2011. augusztus 2-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés „Taksony Nagyközség szilárd (kommunális) hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása” tárgyában indított egyszerű közbeszerzési eljárás visszavonására | |
| Készítette: | Széll Attila címzetes főjegyző | |
| Előterjesztő: | Kreisz László polgármester |
A Taksony Nagyközség Önkormányzata által „Taksony Nagyközség szilárd (kommunális) hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása” tárgyában megvalósítandó közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásának és dokumentációjának módosítására – figyelemmel az eljárás során beérkezett ajánlattevői kérdésekre, illetőleg vitarendezési kérelemre - az alábbi javaslatokat teszem.
(i) Ajánlattételi felhívás visszavonása
A Közbeszerzési Értesítő 2011/84. számában KÉ-18075/2011 nyilvántartási szám alatt 2011. július 22-én közzétett felhívás és a dokumentáció által meghatározott feltételrendszer jelentősebb, többek között az eljárásfajta módosítása indokolt. A Kbt. 250. § (3) bekezdés e) pontja alapján az ajánlattételi felhívást az eredeti ajánlattételi határidő lejártáig vissza kell vonni. A visszavonásról szóló hirdetmény feladását az elektronikus hirdetményfeladó rendszerben előkészítettem, jóváhagyás esetén a hirdetményt feladom.
A Kbt. 54. § (10) bekezdés a) pontja értelmében az ajánlattételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást.
(II) Módosítandó feltételek
A Saubermacher-Magyarország Kft. és az .A.S.A. Magyarország Kft. által az eljárás során feltett kiegészítő tájékoztatás-kérések és előzetes vitarendezési kérelem alapján az alábbi feltételek módosítása indokolt:
1./ Az eljárást megindító hirdetményben szolgáltatási koncesszió helyett a szolgáltatásmegrendelés került meghatározásra, mely esetben - mivel a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás nem a 4., hanem a 3. számú mellékletbe sorolandó - a közösségi értékhatárt elérő beszerzésre csak abban az esetben alkalmazható az általános egyszerű eljárásfajta, ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió. A beszerzés tárgya a jelen esetben szolgáltatási koncessziónak minősül, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat által jogszabály által kötelezően ellátandó feladatot a szolgáltató úgy vállalja át, hogy azért az Önkormányzat ellenszolgáltatást nem nyújt, hanem a tevékenység hasznosításának jogát adja át a szolgáltatónak.
2./ Ajánlattevő hivatkozva a 48/2000. (XII.18.) AB határozatra és a 9/2002. (III.20.) AB határozatra a felhívás azon bírálati részszempontjai, amelyek a fizetendő havi alapdíj mértékét a háztartásokban élő lakosok számához köti, továbbá a közszolgáltatási szerződés hasonlóan strukturált egységdíjait alkotmányellenesnek minősítette. Megjegyzendő, hogy egy közbeszerzési eljárás felhívás alkotmányellenessége nem értelmezhető, hiszen az alkotmányellenesség kizárólag jogszabályok vonatkozásában vizsgálható. A közbeszerzési eljárás felhívásának a vonatkozó jogszabálynak kell megfelelnie. A hivatkozott 9/2002. (III. 20.) AB határozat olyan önkormányzati rendeletek alkotmányellenességét mondta ki, melyek esetben az önkormányzat a lakossági hulladékszállítási díjtételeket nem a gyűjtőedény egyszeri ürítési díja vagy tömege, térfogata alapján állapította meg, így azok túllépték a Hgt. 25. § (1) bekezdésében foglalt keretet, és figyelmen kívül hagyta a Korm. r. 7. § rendelkezéseit.
A felhívásban a minimálisan fizetendő ürítési díjak esetében valóban a háztartások számában kerül megadásra a havi díj összege, ugyanakkor az elszállítandó gyűjtőedény térfogata és száma is megadásra került. Ugyanakkor a másik AB határozat (48/2000. (XII. 18.) AB határozat) a díjfizetés és tényleges fogyasztás közötti arányosság körében is kifogásolta a személyek számához kötött díjelszámolást az alábbiak miatt:
„A lakásonkénti szemétszállítási díj mint alapdíj nem minden esetben tükrözi a ténylegesen elvégzett közszolgáltatást, hiszen a lakásonkénti szemétkibocsátás jelentős különbségekhez vezethet. A lakásban lakók száma alapján történő további szabályozási norma (ún. gyűjtési díj) önmagában, de az alapdíjjal együtt sem eredményezi minden esetben és pontosan kiszámíthatóan a kibocsátott és elszállított szemét mennyiségét tükröző reális szolgáltatási díjat. Nem vitatható, hogy a szeméttárolók kihasználtságát, vagyis a bennük lévő szemét mennyiségét, így a szolgáltató által elszállítandó és ártalmatlanítandó szemét mennyiségét is számottevően befolyásolhatja a lakóingatlanban lévő lakások, valamint az egyes lakásokban lévő lakók száma is. Nem bizonyítható azonban, hogy a szolgáltatás igénybevételének mértéke szempontjából ez a két tényező a meghatározó, vagyis nem vonható le egyértelmű következtetés arra nézve, hogy a szemétkibocsátás és a szolgáltatás igénybevétele tényszerűen is csupán e két kritériumhoz kapcsolható. Azzal, hogy az Ör. a szeméttároló edények ürítésének díját kizárólag a lakásban élő személyek számához köti, a közszolgáltatást igénybevevőt megfosztja attól a lehetőségtől, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját, ez pedig sérti a Ptk. 201. §-ába foglalt - a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét -, ezáltal közvetetten az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a tényleges arányosságot az olyan tartalmú rendelkezés valósítja meg, amely a díjat az elszállított szemét mennyisége alapján állapítja meg. A lakossági szemétszállítási és ártalmatlanítási szolgáltatásért meghatározott díj összege (lakásonkénti alapdíj + lakók száma szerinti gyűjtési díj) nem juttatja kifejezésre az arányosság elvét.”
A fentiek alapján célszerű újragondolni a díjfizetés szabályait.
3./ A házhozmenős zsákos szelektív gyűjtés során a fehér és színes üveghulladék külön zárt tárolóedényben történő elhelyezése javasolt. A javaslat elfogadása esetén a tárolóedény biztosításának feltételeit is szabályozni kell.
4./ Az üdülőingatlanokra vonatkozó adatok (mennyiség, gyűjtési mód, elszámolási mód) megadása szükséges.
5./ A „Minimálisan fizetendő havi ürítési díj (4x110/120 literes gyűjtőedény, Ft, áfa nélkül, a 3 főnél nagyobb létszámú háztartások esetében)” bírálati részszempont esetében átgondolandó, hogy a havonta 4 alkalommal történő elszállítás nincsen összhangban azzal, hogy egyes hónapokban több hét van. Ebből következően nem havi, hanem heti rendszerességgel célszerű meghatározni a szemétszállítás és díjfizetés rendszerességét, azaz pl. heti 1 alkalommal történő elszállítás tartozik az egységárba, és a heti 2 alkalommal történő szemétszállítási igény esetén az egységára alapján történik az elszámolás.
6./ Az előzetes vitarendezési kérelem kifogásolta, hogy az Önkormányzat a zöld- és lombhulladék esetében fenntartja annak a jogát, hogy a hulladék ártalmatlanításának, felhasználásának módját a szerződés időtartama alatt szabadon meghatározhassa, mivel a felhívás II.1.5) pontjában megadott információ jogsértő, tekintettel arra, hogy későbbiekben a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása kizárólag a Kbt. 303. §-ban foglaltak szerinti esetekben lehetséges. A módosítás keretében a zöldhulladék felhasználási joga utólagos meghatározásának módját részletesen meg kellene adni, ami alapján az ajánlattevők által is jobban átlátható, hogy a szerződés tartalma, elszámolás miként módosulhat. Célszerű annak egyértelmű rögzítése, hogy az Önkormányzat ezt a feltételt a tárgyalások keretében kívánja megvitatni az ajánlattevőkkel.
7./ Az ajánlattételi felhívásban pontosítandó, hogy az előírt 20%-os eltérési lehetőség alsó vagy felső irányban értendő.
8./ Az ajánlattételi felhívásban meghatározandó a szolgáltatást várhatóan igénybe vevő gazdálkodó szervezetek száma.
9./ A felhívásban a szerződés időtartama (a szolgáltatás kezdő és befejező időpontja) a 10 éves minimum időtartamra is tekintettel az új eljárási határidők alapján meghatározandók
10./ A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdése alapján rögzítendő az ajánlattételi felhívásban, hogy a havi ürítési díj nem havi rendszerességű elszállítást jelent:
A rendelet 5. § (2) bekezdése szerint ugyanis: „A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 10. §-a (2) bekezdésének 1. és 2. pontja szerinti nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.”
11./ Az ajánlati biztosíték mértéke véleményem szerint arányban áll a beszerzés értékével és az eljárás nyertes ajánlattevőnek felróható okból történő meghiúsulása miatt az Önkormányzat oldalán keletkező kár mértékével. Így a biztosíték mértékének csökkentése véleményem szerint nem feltétlenül szükséges.
12./ A vitarendezési kérelem kifogásolta a Kbt. 125.§ (3) bekezdés b) pontjára való hivatkozást és annak alkalmazása feltételeinek hiányát. A Kbt. 252. § (1) bekezdés e) pontja alapján alkalmazható Kbt. 125.§ (3) bekezdés b) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazható a közbeszerzési eljárás lezárását követően, ha olyan új szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. Tekintettel arra, hogy ezt a lehetőséget a Kbt. egyszerű eljárásban is lehetővé teszi, így nem nyílt vagy meghívásos eljárásban alkalmazható. Ez esetben a felhívásban csak hivatkozni kell az eljárás alkalmazásának lehetőségére, más kötelezettsége nincsen ajánlatkérőnek. Én célszerűnek tartom a lehetőség fenntartását, mivel elképzelhető, hogy a szerződés teljesítése során előre nem látott kiegészítő szolgáltatás megrendelése válik szükségessé, amit jogszerűen és gyorsan csak ezzel az eljárásfajtával lesz realizálható.
Az .A.S.A. Magyarország Kft. által tett többi kifogás nem megalapozott, azok ténylegesen csak a felhívásban alkalmazott szóhasználatra vonatkoznak, érdemi módosítást nem igényelnek.
Döntési javaslat
"„Taksony Nagyközség szilárd (kommunális) hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása” tárgyában indított egyszerű közbeszerzési eljárás visszavonása"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Taksony Nagyközség Önkomrányzatának Képviselő-testülete a Közbeszerzési Értesítő 2011/84. számában, KÉ-18075/2011 nyilvántartási szám alatt 2011. július 22-én közzétett ajánlattételi felhívással, „Taksony Nagyközség szilárd (kommunális) hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanító helyre történő elszállítása, elhelyezése és ártalmatlanítása” tárgyában indított egyszerű közbeszerzési eljárást a közbeszerzési eljárásban beérkezett kiegészítő tájékoztatáskérések, illetőleg az előterjesztett előzetes vitarendezési kérelemre tekintettel a Kbt. 250. § (3) bekezdés e) pontja alapján eljárva a mai napon visszavonja.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal