8. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
A Képviselő-testület
2013. május 29-i ülésére
2013. május 29-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés közútkezelői szabályozással kapcsolatban | |
| Készítette: | Harsányi-Szilágyi Gabriella | |
| Előterjesztő: | Kreisz László polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Képviselő-testület |
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzat és a képviselő-testület igazgatási feladatköreit állapítja meg. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2013.01.01. napjával kiegészült a 46.§-sal melyben többek között a közút nem közlekedési célú igénybevétele kapcsán a közút kezelőjeként ez eddigiektől eltérően a jegyző személye helyett a helyi önkormányzati képviselő-testületét határozza meg.
A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6.- 7.§ előírja az országos/helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránti kérelem adattartalmát és mellékleteit. A közút kezelője a kezelői hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról köteles a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nyilatkozni.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény ésa helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet meghatározza a helyi önkormányzatok feladatait és hatáskörét, többek között a közútkezelői feladatokat is.
· Önkormányzati közútkezelői feladatok: Önkormányzati tulajdonú bel- és külterületi, szilárd burkolatú és földutak kezelése, eljárások a közútkezelői feladatkörben, az utak javítása, karbantartása, síkosság mentesítése, forgalomi rend kialakítása, fenntartása, kapubejárók, útcsatlakozások engedélyezése, túlméretes gépjárművek közlekedésének engedélyezése, közút nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése, a közút területét érintő építési ügyekben a közúti érdekek képviselete, hidak ellenőrzése, javítása, karbantartása.
· Vonalas létesítmények építése, bontása esetében önkormányzati közútkezelői feldatok: Hatósági eljárás részeként, kezelői hozzájárulások megadása, tulajdonosi hozzájárulások megadásának előkészítése
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény felsorolja a képviselő-testület közútkezelői hatásköreit. A közút kezelője a helyi közutak tekintetében a 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testülete. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésének értelmében a képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
A törvény átruházásra előterjesztett paragrafusait az előterjesztés melléklete szó szerint tartalmazza. Képviselő-testületi hatáskörbe tartoznak olyan feladatok is melyek azonnali beavatkozás elrendelését igénylik. Ebből adódóan az alábbi képviselő-testületi hatáskörök polgármesterre történő átruházása indokolt :
3.§ (2) bekezdés: A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
7. § (3) bekezdés: közúti rongálás észlelése esetén az észlelő tájékoztatást küld a közút kezelőjének,
12. § (5) bekezdés: hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyezett reklám célú tárgy vagy berendezés eltávolítása,
33. § (2) bekezdés: díjfizetés esetén a bizonyítási eljáráshoz fényképfelvételek készítése
Az 1988. évi I. törvényben meghatározott képviselő-testületi hatáskörök közül a szakmai döntést igénylő feladatok a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra történő átruházása indokolt, melyek az alábbiak :
14. § (1) bekezdés a) pont: a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága érdekében a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása,
15. § (1) bekezdés: egyes meghatározott járművek közlekedéséhez közútkezelői hozzájárulás kiadása,
29. § (9) bekezdés: közforgalom elől elzárt magánút esetén a forgalomszabályozás és forgalomba helyezési kérelem benyújtása,
29/B. § (2) bekezdés a) pont: utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetések engedélyezési ügyében a közút kezelője ügyfélnek minősül,
34. § (2)bekezdés: kialakítja a közút forgalmi rendjét és ötévente felülvizsgálja
36. § (1), (3) és (4) bekezdés: közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén a közút kezelői hozzájárulások kiadása,
37. § (2) és (3) bekezdés: közútkezelői hozzájárulásban foglalt feltételek betartatása,
41. §: ingatlanok járműforgalommal történő megközelítését biztosító útcsatlakozások tulajdonosán az útcsatlakozás létesítésére, fenntartására, elbontására vonatkozó jogszabályi előírások betartatása,
42. § (3) bekezdés: közút melletti vízelvezető létesítménybe történő bebocsátás engedélyeztetése,
42/A. § (1) és (2) bekezdés: egyes építmények és nyomvonal jellegű építmények elhelyezéséhez építési engedélyezési ügyében a közút kezelői hozzájárulások kiadása,
43. § (1) bekezdés: egyes esetekben közút melletti ingatlanon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezése, fenntartása.
