2017. november 28-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet elfogadására | |
| Készítette: | Dr. Mester Szilvia, Dr. Micheller Anita jegyző | |
| Előterjesztő: | Kreisz László polgármester | |
| Véleményező bizottság: |
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat Képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.
A hatályos szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, viszonylag szűk körben szabályozza a lakossági együttélést zavaró, sértő magatartásformákat, a közterületek rendjét. A közösségi együttélés szabályait tartalmazó rendelet megalkotásával a lakosság nyugalmát zavaró magatartások szankcionálhatók lesznek, amely elősegíti a jogkövető magatartás érvényesülését.
A rendelet-tervezet a lakosság által elvárt, korábban is érvényesülő, az együttélést elősegítő szabályokat és azok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat tartalmazza.
Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.
Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni a rendelet-tervezetben foglalt eltéréssel. A Ket. rendelkezéseit hatályon kívül helyezi 2018. január 1-jétől az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.). Az Ákr azonban a Ket-től eltérően külön nem szabályozza a közigazgatási bírság intézményét, helyette a jogalkotó megalkotta a a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényt, mely 2019. január 1.jétől lép hatályba. A jogszabály rendelkezései szerint a hatálybalépését megelőzően elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén olyan közigazgatási szankció alkalmazható, amely e törvény hatálybalépését megelőzően is alkalmazható volt, azaz az átmenetet képező 2018-as évben a továbbra is a Ket szabályai alkalmazandóak.
A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértése esetén alkalmazható szankciók:
A közigazgatási bírság kiszabása a Ket. 94/A. §-ban foglalt eljárásjogi szabályok alapján történik, mely tartalmazza az eljárás során alkalmazandó főbb szabályokat és a bírság kiszabása során figyelembe veendő tényezőket, így különösen a jogsértéssel okozott hátrányt, annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, az okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, a jogsértést elkövető együttműködő magatartását, az elkövetett jogsértés gazdasági súlyát.
A Ket. felhatalmazást ad a Képviselő-testületnek, hogy rendeletben állapítsa meg a közigazgatási bírság felső határát, amely természetes személyek esetén 200.000,- Ft, míg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2 millió Ft lehet. A bírság mértékének felső határa az új törvény hatályba lépését követően is változatlan marad.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt kiszabott közigazgatási bírságot a kötelezett a határozatban megszabott határidőben köteles megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti feljelentést/bejelentést bárki megteheti, illetve az hivatalból is megindulhat.
A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartás elévülése:
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elévülésének szabályaira is átmenetileg a Ket. alkalmazandó, mely alapján nem indítható a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő cselekmény miatt eljárás és bírság kiszabására nem kerülhet sor, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja
a) az a nap, amikor a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás megvalósul,
b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
A szankciótörvény szabályai szerint 2019. január 1-től az elévülési idő csökken: a hatóság tudomásszerzését követő 6 hónap, illetve az elkövetéstől számított 3 év.
Az egyes tényállások:
A rendelet-tervezet III. fejezete az egyes tényállásokat tartalmazza, amelyek a helyi környezet védelméről, a közterületek használatáról és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló önkormányzati rendeletek alapján korábban szabálysértésnek minősültek.
Ezen magatartásokat ma is tiltják, korlátozzák a rendeletek, de az I. fokú szabálysértési jogkör megvonása óta nem szankcionálhatóak, így az ilyen magatartást megvalósító személyeket jelenleg nem lehet felelősségre vonni.
Fentiek miatt a település lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükséges a rendeletben foglalt magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtése.
Az egyes tényállásokkal kapcsolatosan a lakossági és a civil szervezetek fórumon beérkezett javaslatokat, észrevételeket a tervezetbe beépítettük.
Előzetes hatásvizsgálat
1. Társadalmi hatása:
A rendelet-tervezet kapcsán a polgármester illetve a jegyző lakosság és civil szervezetek képviselői részére 1-1 fórumot tartott.
A szabálysértési tényállások meghatározásával, azok rendeletben történő szabályozásával javulhat a közrend, közbiztonság, hiszen megteremtődik a szankcionálás lehetősége, ami visszatartó erőt jelenthet.
2. Gazdasági, költségvetési kihatása: A közigazgatási bírság önkormányzatot megillető bevétel, amely adók módjára behajtható.
3. Környezeti és egészségügyi következmények:
A környezeti és egészségügyi következmény a rendelet köztisztaság fenntartásával kapcsolatosan rendelkezései vonatkozásában realizálható. A közvetlen szankcionálás lehetősége megkönnyíti a jogkövető magatartás ösztönzését.
4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
A közigazgatási bírság kiszabásával és végrehajtásával kapcsolatos eljárás lefolytatása mindenképpen többletfeladat, de az ügyek számának előre nem láthatósága miatt, még nem lehet tudni, hogy igényel-e plusz munkaerőt.
5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontja lévő felhatalmazása alapján az önkormányzatnak rendeletalkotási lehetősége van. Mivel ez csupán lehetőség a rendelet alkotás elmaradásának a kormányhivatal részéről történő törvényességi következménye nincs. Azonban a rendelet alkotás elmaradása esetén szankcionálás nélkül maradnak a korábban az egyes önkormányzati rendeletekben meghatározott kötelezettségek, mulasztások és a közösségi együttélést sértő magatartások.
6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A tárgyi, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Személyi feltételek jelenleg adottak.
Egy esetleges közterület-felügyelő alkalmazása mellett, a helyszíni bírság bevezetésével gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés és magasabb bevétel realizálható a rendelet vonatkozásában.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
|
|
"A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendelet megalkotása"
Tervezett döntéstípus: rendelet
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület (2014-2019) a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének
……./2017. (….) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének következményeiről
Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. §
E rendelet célja, hogy az önkormányzat a közigazgatási határain belül megteremtse azokat a feltételeket, melyekkel a lakosság nyugalmát zavaró magatartási cselekmények szankcionálhatóvá válnak, így várhatóan elősegítik a jogkövető magatartás érvényesülését és a harmonikusabb együttélést.
2. A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Taksony Nagyközség közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.
(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.
3. Értelmező rendelkezések
3. §
E rendelet alkalmazásában
a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,
b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2.§ 13. pontja szerinti terület.
II. Fejezet
A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok
1. Eljárási szabályok
4. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban, vagy írásban bárki megteheti.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt eljárás lefolytatására és ezzel kapcsolatos szankció kiszabására - a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva - a jegyző jogosult.
(3) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert adatait, a magatartásnak, az elkövetési helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt indult eljárásokban egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Ákr), a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (továbbiakban: Szabs. tv) valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény (továbbiakban: Szankciótörvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Szankciótörvény hatálybalépéséig a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadóak.
2. Közigazgatási bírság
5. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben természetes személy esetén kettőszázezer forintig jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(2) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni különösen:
a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, továbbá
b) az elkövető személy vagyoni helyzetét, körülményeit, jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.
(3) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás csekély súlyú és azt közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője személyi körülményei, a cselekmény elkövetésének körülményei indokolják, továbbá ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
3. A közigazgatási bírság megfizetése
6. §
A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot – az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással Taksony Nagyközség Önkormányzatának erre a célra kijelölt pénzforgalmi számlájára kell befizetni.
III. Fejezet
A közösségi együttélés alapvető szabályai
1. A közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használata
7. §
(1) Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a közterületek rendjének, tisztaságának fenntartása és rendeltetésszerű használatának körében, aki
a) közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont,
b) közterületen üzemképtelen járművet közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy az engedélyezett időtartamot meghaladóan tárol, továbbá, ha az üzemképtelen járművet az üzembentartó vagy a tulajdonos a közterületről saját költségén a felszólítást követő 8 napon belül nem távolítja el,
c) 3,5 tonnát meghaladó össztömegű teher és áruszállításra szolgáló gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, munkagépet, pótkocsit, autóbuszt közúton, közterületen tárol,
d) közterületbe nyúló védőtetőt, előtetőt, lépcsőt, homlokzati hőszigetelést, közúti behajtót, hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy attól eltérő módon elhelyez,
e) a közterületet érintő építési, közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt közútkezelői hozzájárulást nem kér,
f) építési munkával kapcsolatos állványt, építőanyagot és törmeléket közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyez, tárol,
g) az építési munkálatok befejezését követően a közterületet nem takarítja fel,
h) közterületi emléktáblát, közúti jelzőtáblát beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez, vagy leszerel,
i) közterületen, a helyi védelemben részesítendő és az önkormányzat tulajdonában lévő épületeken, azok kerítésein, élő fán, korláton, padokon, a játszótér berendezésein, a buszvárókon, transzformátorokon és villanyoszlopokon reklámhordozót, plakátot, falragaszt elhelyez, illetve erre megbízást ad.
j) építő- vagy tüzelőanyagot 72 órát meghaladóan közterületen tárol,
k) közterületet lekerít, (beleértve a közterület ingatlan előtti és a közúttal vagy járdával határos gondozott részének védelmére az útburkolat szélétől, vagy a szilárd útburkolattal el nem látott földút esetén a kitaposott nyom szélétől számított 1,5 méteren belül kihelyezett kő, fém, karó, huzal, vagy bármely anyag, amely a közforgalmi terület használata során balesetveszélyt idézhet elő), közterület használat elől elzár. Az engedéllyel kihelyezett forgalomkorlátozó elkerítéseknek minden esetben jól láthatónak kell lennie.
2. Ipari, kereskedelmi tevékenység
8. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ipari, kereskedelmi tevékenység körében, aki:
a) gépjárművet közterületen iparszerűen javít, vagy e szolgáltatáshoz kapcsolódóan gépjárművet közterületen tárol, a zöldfelületen járművet javít vagy a környezetet szennyező módon tisztít;
b) közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon alkalmi és mozgóárusítást végez;
c) vendéglátó-helyiséghez tartozó teraszt, előkertet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon létesít, működtet;
d) közterületen zajkeltésre alkalmas hangosító berendezést elhelyez és működtet, vagy közterületen olyan helyhez kötött hangosító berendezést üzemeltet, amely nincs összefüggésben jogszerűen folytatott ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységgel - az engedélyezett közterületi rendezvény keretében történő zeneszolgáltatás kivételével - és amely indokolatlanul zavarja mások nyugalmát.
3. A köztisztaság fenntartása
9. §
(1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), illetőleg a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint a bérlő (a továbbiakban együtt: használó), aki nem gondoskodik:
a) az egyes ingatlanok tisztán tartásáról,
b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek (pl: udvar, kert) a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsálómentesítéséről,
c) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, továbbá a járda és az út között kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek takarításáról, összegyűjtéséről, a terület szemét- és gyommentesítéséről, valamint annak elszállításáról/elszállíttatásáról, továbbá téli időszakban a hó, és síkosság mentesítéséről,
d) az ingatlanokról az ingatlan előtti járdaszakasz fölé, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról,
e) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, kaszálásáról, gyommentesítéséről, hótól, jégtől és egyéb lefolyást gátló anyagoktól való megtisztításáról,
f) arról, hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot, az építmények állékonyságát ne akadályozza, és ne veszélyeztesse.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a köztisztaság fenntartása körében, aki a település közigazgatási területén hulladékot közterületen, magánterületen nyílt téren éget, kivéve a külön jogszabály(ok)ban meghatározott égetés az ott szabályozott módon.
4. Állattartás
10. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb, más tulajdonában lévő magánterületre történő átjutását lehetővé tesz;
b) az általa tartott állatot bármilyen ok miatt elhagy, szabadon enged;
c) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,
d) aki nem gondoskodik a trágya, illetve trágyalé zárt, szag- és szivárgásmentes tárolásáról, valamint annak rendszeres időközönként történő elszállításáról,
e) aki élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődébe, óvodákba, iskolákba ebet - a vakvezető vagy terápiás kutya kivételével - bevisz.
5. Egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevétele
11. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) a kötelező közszolgáltatást nem veszi igénybe,
b) a települési szilárd hulladékot nem szabványos gyűjtőedényben, vagy nem a szolgáltató által rendszeresített zsákban helyezi ki elszállításra,
c) a rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe veszélyes hulladékot, építési-bontási törmeléket helyez el,
d) saját tulajdonú ingatlanon települési szilárd hulladékot halmoz fel.
6. Környezetünk védelme, zajvédelem
12. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:
a) a szennyvizet, akár saját területen kilocsol,
b) az ásott kutat szennyezi, ásott kútba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttat,
c) a meglévő vízelvezető árkot - ingatlanok előtti közterületen - betölti, a víz lefolyását megakadályozza,
d) közterületre telepített fát, facsemetét rongál.
13. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el a zajvédelemmel kapcsolatban aki
a) Taksony nagyközség belterületén akár emberi hanggal, hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zajt okoz 23.00-6.00 között a hét bármely napján;
b) erős zajjal járó ipari tevékenység végez 20.00 – 6.00 óra között és hétvégeken,
c) zajt keltő munkát (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végez 20.00 – 6.00 óra között hétfőtől szombatig, vagy vasárnap a nap bármely szakában.
7. Házszámtábla elhelyezése
14. §
A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az ingatlan használója, kezelője, ennek hiányában tulajdonosa, aki a házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, olvasható állapotban tartásáról, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról nem gondoskodik.
IV. Fejezet
Záró rendelkezés
16. § Ez a rendelet 2017. ………… napján lép hatályba.
Taksony, 2017. ……...
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve: 201. ………….
jegyző
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal
Mellékletek: