2018. január 30-i ülésére
| Tárgy: | Előterjesztés közterület-felügyelői állás létesítéséről | |
| Készítette: | Dr. Mester Szilvia | |
| Előterjesztő: | Kreisz László polgármester | |
| Véleményező bizottság: |
A közterület-felügyelet működését meghatározó jogszabályok közül a legfontosabb a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (továbbiakban KfT), mely meghatározza a közterület-felügyelet jogállását, szervezetét, feladatait, a felügyelő intézkedési körét (általános szabályok, adatkezelés, felügyelői intézkedések) és a felügyelő által használható kényszerítő eszközöket.
A 43/1999. (XI. 26.) BM rendelet a közterület-felügyelői intézkedések végrehajtásának módjáról és eszközeiről rendelkezik. Ez a jogszabály határozza meg azt, hogy a közterület-felügyelő számára milyen intézkedési nemek állnak rendelkezésre, ezeknek az intézkedéseknek a lefolytatásában milyen eszközei vannak, és ezeket az eszközöket miként alkalmazhatja.
A KfT 1-2. §-aiban szabályozza a közterület-felügyelet jogállását, szervezetét és feladatait. Ezen szakaszok szerint közterület-felügyeletet a települési önkormányzat képviselő-testülete hozhat létre a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként, önálló költségvetési szervként, vagy költségvetési szerv belső szervezeti egységeként. Közterület-felügyeletet több önkormányzat társulásos formában is működtethet. Az önkormányzat a közterület-felügyelet megalakítás előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel. A közterület-felügyelet feladatait a Polgármesteri Hivatalban alkalmazott egy vagy több közterület-felügyelő is elláthatja.
A felügyelet feladata:
a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;
b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;
c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;
d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;
e) közreműködés az önkormányzati vagyon védelmében;
f) közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében;
g) közreműködés állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatok ellátásában;
h) a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolvány jogszerű használatának és birtoklásának az ellenőrzése;
i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása.
A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy – köztisztviselő -, feladatát a fenntartó önkormányzat illetékességéhez tartozó közterületeken, országosan egységes egyenruhában teljesíti.
Közterület-felügyelő lehet minden
- büntetlen előéletű,
- cselekvőképes,
- magyar állampolgár, aki
- az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 23.§ szerinti rendészeti vizsgával, vagy az alóli mentességgel, továbbá a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 30. pontjában meghatározott iskolai végzettséggel rendelkezik
„30. Közterület-felügyelői feladatkör
Az I. besorolási osztályban:
Felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és közszolgálati másodfokú szakképesítés.
A II. besorolási osztályban:
Közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga.
A közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján a munkakör csak pályáztatás alapján tölthető be.
A KfT a felügyelő intézkedési jogkörét a II. fejezetében szabályozza, melyek közül a következő jogköröket emeljük ki:
- A felügyelő feladatait - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az önkormányzat illetékességi területén lévő közterületen, az önkormányzat intézményeinek, gazdasági szervezeteinek területén látja el.
- A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárőr szervezettel, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.
- A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.
- A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
- A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során, vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
- A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani, melynek összege 5.000.-Ft-tól 50.000.-Ft-ig terjedhet. A helyszíni bírság kiszabhatóságának esetei: (2012. évi II. törvény alapján)
- Koldulás
- Ötvenezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság
- Közerkölcs megsértése
- Veszélyeztetés kutyával
- Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos előírások megszegése
- Tiltott szerencsejáték
- Jogosulatlan közterületi értékesítés
- Csendháborítás
- Köztisztasági szabálysértés
- Veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, eldobásával
- Szeszesital – árusítás, - kiszolgálás és – fogyasztás tilalmának megszegése
- Jégen tartózkodás szabályainak megszegése
- Tiltott fürdés
- Személyazonosság igazolásával kapcsolatos kötelességek megszegése
- Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
- A felügyelő a feladatkörébe tartozó, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közlekedési szabályszegés esetén jogosult meghatározott közigazgatási bírságot alkalmazni.
- A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.
- A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.
- A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalomra vagy korlátozásra vonatkozó szabályokat megszegő járműveket.
- A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, tömegközlekedési eszközt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.
Taksonyban a település népességét, közigazgatási területét és az önkormányzat lehetőségeit figyelembe véve egy fő közterület-felügyelői álláshely létrehozását tartjuk reálisnak a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeként, amennyiben az önkormányzat Képviselő-testülete a 2018. évre vonatkozó költségvetési rendeletében létszámot és fedezetet biztosít a közterület-felügyelet létrehozására.
Megvizsgáltuk az álláshely létrehozásának becsült költségeit.
A bérköltségek kapcsán egy középfokú végzettségű köztisztviselő bérével számoltunk. A II. besorolás szerinti bérezés esetén a kötelező bérminimumot kellene fizetni, ami havi bruttó 180.500,- Ft.
Havi költségként jelentkezik továbbá a Szociális hozzájárulási adó: 35.198,- Ft és a béren kívüli juttatás (cafetéria) évi bruttó 200.000,- (+ 68.440,- Ft közteher).
Mindez éves viszonylatban összesen 2.856.816 Ft bérköltséget jelent.
A teljes egyenruha és felszerelés egyszeri beszerzése 300.000,- forintba kerül.(A költségek a ruha kihordási idejétől függően 1-2 évente ismétlődnek.)
Ezen felül a munkába járás költségtérítése, mobiltelefon beszerzése, havidíja, a munkavégzéssel kapcsolatos üzemanyagköltség térítés, esetleg szolgálati gépjármű beszerezése merülhet fel további kiadásként. A telefon és üzemanyagköltségeket illetően éves szinten legalább 200.000 Ft-tal számolni lehet.
Közterület-felügyelői vizsga hiányában tanulmányi szerződés megkötésére is sor kerülhet, ami szintén az önkormányzat költségvetését terhelné.
A kiadásokat várhatóan kompenzálják a felügyelő által foganatosított helyszíni bírságokból befolyt összegek.
Döntéshozói vélemények
| Pénzügyi-,Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (2014-2019) |
|
|
"Határozat a közterület-felügyelői állás létrehozásáról"
Tervezett döntéstípus: határozat
Tervezett ágazati besorolás: érdemi döntés
A Képviselő-testület (2014-2019) a javaslatról egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt.
Határidők, felelősök:
Határidő: azonnal