati fenntartású)

Az Ádám Jenő Zeneiskola 1991. szeptember 1-jén alakult meg önálló intézményként.
Szigetszentmiklós egyetlen, önálló zeneoktatással foglalkozó alapfokú művészetoktatási intézménye.

Célja, hogy minden növendékük számára örömforrássá váljék az éneklés és a hangszeres muzsika egyaránt. Fontos, hogy tanulóink ismerjék a zenei írást, olvasást, értő hallgatói legyenek az igényes zenének.

Jelenleg tizenkilenc hangszertípust oktatása folyik az iskolában:

hegedű, gordonka, gitár, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba, ütő hangszerek, zongora, magánének, citera, népi furulya hangszertanulás közül választhatnak az érdeklődők.

Az egyéni oktatás mellett csoportos foglalkozásokra is jelentkezhetnek a tanulók, ezek: vonós zenekar, fúvós zenekar és kamarazenekar, ütő kamaraegyüttes, citera együttes, kamarakórus.
Előképző évfolyamokat minden szakon indítanak. Továbbképző évfolyamokon is tanítanak.

Szigetszentmiklós zenei életében meghatározó szerepet tölt be az intézmény. Névadójuk, Ádám Jenő örökségét hozzá méltó módon ápolják, tiszteletére emlékkoncerteket, kiállításokat, versenyeket szerveznek. A helyi hagyományok ápolása, Ádám Jenő és Molnár Imre zenei örökségének továbbvitele alapfeladatuk. Az iskolákkal, óvodákkal, művészeti csoportokkal, intézményekkel, az egyházakkal folyamatos kapcsolatban vagyunk (zeneovi, ismeretterjesztő előadások, közös műsorok, továbbképzések, koncertek, művészeti programok).

Együtteseik:

Miklósi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Szigetszentmiklós, alapítványi fenntartású)

Az intézmény a táncművészet, a képző- és iparművészet és a színművészet-bábművészet ágakban folytat alapfokú művészetoktatási tevékenységet. Ezzel lehetőséget ad a Szigetszentmiklóson, illetve a környező településeken élő gyerekek tehetségének kibontakoztatására, fejődésére a fenti művészeti ágakban és a különböző társművészetek területén.

Teret kapott a táncművészet területén a Társastánc tanszak, a képző-és iparművészet területén a Grafika tanszak, a Festészet tanszak, a Kerámia tanszak, és a Tűzzománc készítő tanszak, valamint színművészet-bábművészet területen a Színjáték tanszak. Ezáltal a tanulók olyan készségek és képességek birtokába kerülnek, amelynek eredményeként alkotó módon bontakozhat ki kreativitásuk, önmegvalósítási törekvésük az

általuk választott művészeti területeken.

Hungaro-Art AMI (Taksony)

A Taksony Vezér Általános Iskolában hatodik éve működik művészeti iskola, amelyet a Hungaroart Kht. üzemeltet.

Négy művészeti ágban folyik képzés, ezek a következők:

Táncművészet: néptánc, társas tánc, kortárs tánc

Képzőművészet: festészet

Színházművészet: dráma

Zeneművészet: szolfézs, furulya, klarinét, trombita, szaxofon, szintetizátor, zongora, gitár, tangóharmonika, fuvola

Fennállásuk óta sikerült egy gitár együttest és egy fúvós zenekart alakítaniuk az iskola növendékeiből. Gyakran lépnek fel a helyi rendezvényeken, s minden évben kétszer tanári koncertet is adnak.

Az intézmények pedagógusai rendelkeznek a megfelelő szakirányú végzettséggel és szakképzettséggel. Céljuk a művészeteket szerető, értő és művelő gyerekek nevelése, ezáltal kreatív, harmonikus személyiség formálása, az átlagos képességű gyerekek pedagógiai programban vállalt művészeti nevelése mellett magas szintű tehetséggondozás, szakirányú pályára felkészítés. A pedagógusok igen nagy önállóságot kapnak ahhoz, hogy elsősorban játékosan formálják a növendék személyiségét, fejlesszék szépérzékét, és kitartó munkára ösztönözzék.

A művészeti iskola tanulói több rangos megyei és országos versenyen, találkozón és fesztiválon vettek részt és értek el kiemelkedő helyezéseket.

III.5. Kulturális területen működő civil szervezetek, szerveződések

Az alábbiakban bemutatjuk a kulturális területen működő civil szervezeteket, szerveződéseket.

III.5.1. Egyéb civil szerveződések, klubok, körök

A civil szervezetek adatbázisának feldolgozása folyamatban van, aktualizálása a stratégiában megfogalmazott követelmény. A térségben igen magas számban vannak jelen a civil szerveződések. Működésük lehetőséget nyújt alapfeladatok pályázati úton való kiegészítő támogatására. A civil szervezetek listája megtalálható a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás honlapján lévő Kistérségi Kulturális Adatbázis és Szolgáltatásjegyzékben.

III.6. Média

III.7. Turizmus

A települések nagy részén lehetőség van vendégéjszaka eltöltésére, kivétel, Majosháza, Áporka, Lórév.

Dunaharasztin az északi Duna-part, a Sport-sziget, a Hókony-sziget és a Paradicsom-sziget alkotja a négy, rekreációs és természeti karakterekkel rendelkező üdülőterületet.

Szigetszentmiklóson a fő turisztikai vonzerőt a Ráckevei- Soroksári-Duna valamint a Duna-parton kialakított tanösvény jelenti. A város történelmi emlékeit őrzi a Helytörténeti Gyűjtemény és az Ádám Jenő Emlékház. Világszerte ismert ipartörténeti műemléke a városnak a Lakihegyi Rádió-adótorony. Szigetszentmiklóson található a népszerű wellness központ, az Oázis Wellness Park, ahol a sportolás, kikapcsolódás mellett a szálláslehetőség is biztosított. A természeti környezet mellett az egykor bányatavakként funkcionáló tavak egy része ma már üdülési célokat szolgál. Jelentősebb üdülőterületek és kempingek alakultak ki Délegyházán, Dunavarsányban és Dunaharasztin a bányatavak környékén. Azonban a bányatavak nagy része még rehabilitálásra, kotrásra vár. Délegyházán működött az ország első nudista strandja, ami ma már nem üzemel. Ezek a bányatavak a vízi sportok mellett a horgász- és fürdő turizmus számára is lehetőségeket kínálnak.

Ráckevén található a térség egyetlen négy csillagos szállodája a Kék-Duna Wellness Hotel.

Továbbá még egy szálloda található Ráckevén a konferencia turizmust kiszolgáló Savoyai Kastély Hotel, ez a kistérség egyetlen települése ahol két szálloda várja a vendégeket. A városban található meleg vizű forrás a helyi élményfürdőt is kiszolgálja, ami a városi turizmus egyik alapja, jelentős turisztikai vonzerőt jelent. Ráckevén wellness központ és Aqualand fürdő üzemel, mely hamarosan egy új szárnnyal fog bővülni, melyben egy termál hotel fog működni. A térség két wellness központja relatíve kevés, ha figyelembe vesszük, hogy ez a kikapcsolódási forma ma oly népszerű. (Ráckevén a termálvizet 2008 augusztusában gyógyvízzé nyilvánították). Tökölön lovagoltatás, a városi uszoda, táboroztatás, sportcsarnok; a repülőtéren gyorsasági motor és autóverseny valamint a horgászati lehetőségek a turizmus vonzerői.

A térségben nincs kialakult kultúrája a falusi turizmusnak, amit a helyi vezetők a kereslet hiányával, illetve a befektetők érdektelenségével magyaráznak. Azonban egyedi vonzerőt jelentenek a helyi kulturális értékek, a térség változatos kisebbségi összetétele, és e kisebbségek kultúrája, pl. szerb, horvát, sváb, cigány, stb. Lóréven működik a Szerb Nemzeti Színház, ez egyedülálló Magyarországon. A térség kulturális központjaként számon tartott Ráckevén számtalan programot rendeznek évről-évre.

Az előzőektől eltérő kikapcsolódási lehetőségeket biztosít a térség déli határán megtalálható Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) ami inkább a „bakancsos” turizmus lehetőségeit biztosítja. Apajon a KNP területén, illetve Szigetbecsén a Duna-parton tanösvény található. Szigetbecse: Duna parti Pihenőpark (RSD), falusi turizmus szolgáltatás.

A lovas turisztikai lehetőségek is biztosítottak a térségben, pl. Dunaharasztin és Ráckevén.

Továbbá Apajon hagyományos csikós-lovas bemutatók vannak, azonban ezek nem megfelelően reklámozottak és általában szerződött utazási irodák által biztosított külföldi vendégek részére tartják.

Majosházán, Szigetszentmiklóson probléma a Duna-part szinte teljes beépítettsége, így az üdülőtulajdonosokon kívül alig használható a Duna-part.

III.7.1.  A térségben található vendégházak, kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek

III.7.2. Állandó rendezvények, események a térségben

III.8. Múzeumok, néprajzi gyűjtemények, kiállítóhelyek, tájházak

III.9. Kézművesség, népművészet, hagyományőrzés

A kézművesség, népművészet, hagyományőrzés, tánc, zene, népviselet, szokások, alkotó művészet továbbörökítése, fenntartása elsődleges feladat kell, hogy legyen. A térségben jórészt ezekre a hagyományokra, kultúrára épülnek a rendezvények.

Képzőművészek, kézművesek, népművészek, iparművészek a Kistérségben

III.10. Előadóművészek, társulatok, zenekarok, képzőművészet

Az ének-zene, klasszikus zene, könnyűzene, modern és klasszikus tánc, színjátszás, vers és próza, képzőművészt területén számos előadóművész, társulat, zenekar, alkotó tevékenykedik a térségben, így a térség egyik sajátossága az erős és gazdag művészeti orientáltság, művészeti alkotókedv. Az adatbázis rendelkezésre áll, folyamatosan frissítjük, közzé tesszük.

III.11. Egyházak

A térség életében mindig is nagy szerepet játszott az egyház, a vallás. A térségi rendezvények aktív szereplői az egyházak képviselői. Több kulturális rendezvénynek is otthont biztosítanak (pl. kórustalálkozó).

III.12. Testvér-és partnervárosi kapcsolatok

A térség számos települése ápol hazai és határon túli partner- és testvérvárosi kapcsolatokat, különböző mélységű, a lazább, kötetlenebb kapcsolatoktól kezdve a rendszeres szakmai együttműködésig. A konkrét testvérvárosi és partnertelepülési kapcsolatok feldolgozása a meglévő adatbázis alapján folyamatos.

III.13. Humánerőforrás és technikai felszereltség

A beérkezett adatok alapján elmondhatjuk, hogy a kistérség valamennyi településén a közművelődési intézményekben foglalkoztatottaknak kb. 60 %-a szakember. Van olyan település, ahol egyáltalán nincs szakember (Szigetcsépen, Szigetbecsén). Kiállításra alkalmas teremmel mindössze 1 település (Szigetcsép) nem rendelkezik, a befogadóképességük 20-360 főig terjed. A legtöbb településen inkább mobil színpad áll rendelkezésre. A közművelődési intézmények technikai felszereltsége a kisebb településeken hiányos vagy egyáltalán nincs, a nagyobb városokban megfelelőnek mondható.

IV.    SWOT analízis

IV.1. Közművelődési fejlesztési elképzelések

A helyzetelemzés, valamint a SWOT analízis alapján az alábbi közművelődési fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg:

• A Kistérség településeinek kulturális szereplői közötti együttműködés, partnerség kereteinek és gyakorlatának megteremtése a közös célok megvalósítása érdekében a Csepel-sziget és Környéke Közkincs Kerekasztal keretében
• Elkezdődjön a kistérségi szintű kulturális stratégia részletes kidolgozása
• Közös, együttműködésen alapuló projektek kiválasztása, tervezése, kidolgozása, pályázati anyaggá való előkészítése
• Szakmai előadások, kirándulások szervezése, tapasztalatszerzés
• A természeti, épített és kulturális értékekre, sajátos hagyományokra, néprajzi vonásokra épülő programok szervezése, színvonalának emelése, melyek turisztikai vonzerőként is segíthetik a települések fejlődését
• Hagyományőrzés, a kézművesség és a hagyományos népi mesterségek megismertetése, népszerűsítése
• Tematikus túraútvonalak kialakítása
• Kistérségi sportnapok megrendezése
• Civil szervezetek, alkotó művészeti közösségek kistérségi adatbázisba kerülése
• Egységes kistérségi arculat kialakítása (pl. CSEKKK logó népszerűsítése)
• Hatékony tájékoztatás és koordináció
• Kistérségi vándorkiállítás megrendezése
• Kiadványok megjelentetése
• Az értékleltár folyamatos aktualizálása, nyilvánossá tétele
• Meglévő rendezvények erősítése