Jogszabályi háttér:
· 2012. évi XCIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
· 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről
· 1988.évi I. törvény a közúti közlekedésről
· 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról
· 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
· 5/2004. (I.28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól
· 1/1975 (II.5.) KPM-PB rendelet KRESZ
· 30/1988 (IV.21.) MT. Rendelet a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtásáról
· 20/1984. (XII: 21.) KM. rendelet az utak forgalomszabályozásáról, közúti jelzések elhelyezéséről
· 1/1999 (I.14. ) KHVM rendelete a hídvizsgálatokról
Fentiek alapján felkérem a Tisztelt Képviselő-testület tagjait a fentiek megvitatására és a közútkezelői hatáskörök átruházásáról szóló .../2013.(... …) önkormányzati rendelet, valamint a közterületek felbontásáról, és a közúton folyó munkákról szóló…../2013. (... …) önkormányzati rendelet elfogadására.
Amennyiben a Képviselő-testület nem kívánja átruházni a hatásköröket, erről határozat meghozatala szükséges.
1. döntési javaslat
"hatáskörök átruházása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
.../2013.(… …) önkormányzati rendelete
a közútkezelői hatáskörök átruházásáról
Taksony NagyközségÖnkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és 41. § (4) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
.../2013.(… …) önkormányzati rendelete
a közútkezelői hatáskörök átruházásáról
Taksony NagyközségÖnkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és 41. § (4) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
Taksony Nagyközség Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.§ (2) bekezdésében, 7.§ (3) bekezdésében, 12.§ (5) bekezdésében, 33.§ (2) bekezdésében meghatározott hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
2.§
Taksony Nagyközség Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (9)bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, 34. § (2) bekezdésében, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §, 42.§ (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit a Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságra ruházza át.
3.§
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Taksony, 2013. május …...
Kreisz László Széll Attila
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetése 2013. ……..-án megtörtént.
Széll Attila
címzetes főjegyző
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
2. döntési javaslat
"a közterületek felbontása és a közúton folyó munkák"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
.../2013.(… …) önkormányzati rendelete
a közterületek felbontásáról, és a közúton folyó munkákról
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) MT. rendelet, valamint a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. §.
1) A rendelet hatálya Taksony Nagyközségközigazgatási területére terjed ki.
2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Taksony Nagyközségközigazgatási területén található, az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévőközterületekre.
3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, a jogi személyiséggel nem rendelkezőszervezetekre, akik a közterületet fel kívánják bontani, annak területén, az alatt vagy felett építményt, vagy létesítményt kívánnak elhelyezni, illetve a közút területét nem közlekedési célra kívánják igénybe venni.
Fogalmi meghatározások
2. §.
E rendelet alkalmazása szempontjából:
1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület:
utak, járdák, parkolók, terek, közök, piacterek, vásárterek, parkok, sétányok, ligetek és egyéb területek, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
2) Belterületi közutak: A települések területrendezési településszerkezeti és szabályozási tervében beépítettként feltüntetett vagy beépíteni tervezett területen belül belterületen vagy annak határán elhelyezkedő, határát alkotó közutak.
3) Külterületi közutak: A települések területrendezési tervében beépítettként feltüntetett vagy beépíteni tervezett területen kívül külterületen vezetőközutak
4) Kerékpárutak: Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak ideértve a gyalogosok és a kerékpárosok együttes közlekedésére szolgáló gyalog- és kerékpárutakat is.
5) Gyalogutak és járdák: A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része.
6) Közút:a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület
7) Közút területe: a közút építési területén belül a közút határai közötti terület.
8) A közút határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezetőlétesítményt is magába foglaló - külsőszéle.
9) Útpálya: a járművek közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület.
10) Burkolat: a gyalogos- és járműforgalom céljára szolgáló közterületek szilárd, kavicsozott, salakozott vagy egyéb anyagból készített fedőrétege.
11) Zöldterület: döntően növényzettel fedett terület.
12) Park terület: belterületen lévőolyan közhasználatú zöldterület, amely elsősorban pihenést, felüdülést, sportolási célokat szolgál.
A közterületek bontásának előkészítése
3. §.
1) A közműüzemeltetők kötelesek tárgyi év március 01.-ig a tárgyi évre vonatkozó közműhálózat építési és rekonstrukciós munkáikra vonatkozó éves ütemtervüket a közútkezelőnek benyújtani.
2) A beruházó minden év március 31.-ig, de legkésőbb a bontási munkák megkezdése előtt 30 nappal köteles tájékoztatni a közterülettel szomszédos ingatlanok tulajdonosait, használóit vagy kezelőit, társasház esetén a közös képviselőt a közműhálózat gerincvezeték építésről, felújításról, annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok bármely közműbekötési, kapubejáró létesítési szándékukat a burkolat helyreállítás előtt megvalósíthassák.
A közút felbontásának feltételei
4. §
Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló93/2012. (V.10.) Kormányrendelet 3.§ ában meghatározott építési munkákhoz a a közlekedési hatóság engedélye szükséges.
1) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez – felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez – a közút kezelőjének írásbeli hozzájárulását be kell szerezni.
2) Közműhálózat építése vagy rekonstrukciós munkavégzés céljából a lakossági leágazó vezeték létesítését is beleértve a hozzájárulást az taksonyi székhellyel vagy telephellyel rendelkezőközműüzemeltető, vagy annak hivatalos megbízottja kérelmezheti.
3) A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet mellékletét képző1. melléklet szerinti nyomtatványon a közút kezelőjénél kell kérelmezni. A19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet6.- 7.§ előírja az országos/helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránti kérelem adattartalmát és mellékleteit.
Ezen felül amennyiben szükséges az alábbi mellékleteket csatolni kell:
a) az építményt engedélyezőhatóság létesítési, építési engedélyét
b) összes közművet feltüntetőtérképmásolatot,
c) a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerinti mellékleteket
4) Kezelői hozzájárulás nélkül közút nem közlekedési célból abban az esetben vehetőigénybe, ha az alatta lévőközműhalasztást nem tűrőkijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a közút kezelőjének – a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – a közterület igénybevételt bejelenteni, az élet és vagyonbiztonság érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, és a közútkezelői hozzájárulást megkérni.
5) A bejelentés, és a hozzájárulás megkérésének elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették igénybe.
6) Engedélyes a munkálatok idejére köteles a megbontott közterület határain jól láthatóan információs táblát kihelyezni, melyen fel kell tüntetni az engedélyes nevét, valamint a kivitelezést végzőcég nevét és elérhetőségét.
5.§.
1) A közútkezelői hozzájárulás kiadását november 15. és március 15. közötti időszakban a közútkezelőmegtagadhatja, ha feltételezhető, hogy a burkolat helyreállítása az időjárás miatt nem biztosítható.
2) 5 éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített útpálya, illetve új építésűkerékpárút, járda gyalogút, tér felbontása kizárólag rendkívül indokolt esetben engedélyezhető, amennyiben a bontás szükségességét előidézőhelyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs.
A közterület-használat igénybevételi díjának meghatározása
6. §.
1) Az ügyintézés illetékmentes.
2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért, - beleértve a közműhibaelhárítás miatti közút felbontását is - a rendelet 2. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni, mely a közútkezelői hozzájárulásban kerül meghatározásra.
3) Közterület igénybevételi díjának legkisebb összege egy elszámolási időszakra, illetőleg egy számlázásra vonatkozóan a 2. mellékletben meghatározott minimális díj.
4) Közműbekötővezeték építése céljából igénybevett közterület igénybevételi díjának összege bekötésenként egységesen a rendelet 2. mellékletében meghatározott összeg.
5) Nem kell díjat fizetni,
a) ha a közterületet az önkormányzat, illetve 100%-os önkormányzati tulajdonban lévőgazdasági társaságok saját beruházásában épülőlétesítményekkel kapcsolatban veszik igénybe.
b) közterület hibaelhárítás miatti igénybevétele, esetén, ha annak időtartama a 3 munkanapot nem haladja meg.
c) a közutak burkolatainak felújításához, építéséhez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén, műszakilag indokolt időtartamra.
6) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzőöt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített útpálya, illetve új építésűgyalogút, járda, tér szilárd burkolatának felbontásával járó közműbekötővezeték építése esetén, a közterület használati díjat a rendelet 2. mellékletében meghatározott kiemelt szorzókkal kell kiszámítani.
Útcsatlakozás létesítése és fenntartása
7.§.
1) A közúthoz csatlakozást létesíteni a közút kezelőjének írásbeli hozzájárulásával lehet.
2) A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevő, illetőleg az útcsatlakozás létesítője kezelőjefelelős.
3) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa kezelője, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa kezelője köteles gondoskodni.
Megbontott közút helyreállítása
8. §.
1) A közút kezelője az előre tervezett, illetőleg meghibásodás miatt szükségessé vált bontások után a helyreállítás módját, minőségét, határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását meghatározza.
2) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.
3) Az eltérő használat során megbontott közút helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie, az alábbiak szerint:
a) Útpálya hosszirányú felbontása:
aa) Lakó és kiszolgáló utakon forgalmi sávban csak egy munkahézag - élvágás - lehet. A meglévőkopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
ab) Amennyiben az aa) pont szerint helyreállítandó felület szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.
ac) 4,0 m széles, vagy annál keskenyebb megbontott utat, teljes szélességben új kopóréteggel kell ellátni.
ad) Ablakos bontás esetén, a helyreállítást a nyomvonalas bontás szabályai szerint kell végezni, a foltszerűhelyreállítás nem megengedett.
ae) Tárgyévet megelőzőöt naptári éven belül épített, felújított, vagy korszerűsített út, hosszirányú felbontása csak rendkívül indokolt esetben engedélyezhető. Amennyiben a bontás szükségességét előidézőhelyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs, a felbontott út kopórétegét a nyomvonal teljes hosszában és az út teljes szélességben újra kell építeni. Szükség esetén a szegélyt meg kell emelni, vagy a meglévőkopóréteget le kell marni az új kopóréteg építése előtt.
b) Útpálya keresztirányú felbontása:
ba) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.
bb) Amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévőterületet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.
c) Járda, gyalogút felbontása
ca) 4 m széles vagy annál keskenyebb aszfalt burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén teljes szélességben új kopóréteget kell teríteni.
cb) 4 m-nél szélesebb aszfalt burkolatú járda, gyalogút hosszirányú bontása esetén csak egy munkahézag lehet, és a kopóréteg cseréjét a munkahézagtól a járda, gyalogút széléig kell elvégezni.
cc) Aszfalt burkolatú járda, gyalogút keresztirányú bontása során, - amennyiben egy beruházáson belül két út vagy járdaszélre merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg a 10 m-t, - a két munkaárok területét és a közte lévőterületet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.
cd) Aszfalt burkolatú járda, gyalogút gyalogos átkelőhelynél történőbontása esetén, a járda akadálymentesítéséről is gondoskodni kell.
4) A munkaárokban szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy az előírt anyaggal tölthetőfel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni.
a) Engedélyes köteles a földvisszatöltések tömörségét a kivitelezés során ellenőrizni és dokumentálni, a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint.
b) A közterület kezelőjejogosult a földvisszatöltések szakszerűségét, tömörségének megfelelőségét külsőszakértőbevonásával szúrópróbaszerűen ellenőrizni.
5) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
6) A téli hónapokban - üzemzavar elhárítás érdekében végzett közút felbontása esetén - a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében minden esetben, talajcserét kell alkalmazni.
Közművek elhelyezése zöldterületen
9.§.
1) Azon a zöldterületen, ahol jelenleg nincs fa, de a szabályozási terv fasornak jelöl ki helyet, a fasor nyomvonalán és annak védőtávolságán belül új vezeték létesítése, vezeték felújítása nem engedélyezhető.
2) A közművezeték a fákat legfeljebb oly mértékben közelítheti meg, hogy a vezeték megépítéséhez, illetve bontásához szükséges munkaárok széle a fatörzs szélétől minimum 2m távolságban legyen. Ettől eltérni kizárólag rendkívül indokolt esetben, más műszaki megoldás hiányában a zöldterület kezelőjének hozzájárulásával, a hozzájárulásban meghatározott feltételekkel lehet.
4) Amennyiben a védőtávolság nem kerül betartásra és a fák károsodnak, az engedélyes fapótlásra előírt faérték fizetésre kötelezhető.
Zöldterület felbontása, helyreállítása
10. §.
1) Zöldterület igénybevételéhez, felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény elhelyezéséhez a zöldterület kezelőjének írásbeli hozzájárulása szükséges. A zöldterület kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.
2) Kezelői hozzájárulás nélkül zöldterület abban az esetben bontható fel, ha az alatta lévőközműhalasztást nem tűrő kijavítása szükséges. Az igénybevevő köteles a zöldterület kezelőjének – a munka megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – a közterület igénybevételt bejelenteni, és a hozzájárulást megkérni.
3) Zöldterület felbontásáért - beleértve a közműhibaelhárítás miatti 3 munkanapon túli igénybevételt is - a rendelet 2. melléklet szerinti igénybevételi díjat kell fizetni, mely a hozzájárulásban kerül meghatározásra.
4) Az önkormányzat által parkfenntartásba bevont zöldterületeken bontási munka csak munkaterület átadást követően kezdhetőel.
5) Amennyiben a zöldterület bontása során a növényzet vagy kerti építmény, berendezés, felszerelés megsemmisülése várható, az igénybevevőköteles a növényzet áttelepítéséről, vagy annak azonos értékűnövényzettel történőpótlásáról gondoskodni, valamint a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét megtéríteni, vagy azok áttelepítését biztosítani.
6) Azokat a parki zöldterületeket, ahol locsolóhálózat biztosított, gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületet.
7) Egyéb zöldterületeken 20 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a nyomvonalon, valamint az építéssel érintett és roncsolt teljes felületen.
8) A fás növényzetet fokozottan védeni szükséges, fát kivágni külön engedély birtokában lehet.
9) Cserje, talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést háromszoros darabszámban kell elvégezni, a kezelői hozzájárulásban való pontosításokkal.
Megállapodás
11.§.
1) Azokon a közúti területeken ahol 1 éven belül más közmű-üzemeltetőis tervez közút felbontásával járó közműépítést, rekonstrukciót, vagy az Önkormányzat 1 éven belül tervez a területen út, járda vagy kerékpárút rekonstrukciót, az útkezelőelőírhatja, hogy a kopóréteg helyreállítását csak a ténylegesen megbontott területen nyomvonalasan kéri. Ebben az esetben az Engedélyes köteles az Önkormányzattal megállapodást kötni, melyben a rendeletben előírt helyreállítási mód költségeit rögzítik. A megállapodás alapján Engedélyes köteles a helyreállítás díját az Önkormányzat számlájára befizetni.
2) Az Önkormányzat, mint a közterület kezelője, a közműüzemeltetőkérelmezővel a szakszerűhelyreállítási munkák elvégzésének biztosítására műszakilag indokolt esetben megállapodást köthet. A megállapodásban a közterület területének igénybevételével arányos pénzbeli biztosítékot vagy bankgaranciát rögzíteni kell.
3) A biztosíték összege a közút igénybevétele esetén 5.000,- Ft/m2 egyéb közterület esetén 2.000,- Ft/m2, de minimum 100.000-Ft. Amennyiben az előírt helyreállítási kötelezettségének az Engedélyes eleget tesz, úgy a biztosíték összege visszautalásra kerül részére.
A közterület-használat felelősei, ellenőrzése
12.§.
1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.
2) Közműmeghibásodás esetén felbontott közterület helyreállításáért a közmű-üzemeltetője, a nem közlekedési célú igénybevétellel illetve a közterület bontásával összefüggésben okozott kárért a kérelmezőfelelős.
3) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak arra jogosult szakkivitelezővégezhet.
4) A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az engedélyes teljes körűfelelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelőát nem veszi.
5) A közműépítési vagy rekonstrukciós munkák befejezése után engedélyes köteles a területet a közterület kezelőjének átadni. A műszaki átadás-átvételi eljárásra a közterület kezelőjét és a terület egyéni önkormányzati képviselőjét is meg kell hívni.
6) A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni: 1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése.
Szankciók
13. §.
1) A közút hozzájárulás nélküli, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérőigénybevétele esetén fizetendőpótdíjat – a közút kezelőjének kérelmére – a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel szemben.
2) A pótdíj fizetésének módját – az elfoglalt, illetőleg felbontott közúti terület forgalmi jelentőségére és nagyságára figyelemmel – a közút kezelője állapítja meg. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet.
3) Ha a közút helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a kezelőkérelmére a közlekedési hatóság 3 éven belül az igénybevevőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.
Záró rendelkezések
14. §.
(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Taksony, 2013. május …...
Kreisz László Széll Attila
polgármester címzetes főjegyző
A rendelet kihirdetése 2013. ……………-án megtörtént.
Széll Attila
címzetes főjegyző
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal