Hunya Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága a 2015. évi átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. §-a alapján a következő normaszöggel javasolja megalkotni:

 

Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1. § Hunya Község Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert. Hogy 2015. január 1. napjától a tárgyévi költségvetési rendelet hatályba lépésének napjáig az önkormányzat bevételeit a hatályos jogszabályi keretek között beszedje és kiadásait – külön eljárás nélkül – az előző évi kiadásai előirányzatokon belül folytatólagosan teljesítse.

2.§ (1) Az átmeneti gazdálkodás időszakában a 2015. január 1. és február 28. közötti időszakban a Munkaügyi Központ által támogatott 20 fő közfoglalkoztatott bére és járuléka kifizethető.

(2) A 2015. január 1.-től esedékes, illetve a Magyar Köztársaság 2015. évi költségvetéséről alkotott törvény rendelkezéseinek alapján hozott bérintézkedések az önkormányzat dolgozóit érintően az átmeneti gazdálkodás időszakában végrehajthatók.

 (3) A 2015. évi költségvetési rendelet elfogadásáig hozott Képviselő-testületi döntések a 2015. évi költségvetési rendelet elfogadását követően érvényesíthetők.

 

a) az önkormányzat 2014. évi költségvetésében szereplő beruházási, felújítási feladatokra kifizetések a 2014. évre jóváhagyott előirányzatok maradványain belül, illetve a már megkötött szerződések pénzügyi áthúzódásainak megfelelően teljesíthetők.

b) a folyamatban lévő, több éves pénzügyi kihatással járó, pályázathoz kapcsolódó feladatok tárgyévi ütemére kifizetése a korábbi években vállalt kötelezettségnek megfelelően teljesíthetők.

4. § A 2015. évi költségvetési rendelet megalkotásáig új működtetési, beruházási, felújítási feladat nem indítható, azokra kötelezettség nem vállalható.

5. § Az új költségvetési rendeletbe az átmeneti gazdálkodás időszakában teljesített kiadásokat és beszedett bevételeket be kell illeszteni.

6. § E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

 

Határidő: azonnal

Pintér László (bizottsági elnök)

 A 2014. évi XXXIX. törvény 64. § (1) bekezdés hatályon kívül helyzete a 87. § (1) bekezdést, amely így szólt:

Fentiek szerint nincs koncepció készítési kötelezettség és a költségvetés ¾ éves helyzetéről szóló tájékoztatási kötelezettség sem. Véleményem szerint viszont szakmailag szükséges elkészíteni mindkét anyagot, hiszen szorosan kapcsolódik egymáshoz a két anyag. A háromnegyed éves helyzetről szóló tájékoztató teljesített adatai éppen a 2015. évre szóló koncepció kidolgozásában segít.

Azt is tudni kell a megalapozott költségvetési koncepció elkészítéséhez mindenképpen ismerni kell a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot is. 

A költségvetést befolyásoló helyi döntéseket át kell gondolni döntésre előkészíteni, mert amikor a fentiek ismerté válnak, akkor rövid idő áll rendelkezésre, a költségvetési rendelettervezet elkészítéséhez.

Általánosságban a koncepcióval kapcsolatos követelmény, hogy a jogszabályban előírt kötelező feladatellátás biztosított legyen.

Át kell tekinteni az önként vállalt feladatokat.

 

2015. az önkormányzatok életében is új időszámítás. Ez lesz az első olyan év, hogy az önkormányzatok úgy láthatnak munkához, hogy végre már nem a terhekre, hanem a lehetőségekre koncentrálhatnak. A települések tiszta lappal indulnak. A nyomasztó adósság törlesztése helyett mostantól több pénz jut a munkahelyteremtésre, a gazdaságfejlesztésekre, az egészségügyre, a beruházásokra, a szociális programokra, a helyi közösségek számára fontos projektek megvalósítására. A kormányzati adósságrendezésnek köszönhetően összesen több mint 2000 település 1300 milliárd forintos tehertől szabadult meg. A helyi önkormányzatok 2015-ben várhatóan több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít.  

A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2015. évben is – a korábbi években kialakított – az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történek. A struktúra megszilárdítása mellett, a részletek indokolt pontosítása az idei évben is folytatódik, továbbá a 2015. év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése a költségvetés lehetőségeihez mérten.   

A fenti célok elérése mellett kiemelt szerepet kap a gyermekek jövőbeli köznevelési, majd foglalkoztatási lehetőségeinek szilárd alapokra helyezése, az eltérő élethelyzetből, környezetből származó gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése.

Mindezek alapján 2015-től érdemben több forrás jut a gyermekek ellátásának intézményeire: emelt összegű támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra és a gyermekek átmeneti ellátását biztosító intézmények fenntartására, illetve tovább javul a bölcsődék finanszírozása.

 

A rászorulók támogatásáról szóló döntések közelebb kerülnek az érintettekhez. A segélyezésről az eddigiekhez képest sokkal nagyobb mértékben, helyben, a településeken születhet döntés. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele.

Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ez a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben az ő költségvetési felelősségük lesz. Ennek érdekében nő az önkormányzatok költségvetési mozgástere is, a helyi bevételeiket terheli. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A legfontosabb változás a Korrnány azon intézkedése lesz, mely a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett bővülő közfoglalkoztatási programot kínál az embereknek. A Kormány jövőre közfoglalkoztatásra 270 milliárd forintot szán, 35 milliárd forinttal többet az ideinél.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a központi költségvetésnek még erőteljesebben érvényesítenie kell a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően 2015. évben fontos változás, hogy míg az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat 2015. évben is csökkenti az ún. „beszámítás” összege, ugyanakkor – a szolidaritás elvének fokozottabb érvényesülésével – az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a pozitív kiegyenlítés”-sel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ilyen módon meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek, az alapfeladataik ellátása érdekében; a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben, az eddigiekhez képest is erőteljesebben terheli a beszámítás.

Mivel a kormánynak nincs még 2015. évi költségvetési törvényjavaslata a 2015. évi koncepciót nagyban meghatározza a 2014. évi tervezési tapasztalat.

 

Az önkormányzat 2015. évi költségvetésének irányelvei.

A 2013. évtől átalakult önkormányzati feladatellátással a mozgástér is leszűkült.

Korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz kerül, ezzel együtt a források nagyobb része, illetve egyéb, feladathoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra kerül a központi költségvetésbe.

A saját bevételek tervezésénél a gépjármű adóból származó bevétel 40 %-a illeti meg az önkormányzatot, ami jóval kisebb, mint a korábbi években. Úgy gondoljuk, hogy a lakosságra már nem lehet nagyobb terhet hárítani. Keresni kell, hogy van-e az önkormányzatnak egyéb bevételi forrásokra lehetősége.

 

Mindezek szellemében ésszerű, takarékos gazdálkodási keretek között a település fejlődését az intézmények fenntarthatóságát és működését biztosítani kell.

Szeretnénk a hivatal működését a jelenlegi kirendeltségi formában továbbra is megtartani, mert csak így tudjuk biztosítani a település jelenlegi színvonalát.

A kirendeltség működésére nyújtott állami támogatás biztos, hogy nem fedezi a szükséges kiadásokat, ezért várhatóan a pénzmaradványból is szükség lesz a működési kiadásokra fordítani, ami nem helyes, de egyelőre nem látunk más megoldást.

A községgazdálkodási feladatok között a közvilágítás, zöldterület gazdálkodás, közutak fenntartása, temető fenntartásra biztosított állami támogatás is csak részben nyújt fedezetet a kiadásokra. Ezek működését továbbra is biztosítani kell, szeretnénk megőrizni településünk rendezettségét, szépségét.

A szociális ellátások tekintetében igyekeztünk olyan kereteket kialakítani, ami minimális ellátást biztosít.

A középtávú fejlesztési elképzeléseink jó részét - középületek felújítása, a ravatalozó kibővítése egy fedett résszel. A ligetben fontos feladat a világítás megoldása. Ezt 6 db kandeláber kihelyezésével szeretnénk megoldani. 2015.-ben elindul a szennyvízcsatorna kivitelezése. Valószínű a tervek fognak elkészülni, ezért a szükséges önerőt majd 2016-ban kell biztosítani.

2015-ben várhatóan rendeződik az ivóvíz program, elkészülnek a vezetékek. Ez esetben meg fog szűnni az átmeneti ivóvíz ellátását biztosító konténer üzemeltetése. 

 

A változásokhoz a településrendezési tervünket is folyamatosan módosítani kell.

A megvalósításokhoz igyekszünk kihasználni a pályázatok, nyújtotta lehetőségeket, együtt kell működni más szervekkel (pl.: Alapítvány) de feladatot jelent a pályázatokhoz az önerő előteremtése is.

 

Jelenlegi ismereteink alapján számításokat végeztünk a reálisan számba vehető bevételek nagyságrendjére, mely alapján az önkormányzat 2015. évi forráslehetősége (bevétele) 56. 641 ezer forint.

A koncepcióban a bevételeket a 2014.-es szinten számoltuk. A központi költségvetésből kapott központi támogatás összege 7.135 ezer forint, ami feladatlapú támogatás.

Az egészségügyi alapellátási feladatokra 10. 200 ezer forint előirányzatot terveztünk, ami TB finanszírozású.

Helyi és átengedett központi adókból 23. 900 ezer forintot terveztünk.

 

A saját bevételek összege 15. 386 ezer forint, mely magába foglalja a mázsálási díjat, a helypénzt, a bérleti díjakat, az étkezők térítési díjait, az Alföldvíz Zrt. által fizetett bérleti díjakat, valamint az Államháztartáson belül továbbszámlázott szolgáltatások bevételeit is.

A 2015. évi koncepció 77. 332. ezer forint kiadással számol, mely összegből a működtetési kiadásokra 64. 806 ezer forintot fordít. A hiány mértéke 20. 691 ezer forint, melyet a 2014. évi pénzmaradványból kívánunk biztosítani.

A személyi juttatásoknál a 2014. évi tervezett költségvetés alapján terveztük. A működési kiadásokból a személyi kiadások összege 14. 289 ezer forint, a járulékokra tervezett összeg

3. 884 ezer forint, a dologi és egyéb folyó kiadások összege 39. 153. ezer forint. Működési célú pénzeszköz átadás összege 5.980 ezer forint. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra 1. 500 ezer forintot terveztünk.

 

A felhalmozási kiadások összege 12. 526 ezer forint, mely magába foglalja a ligetben a közvilágítás megoldását, járdák felújításához szükséges anyagot, a konyhára kis értékű eszközök beszerzését, valamint az ivóvízminőség program 2015. évi önerejét.

 

A koncepcióban 20. 691 ezer forint hiánnyal számoltunk, melyet a 2014. évi pénzmaradványból kívánunk biztosítani.