2015. szeptember 29-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés az állatok tartásáról szóló 12/2008. (V.5.) számú rendelet felülvizsgálatáról | |
| Készítette: | Dr. Mester Szilvia | |
| Előterjesztő: | Kreisz László polgármester | |
| Véleményező bizottság: | Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
Az elmúlt években bevezetett jogszabályváltozások és a tárgyban született Alkotmánybírósági döntések szükségessé teszi a jelenlegi állatok tartásáról szóló 12/2008. (V.5.) számú önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
Az állattartásra vonatkozó általános szabályozást az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Ávtv.) tartalmazza. Az Ávtv. szerint „Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állat élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításáról.”
A haszonállatok tartásra vonatkozó szabályozás alapja az élelmiszer- láncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) melynek 6.§-a értelmében
„(1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad.
(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet….
(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni.
(6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.
A fent említett rendelkezés és a végrehajtásra kiadott rendeletek meghatározott keretet adnak az állattartás szabályozására, ezért a haszonállatok tartására vonatkozó helyi szabályozásra nincs lehetőség.
A kedvtelésből tartott állatok tartását a 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) szabályozza. A Korm. rendelet alapján - a 146/2011. (XII.2.) AB határozatot megállapításait tekintve - nem szabályozható önkormányzati rendeletben, hogy egy adott ingatlanon hány darab kutya vagy macska tartható, mivel azt a Korm. rendelet nem darabszámban, hanem területnagysághoz kötötten határozza meg. „A kedvtelésből tartott állattartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.” Ehhez állattípustól és mérettől függően megad egy minimum területértéket.
Korlátozásként előírja azonban, hogy „A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.” Ez esetben ugyanis a Ptk. értelmében birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a jegyzőnél, illetve a bíróságnál.
A Korm. rendelet kimondja továbbá, hogy „az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztessék az ember biztonságát” és azt is, hogy „belterület közterületén ebet csak pórázon lehet vezetni.” Ezen szabályok megszegése szabálysértésnek minősül, melyben az illetékes Járási Hivatal jár el I. fokú hatóságként.
Az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén a jegyző továbbra is meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá állatvédelmi és eljárási bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet és a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletek és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályaihoz.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 36.§ (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével - a helyi építési szabályzat állapíthatja meg”, azaz állattartásra szolgáló épületek védőtávolságát és egyéb építési feltételeket állattartási rendeletben nem lehet szabályozni.
A trágyatárolásra vonatkozó szabályok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletben találhatók.
Az elhullott állatok ártalmatlanítása és elszállítása az állategészségügyi törvény 11. és 14.§-ai szerint a tulajdonos, vagy amennyiben az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a fellelési helye szerint illetékes önkormányzat feladata, melynek költségét a tulajdonosa, ha pedig a tulajdonos ismeretlen, a települési (kerületi) önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni.
A település belterületén a kóbor állatok befogása az állatvédelmi törvény 48/A. §-a értelmében a települési önkormányzat kötelező feladata. „Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság (itt a jegyző) gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről.”
Összevetve az állatok tartásáról szóló 12/2008. (V.5.) számú önkormányzati rendelet előírásait a hivatkozott jogi környezettel, a teljes körű magasabb szintű leszabályozottság okán javasoljuk a rendelet hatályon kívül helyezését.
Az Ávtv. 49.§ (6) bekezdése felhatalmazást ad a települési önkormányzat képviselő-testületének, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg, erre azonban – Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (3) bekezdés rendelkezéseit is figyelembe véve - csak akkor van lehetőség, ha az nem ellentétes a már részletezett magasabb szintű jogszabályokkal.
A korábbi gyakorlat és a korlátozások alapján így a mellékelt tervezet szerinti rendelet megalkotását javasoljuk.
A kidolgozottakon túl lehetőség van a rendeletben kutyafuttatót kijelölni, valamint az Ávtv. rendelkezései szerint ebrendészeti hozzájárulást bevezetni.
Az Ávtv. 42/C. § alapján
(1) Az ebtartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat az adott év első napjáig négy hónapos kort betöltött eb után az eb tulajdonosától évente ebrendészeti hozzájárulást szedhet be.
(2) Az adott évi ebrendészeti hozzájárulás tekintetében az eb tulajdonosának az év első napján az oltási könyvben tulajdonosként feltüntetett természetes vagy jogi személyt jogi személyiség nélküli szervezetet kell tekinteni.
(3)Az éves ebrendészeti hozzájárulás mértékét a tartás helye szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat
a) az eb tartási céljának,
b) az eb tartásának állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek (tartási hely típusa, mérete, tartott ebek száma),
c) az ebtartó szociális helyzetének
figyelembe vételével állapítja meg, de az nem haladhatja meg ebenként veszélyes eb vonatkozásában a húszezer, más eb esetében a hatezer forintot.
(4) Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás
a) a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról szóló 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat mellékletében felsorolt magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett,
b)a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, terápiás vagy az Országos Magyar Vadászkamara által kiállított vadászkutya alkalmassági vizsgaigazolvánnyal rendelkező,
c) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott,
d) - a veszélyes eb kivételével - az ivartalanított,
e) az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint
f) állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott
eb után.
(5) Az állatvédelmi szervezet gondozásában tartás tényét az állatvédelmi szervezet vezetője írásban igazolja.
(6) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől történő örökbefogadás tényét az örökbeadó intézmény vagy szervezet vezetője írásban igazolja.
(7) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat köteles a befolyt ebrendészeti hozzájárulás teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.
(8) A határidőre meg nem fizetett ebrendészeti hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozás.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
|
|
"A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló rendelet megalkotása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület (2014-2019) a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
/2015. (.) önkormányzati rendelete
a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól
Taksony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (2) bekezdésében, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed Taksony Nagyközség közigazgatási területén a kedvtelésből folytatott állattartásra és a kedvtelésből állattartást folytató személyekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) állatotthonokra,
b) az állatok forgalmazásával, kereskedésével és feldolgozásával foglalkozó szervezetekre,
c) a fegyveres erők és testületek telephelyeire,
d) az állatkiállításokra,
e) a veszélyes ebekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó: az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 3. § 1. pontjában meghatározott személy,
2. Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott állat.
3. A kedvtelésből folytatott állattartás általános szabályai
3. §
(1) Taksony Nagyközség közigazgatási területén kedvtelésből állatot tartani kizárólag állatvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a mindenkor hatályos Taksony Építési Szabályzata és Szabályozási Terve betartásával, e rendeletben meghatározott módon lehet.
(2) Az állattartó köteles kedvtelésből tartott állatát az állatvédelmi, állatjóléti, állategészségügyi és közegészségügyi előírások, továbbá a társasházakról szóló törvény szabályainak betartásával tartani.
(3) A vakvezető, mozgáskorlátozottakat segítő, rendőrségi és jelzőkutyák kivételével tilos állatot beengedni, bevinni, vagy ott tartani:
a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiség birtokosa ehhez hozzájárul,
b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,
c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére, bölcsődébe, óvodába, iskolába, kivéve oktatási és terápiás célzattal,
d) élelmiszer elárusító üzletbe,
e) kegyeleti helyre,
f) parkba vagy játszótérre (ideértve a homokozót is).
4. §
Nagytestű ebek tartása esetén a lakás, ház, udvar, telep bejáratán jól látható módon a harapós kutyára, egyéb kutya tartása esetén, kutyatartásra utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
4. Az állattartók közreműködési kötelezettsége
5. §
(1) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani kedvtelésből tartott állatát, úgy köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, és ennek érdekében az állat számára új állattartó felkutatásában lehetőségeihez mérten közreműködni, továbbá mindent megtenni annak érdekében, hogy az állat, a lehető legrövidebb időn belül új gazdához kerüljön.
(2) Az eb és a macska tulajdonosa – amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségei teljesítése során eredménnyel nem jár – köteles felajánlani az állatot az arra jogosult egyesületnek, állatvédő alapítványnak, vagy az önkormányzattal szerződött szolgálat részére.
5. Záró rendelkezések
6.
Jelen rendelet november 1. napján lép hatályba.
7. §
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az állatok tartásáról szóló 12/2008. (V.5.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 11/2010. (VII.1.), a 15/2012.(V.31.), a 24/2012 (XI.5.) önkormányzati rendeletek.
Taksony, 2015. szeptember
/:Kreisz László:/ /:Dr. Micheller Anita:/
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetése 2015. szeptember megtörtént.
/:Dr. Micheller Anita:/
jegyző
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Felelős: Kreisz László
Hivatali felelős: Dr. Micheller Anita