2016. február 23-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés az adóügyi köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelet megalkotására | |
| Készítette: | Dr. Micheller Anita jegyző | |
| Előterjesztő: | Dr. Micheller Anita jegyző | |
| Véleményező bizottság: | Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzat saját adóbevételek nagyságának növelése érdekében és a megillető bevétel terhére rendeletben szabályozza az anyagi érdekeltséget.
„45. § A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei, továbbá a polgármesteri (főpolgármesteri), valamint a megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek.”
A rendelet célja, hogy anyagi ösztönzéssel, a behajtásokhoz fűződő érdekeltség kilátásba helyezésével az adóbeszedés hatékonyabban működjön, a jelenleg fennálló kb. 60 millió forint összegű adótartozás a minimális szintre csökkenjen, ezáltal az önkormányzat bevétele növekedjen.
Mindezeken túlmenően a kidolgozott rendelettervezet a behajtásban résztvevők munkájának elismerését, a munkatársak anyagi megbecsülését is hivatott szolgálni.
Az érdekeltségi rendszer felépítése és szabályai:
A jutalék kifizetésének fedezetét a Képviselő-testület által létrehozott érdekeltségi alap hivatott biztosítani. Az érdekeltségi alap bevétele:
a) az azonnali beszedési megbízás kibocsátásával befolyt bevétel 10 %-a,
(2015. évben ez az összeg 800.000 Ft)
b) az adószámlára teljesített befizetésekből késedelmi pótlékra elszámolt összeg 20%-a,
(2015. évben ez az összeg 800.000 Ft)
c) a revíziók révén jogerősen megállapított és befolyt adóhiány (vizsgálat, ellenőrzés és felderítés során feltárt adó, bírság és pótlék) 50 %-a,
(A befolyt adóhiány pontos összegét csak külön nyilvántartás vezetése esetén tudjuk meghatározni.)
d) az adott évben befolyt mulasztási bírság összege.
(2015. évben ez az összeg 800.000 Ft)
A késedelmi pótlékból befolyt összeg nagy részét a 2015. évben a Lasselsberger Kft. befizetése képezte (2 millió Ft), tehát ezen bevétel általában alacsonyabb összeggel teljesül.
Az érdekeltségi alapból ki nem fizetett jutalék összege nem vihető a következő évre.
Az érdekeltségi jutalék kifizetése kétféle jogcím szerint történhet:
- beszedési jutalék vagy ellenőrzési jutalék.
A jutalék személyenként és évenként kizárólag egy jogcím szerint adható.
1. Beszedési jutalék abban az esetben adható, ha az adóbevételek nagysága eléri a folyó évi fizetési kötelezettség (folyó évi helyesbített előírás) 95 %-át. Ebben az esetben a jutalék összege az adóügyi munkatársak esetében 1 havi alapilletmény, a jegyző és az adócsoport vezetője esetében félhavi alapilletmény. (Az alapilletmény nem teljes havi bért jelent, illetménykiegészítés és pótlék nélkül megállapított összeg.)
Tájékoztatásul:
- a 2015. évi előírás összege: 310 millió Ft,
- befolyt bevétel: 377 millió Ft.
A magas teljesülés a Lasselsberger Kft. befizetéseinek köszönhető, mely a tavalyi évben 50 millió Ft-ot jelentett. Amennyiben ezzel az összeggel nem számolunk, akkor is megállapítható, hogy a beszedett adó nagysága meghaladta a 100 %-ot.
2. Az ellenőrzési jutalék megállapításához pontos kimutatásra lesz szükség, a jutalék összege adott évben nem haladhatja meg az adóellenőri munkát ellátó köztisztviselő félhavi alapilletményét, ebben az esetben azonban a mérték megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik, tehát ez egy adható kategória.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL
(a jogalkotásról 2010. törvény CXXX. tv. 17. § (1)-(2) alapján):
Rendelet-tervezet címe: az adóügyi köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről
Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen
Társadalmi, gazdasági hatás: javul az adózási fegyelem, nő az önkormányzat bevétele
Költségvetési hatás: van, forrása az érdekeltségi alap bevétele, fedezetét a megnövekedett adóbevételek biztosítják
Környezeti, egészségügyi következmények: nincs
Adminisztratív terheket befolyásoló hatás: minimális mértékben megnövekedhet az adminisztrálás az adóhiány feltárásának dokumentálása miatt
Egyéb hatás: nem ismert
A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
|
|
"az adóügyi köztisztviselők anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelet megalkotása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület (2014-2019) a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Mellékletek: