7. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2012. szeptember 25-i ülésére

Tárgy:   Előterjesztés a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola működtetésével kapcsolatos szándéknyilatkozatról
Készítette:   Bohó Pálné, Gacs Ilona Irma
Előterjesztő:   Kreisz László polgármester
Véleményező bizottság:   Képviselő-testület

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (továbbiakban: Mkt.) módosította a 2012. évi CXXIV. törvény. Erre a törvénymódosításra azért volt szükség, mert az Nkt elfogadásakor hatályos jogszabályi környezetben az államigazgatás járási szintje még nem létezett, illetve az állami köznevelési intézményfenntartással kapcsolatos számos részletkérdés még nem dőlt el.

A törvénymódosítás alapvetően három témakört érintett:

1. A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-vel történő létrejötte miatt egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítését,

2. Az állami köznevelési feladatellátás keretében történő intézményfenntartással, továbbá a közvnevelési feladatok ellátását szolgáló települési önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos módosítások bevezetését,

3. Jogtechnikai, a jogszabály koherenciáját megteremtő, szövegpontosító, jobbító módosításáok elvégzését.

Önkormányzatunk szempontjából az állami intézményfenntartó központtal kapcsolatos módosítások a legfontosabbak.

2013. január 1-ével a települési önkormányzatok köznevelési (korábban: közoktatási) feladatai az óvodai nevelés kivételével megszűnnek és ezzel egyidejűleg állami feladattá válnak. Ez már a tavaly decemberben elfogadott törvény alapján is egyértelművé vált. E tekintetben a júliusi Nkt. módosítása során csupán a törvény pontosítása történt meg, amikor kimondásra került, hogy az óvodai ellátásról való gondoskodás a nemzetiségi óvodai nevelést és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is magában foglalja. Ezen feladatok mindegyike tehát települési önkormányzati feladat marad.

A törvénymódosítás bevezette még az álalmi intézményfenntartó központ fogalmát, és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában több új rendelkezést határozott meg.

Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a köznevelési intézmények fenntartása önállóan működő és gazdálkodó vagy akár csak önállóan működő költségvetési szerv formájában nem költséghatékony, a települési önkormányzatoktól átvételre kerülő intézmnények volumenét, illetve a finanszírozási rendszer teljes átalakulását tekintetbe véve.

Amennyiben az állami intézményfenntartó központ csupán a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők bérét és járulékait finanszírozza, mert a többi dologi költség finanszírozását a települési önkormányzat, mint működtető vállalja, szükségtelen az önálló költségvetési szervi státusz az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények esetében. A köznevelési intézmény jogi személyiségét azonban 2013. január 1-e után is mindenképpen fenn kell tartani, e nélkül ugyanis jogok és kötelezettségek alanya nem lehetne.

Az állami intézményfenntartó központ fenntartásába kerülő köznevelési intézmények tehát az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló, kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos jogi személyiségek  maradnak.

A települési önkormányzatok köznevelési intézmény működtetésével összefüggő feladatai

Az Nkt. módosítása meghatározza annak a főszabályait, hogy a települési önkormányzat mikor köteles a tulajdonában álló köznevelési feladatok ellátását szolgáló ingatlant működtetni, illetve mely esetben vállalhatja azt. A 3000 fős lakosságszám feletti települések esetén a működtetési kötelezettségnek és a 3000 fős lakosságszám alatti települések esetén pedig a működtetés vállalásának a lehetősége, ennek a törvénybe építése a települési önkormányzatok átengedett adók és járulékok illetve a települési saját bevételek jellemző alakulásán, a statisztikai és nemzetgazdasági modellezésen alapul. A három ezer főnél nagyobb lélekszámú települések esetén a a nyilatkozattétel arra vonatkozik, ha a település a vagyon működetését 2013. január 1-ől nem képes vállalni, s azt az államnak ajánlja fe. A működtetési kötelezettség alól nem automatikusan, hanem gazdasági és jövedelemtermelő képességgel összefüggő feltételek hiányában mentesülhet majd a települési önkormányzat. A működési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásával, elbírálásával kapcsolatos szabályokat a végrehajtási rendelet, az Nkt. végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm rendelet határozza meg. A működtetési kötelezettség alól történő mentesítés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkrományzatnak igazolnia kell majd a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat majd az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben ezen adatszolgáltatás nem támasztja alá a működtetési képesség hiányát, úgy az állam a települési önkrományzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezheti. A települési önkormányzat a hozzájárulás összegének ismeretében, annak a minszter általi közlésétől számított nyolc napon belül a kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavonhatja.

Az Nkt. értelmében a működtető feladat, hoy a köznevelési feladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant a törvény keretei között szerződésben foglalt módon és feltételekkel, az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, muinkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működtetéséhez szüjkséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megredelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézménynek az alapító okiratban foglalt feladatellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantarani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükéges eszközöket. A működtető feladata lesz továbbá 2013. január 1-től a köznevelési intézmény épület állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelesége, de ehhez az állam pályázati  úton támogatást nyújthat mejd a jövőben is. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet.

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (24) bekezdése szerint:

 "(24)144 2012. évben szeptember 30-ig szándékát nyilvánítja az állami intézményfenntartó központnak és 2012. október 30-ig dönt a települési önkormányzat arról, hogy a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következő naptári évben kezdődő tanévtől

a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a működtetést az államtól képes átvállalni,
b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a működtetést nem képes vállalni."
 
A szándéknyilatkozatot az intézményfenntartó központnak kell megküldeni szeptember 30-ig.
 
A végleges döntést október 30-ig kell meghozni. Amennyiben az önkormányzat szeptember 30-ig jelzi azon szándékát, hogy nem képes működtetni az intézményt, ezt októberben még visszavonhatja és vállalhatja a működtetést.
Ha azonban szeptemberben nem jelzi szándéknyilatkozatban azt, hogy nem képes működtetni az intézményt, erre a későbbiekben már nem lesz lehetősége és nem mondhatja azt, hogy nem vállalja a működtetést.

A mellékleteben részleteztük az iskola működtetési költségeit.

 Arról jelenleg nem rendelkezünk információval, hogy az önkormányzatok a működtetéshez mekkora összegű állami támogatásra számíthatnak a jövő évben.

A fentiek figyelembevételével kell az önkormányzatnak döntenie a működtetés kérdéséről.


1. döntési javaslat

"Iskola működtetése "

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: oktatási ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, hogy 2013. szeptember 1-től a rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola működtetését nem képes vállalni.


Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

2. döntési javaslat

"Iskola működtetése"

Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: oktatási ügyek
A Képviselő-testület a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.

Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, hogy 2013. szeptember 1-től a rendelkezésre álló saját és átengedett bevételek terhére a Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola működtetését vállalja.


Határidők, felelősök:

Határidő: azonnal

« Vissza
Vissza a főmenübe