• Főoldal
• EDtR
• Tudásbázis
• Kapcsolat

Tárgy:		Előterjesztés a 2011/2012. tanévben indítandó tanuló - és óvodai csoportokról
Készítette:		Gacs Ilona Irma, Galambos Andrásné igazgató, Hortyi Erika, Széll Attila címzetes főjegyző, Winklerné Tomana Ildikó igazgató
Előterjesztő:		Galambos Andrásné igazgató, Széll Attila címzetes főjegyző, Török István bizottsági elnök, Winklerné Tomana Ildikó igazgató
Véleményező bizottság:		Kulturális -, Oktatási -, Ifjúsági és Sport Bizottság (2010 - 2014)

Előterjesztés a 2011/2012-es tanévben indítandó első osztályok és óvodai csoportok számáról

A közoktatási törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § értelmében:

„(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola)…”

 

 

 (4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] - akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola - a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.

 

 

(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át…

 

 

(6) A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét - feltéve, hogy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye a körzetében található - nem kötheti felvételi követelmény teljesítéséhez...

 

 

(9) Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

 

 

(10) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

 

 

(11) A gyámhatóság kezdeményezése esetén az iskola nem tagadhatja meg a tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvételét”

 

 

 

 

A Kvt. 102. § (2) bekezdése értelmében:

 

 

„A fenntartó

 

 

a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;

 

 

b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

 

 

c) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), a kollégiumban szervezhető csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést;…”

A Kvt. 3. számú melléklete rendelkezik az Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendjéről.

Létszámhatárok

Intézmény	Átlaglétszám	Maximális létszám
Óvoda	20	25 (+10%) *=27
Iskola
a) az 1-4. évfolyamon	21	26 (+10%) *=28
b) az 5-8. évfolyamon és a szakiskola 9-10. évfolyamán	23	30 (+10%) =33

 

 

*: A kerekítés szabályaitól eltérve lefelé kell minden esetben kerekíteni a számításnál, mivel felfelé kerekítésnél a törvényben megadott 10 % -ot túllépi az intézmény. (Oktatási Hivatal)

Az osztályok, csoportok szervezése

 

 

 

1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot.

 

 

 

2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

 

 

3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.

 

 

4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb négy egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet.

 

 

 

5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.

 

 

7. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

 

 

 

8. Az I. részben meghatározott maximális létszám, illetve a II. rész 7. pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal túlléphető, ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért.

 

 

9. Felnőttoktatásban a levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

 

 

10. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni.

 

 

11. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát.”

 I.

Az általános iskolai beiratkozás 2011. március 16-17-én zajlott. Az Igazgató Asszony által a bizottsági ülésen adott tájékoztató alapján a beíratott 100 fő tanuló 99-re módosult.

 A Nevelési Tanácsadó által 2011. május 25-én kiadott szakértői vélemények alapján a 79 helyi gyermek a számításnál 83 főnek számít, így 1 tanuló hiányzik ahhoz, hogy a helyi tanulók száma elérje a maximális 3 osztálynyi létszámot. (Megjegyzés: A Nevelési Tanácsadóból még nem érkezett meg minden szakvélemény.)

 A fentiek alapján a beíratott tanulók a létszámban 104 főnek számítanak, az alábbi bontásban szerint:

 

Kéttannyelvű osztály	Iskolaotthonos osztály	Nemzetiségi osztály	Összesen
41 fő helyi gyermek	19+3* fő helyi gyermek	19+1*fő helyi gyermek	83 fő
13 fő bejáró gyermek	1 fő bejáró gyermek	5 +2**fő bejáró gyermek	21 fő
54 fő	23 fő	27 fő	104 fő

 *:  fő BTM-es , így a létszámszámításnál 2 főnek számít (Előterjesztés 2.oldal, 3. pont)

**: fő SNI-s , így a létszámszámításnál 3 főnek számít (Előterjesztés 2.oldal, 3. pont)

 Az iskola elmúlt 5 évi tapasztalata azt mutatja, hogy évente az első- második évfolyamos tanulók közül 5-10 fő kap BTM-es besorolást, mely gyerekek a tanulólétszám szempontjából 2 főnek tekintendők, így az osztálylétszám tovább fog nőni, ezért előreláthatólag 1 év múlva mindenképpen 4 osztályra kell bontani a tanulókat.

 A fentiekben bemutatott létszámok alakulására tekintettel az Igazgató Asszony javaslatot tett a Képviselő-testület felé, miszerint a 2011/2012-es tanévben négy első osztály induljon, melyből két osztály kéttannyelvű, egy osztály nemzetiségi, egy pedig iskolaotthonos képzési formában működjön.

 Az előterjesztéshez mellékelt iskolai írásos tájékoztatásban szerepelő tájékoztató szerint:

„Miután 40 elsős (nem iskolaotthonos) számára napközis ellátást is igényeltek, így belső átcsoportosítással nem tudjuk megoldani a 4 osztály indításához szükséges pedagógus létszámot. Ez indokolja iskolánkban a pedagógus státusz bővítését.”

 Ez nem azt jelenti, hogy a meglévő 9- nél még eggyel több napközis csoportot kívánunk indítani, hanem azt, hogy az egyik napközis nevelő osztálytanító lesz, így az Ő helyére kellene egy napközis nevelőt felvenni, ezért egy fő státuszbővítési igényt fogalmazott meg, melynek finanszírozását pontos kimutatásában levezette.

 

Nyugdíjba vonulás		Új dolgozó		Megtakarítás/hó
205.900 Ft	F14	140.000 Ft	F5	65.900 Ft
Összesen				65.900 Ft
Magántanuló miatt	Óra/hét	Átlagórabér	Óra/hó	Megtakarítás/hó
Túlóra	10	2.300 Ft	40	92.000 Ft
Csoportbontás miatt
Túlóra	4	2.300 Ft	16	36.800 Ft
Összesen				128.800 Ft

 A megtakarítás havi szinten 194.700 Ft, az új státuszra fiatal F5-nél (140.000 Ft) nem magasabb besorolású pedagógus felvételét tervezik.

 Az intézményvezető 2011. május 24-én az alábbi kiegészítést nyújtotta be, mely a fenntartó által megigényelhető normatívából keletkező plusz bevételt tartalmazza. Ez 8 éven át, évente keletkezne.

 

1 gyermek után járó alap normatíva/fő/hó	11 180 Ft
1 gyermek után járó alap normatíva/fő/év	134 160 Ft

19 nem taksonyi gyermek felvétele esetén

alap normatíva/év

2 549 040 Ft

 

 13 kéttannyelvű oktatásban részesülő gyermek esetén

kiegészítő normatíva

832 000 Ft

 

6 nemzetiségi oktatásban részesülő gyermek esetén

kiegészítő normatíva

240 000 Ft

 

 

 

 

 

 

Összesen:                                                                                                              3 621 040 Ft/év

  Egy F3-as besorolású pedagógus bére

Bér	Járulék	Összesen/hó	Összesen/év
130 800 Ft	35 316 Ft	166 116 Ft	1 993 392 Ft

 

 

 

Az alap és a kiegészítő normatívákból fennmaradó összeg:                               1 627 648 Ft/év

 Ezek alapján az általa alkalmazni kívánt F3-as besorolású pedagógus éves bére annak járulékaival együtt 1 993 392,- Ft többlet kiadást jelentene az önkormányzat számára.

„A későbbiekben az 1-4 évfolyamon évente ugyanaz az összeg kerülne kifizetésre a befolyó normatívából, mivel ugyanaz a pedagógus tanítja az osztályt. Felső tagozaton (4 év múlva) a mostani csoportbontások a nem kéttannyelvűs osztályokban (magyar, matematika, német) kifutnak, melyek jelenleg összesen 22 órát jelentenek hetente. Ezen órákat ellátó pedagógusok a feljövő osztály óráit el tudják látni. Így a felsőben nem lesz státuszbővítésre szükség.”

 Az intézményvezető jelezte továbbá, hogy a hatályos költségvetési törvény idevonatkozó normatíva kimutatásai alapján éves szinten 3 621 040,- Ft-ot vehet igénybe a fenntartó a bejáró tanulók után, mellyel az új státusz akkor is finanszírozható lenne, ha a nyugdíjazás, a második évfolyamon jelenleg megvalósuló csoportbontás, valamint a túlóra keretből biztosított magántanulói ellátás megszüntetése miatti megtakarítás nem jelentkezne.

 Az intézmény a normatíva-számítás kapcsán arra is kitért, ha három első osztály indulna, maximális létszámmal, akkor hogyan alakul az alapnormatíva.

 

Kiemelendő, hogy a négy első osztály indításával nem két fő státuszbővítést kér az intézmény, csupán egy F3-as besorolású státuszt. (Lásd az intézményvezető által becsatolt dokumentáció)

 A 2011. május 23-án a Kulturális-, Oktatási-, Ifjúsági és Sport Bizottság az intézmények által benyújtott dokumentáció alapján tárgyalta a napirendet.

 A Jegyző előterjesztésében a rendelkezésre álló információk és jogszabályi háttér alapján javaslattal élt az indítandó első osztályok számára vonatkozóan, mely javaslat eltért az Igazgató Asszony által megfogalmazottaktól. Ennek lényege abban állt, hogy a fenntartó saját kiadásainak további növelése nélkül a helyben lakó gyermekek felvételének szem előtt tartása mellett három első osztályt indítson a 2011/2012-es tanévben, melynek következménye, hogy a Kvt.-ben meghatározott maximálisan betölthető osztálylétszámig, amennyiben szükséges bejáró tanulókkal töltse fel az üres helyeket.

 A Bizottsági ülésen komoly vitát váltott ki a jegyző és az intézményvezető eltérő javaslata, azonban a vitában elhangzott érvek és ellenérvek alapján a Bizottság határozatában nem javasolja a Képviselő-testület részére elfogadásra a 2011/2012-es tanévben a négy első osztály indítását, azonban támogatta az intézményvezető javaslatát, melynek értelmében két kéttannyelvű első osztály induljon.

 Markánsan fogalmazódott meg az a vélemény is, mely szerint a bejáró tanulók miatti osztálybővítés nem preferált a fenntartó részéről.

 Amennyiben a fenntartó döntése alapján, csak 3 első osztály indul és a Bizottsági ülésen támogatott elv érvényesül - melynek értelmében a kéttannyelvű osztályokban németből csoportbontásokban gondolkodunk - akkor is státuszbővítésre lesz szükség, de erre további állami normatíva lehívása nem lehetséges. Ebben az esetben a pedagógus bére az Önkormányzat költségvetését terheli. Ennek egyik forrása lehet a fentiekben az iskola által bemutatott megtakarítás.

Az Igazgató Asszony tájékoztatása alapján a jegyző által javasolt három indítandó osztály szervezése további problémákat vethet fel a szülők meggyőzése kérdéskörében, mert elmondása alapján „nem lehet rábeszélni a szülőket a kéttannyelvű képzési formára, ha azok nem szeretnék.”

 

Álláspontunk szerint az intézményvezető a fenntartó döntésének végrehajtása érdekében a szülőkkel folytathat olyan szakmai egyeztetést, melynek lényege, hogy az egyik első osztályban a nyelvoktatást bontásban, nyelvoktató és a kétnyelvű csoportokban szervezi.

 További tényként állapíthatjuk meg, hogy

 

 

 

·         a 2011. évi költségvetés tervezése során az intézmény a helyi önkormányzatok közoktatási célú normatív hozzájárulásai tekintetében 27415 azonosítóval ellátott, 2010. november 3-án, 10 óra 08 perckor lezárt adatlap alapján 2011/2012-es tanév első négy hónapjára (szeptember-december) 75 fővel tervezett.

 

 

 

·         Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületének TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL szóló 1/2011. (II. 24.) rendelete (továbbiakban: költségvetési rendelet) I/16. számú mellékletében (a közoktatási intézményekben indítható gyermek – és tanulócsoportok) a 3 első osztályt határozta meg.

 

 

 

·         a költségvetési rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy „A 2011/2012-es tanévben az általános iskola költségvetésében 3 db első osztály indítása szerepel. A nem taksonyi lakóhellyel rendelkező tanulók beíratása miatt további tanulócsoport nem indítható.”

 

 

 

·         a költségvetési rendelet 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az önkormányzat a 2011/2012-es tanévben indítható gyermek-, tanuló-, napközis csoportok számáról e költségvetési rendeletében hozott döntéseit az intézményi beíratásokat követően, a 2011. májusi soros ülésén felülvizsgálja.”

 

 

 

·         a költségvetési rendelet 7. § (5) bekezdése kimondja, hogy „Az önkormányzat a közoktatási intézményekben indítható gyermek- és tanulócsoportok, napközis csoportok számát a rendeletben szabályozza.”

 

 

 

·         a költségvetési rendelet 7. § (6) bekezdése kimondja, hogy „Az intézményvezetők munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettséget, amelyhez többlet költségvetési támogatást igényelnének 2011. évre, illetve a következő évekre.”

 

 

 

·         a költségvetési rendelet 7. § (7) bekezdése kimondja, hogy „A feladatelmaradásból származó megtakarítást az intézmény nem használhatja fel. A Képviselő-testület a végleges feladatelmaradást követően, de legkésőbb a pénzmaradvány jóváhagyásakor dönt az intézmény költségvetési előirányzatának csökkentéséről, illetve a pénzmaradvány elvonásáról.”

 

 

 

·         a BTM-es tanulókat a normatíva számolásnál nem lehet 2 vagy 3 főnek tekinteni. Csak statisztikai létszámot növelik, ahogyan azt az iskola is leírta, de a normatívánál nem jelentenek többletet. 

 

 

 

·         a BTM-es tanulók ellátására külön lehet pályázni, de azt a forrást felzárkóztató foglalkozásokra lehet fordítani, tehát a normál létszám a helyi gyereket tekintve marad a 81 fő.

 

 

 

·         az iskola olyan bejáró gyermekek felvételét is javasolja, akik SNI-s gyerekek.

 

 

 

·         a Képviselő-testület a 2011. évi költségvetési koncepciójában meghatározta, hogy nyugdíjas közalkalmazott és köztisztviselő nem foglalkoztatható a fenntartott intézményekben. Az iskola és az óvoda esetében erre a tanév végéig munkaszervezési okokra tekintettel kerültek alkalmazásra külön Polgármesteri egyetértéssel. Ezen kollégák juttatásai, azonban a költségvetési év további részében nem voltak tervezhetők, csak a státusz fiatalabb kollégával történő betöltéséhez szükséges mértékig, tehát bérmegtakarítás emiatt 2011. július-december között nem keletkezhet.

 Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy

-        a beiratkozás adatai alapján a fenntartó által a költségvetési rendeletben meghatározott osztályok száma elegendő a helyi tanulók ellátásához.

-          amennyiben a fenntartó az iskola által előterjesztett javaslatot hagyja jóvá úgy elkerülhetetlen a költségvetési rendelet módosítása,

-          a nyugdíjas közalkalmazottak foglalkoztatására vonatkozóan  korábban született Képviselő-testületi határozat - melynek értelmében az intézményekben meg kell szüntetni a nyugdíjas munkatársak foglalkoztatását és az így képződő bérmaradványt a hiány finanszírozására kell fordítani – felülvizsgálatra szorul, hiszen az intézmények a tervezéskor már ennek szellemében adták meg létszám és személyi juttatás előirányzataikat, tehát legkésőbb a tanév végéig tervezhettek a nyugdíjas kollégák magasabb illetményével,

-          a költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint a bérmegtakarítás és más feladat elmaradásából keletkező megtakarítás nem használható fel.

 

 

 

II.

 

 

 

 

A Német Nemzetiségi Óvodában 2011. május 2-6-ig megtartott beiratkozás alapján megállapítható, hogy 127 gyermek jelentkezett felvételre, melyből 25 fő bejáró.

 Az intézmény férőhelyeinek kapacitására tekintettel valamennyi helyben lakó gyermek számára biztosítható az óvodai férőhely, a bejáró gyermekek viszont elutasításra kerülnek. Ezáltal az óvodai csoportok létszáma a Kvt.-ben meghatározott maximális létszám felett kerül meghatározásra 10 %-kal (25 + 3 fő/csoport), azaz 280 fő-ben, tíz óvodai csoportban.

 Tekintettel a fentiekre kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a mellékelt határozati javaslatok elfogadására.

Széll Attila sk.

Döntési javaslat

"2011/2012. tanévben indítandó tanuló - és óvodai csoportokról"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: oktatási ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011/2012. tanévben induló tanuló - és óvodai csoportokról az alábbiak szerint dönt:

Óvodai csoportok:

-

-

Tanulócsoportok:

-

-

-

Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal