Hunya Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a Képviselő-testület a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 27. § (1) bekezdése alapján az alábbi Közbeszerzési Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) alkossa meg:

 

(Hatályos 2017. …. hó ….. napjától)

A jelen Szabályzat célja, hogy a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (a továbbiakban: Kbt.) 27. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – összhangban a vonatkozó jogszabályokkal – meghatározza a közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendjét.

A Szabályzat az általánosságban követendő belső eljárásrendet határozza meg, a konkrét közbeszerzési eljárások lefolytatása során a Kbt-ben és a végrehajtására alkotott más jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni. 

A jelen Szabályzat hatálya kiterjed Hunya Község Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) közbeszerzéseire.

3.1.      Közbeszerzési terv

A Kbt. 42. § (1) bekezdésének előírása folytán az ajánlatkérő köteles a költségvetési év elején, legkésőbb március 31-ig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni, amelyet legalább 5 évig meg kell őrizni. A közbeszerzési terv nyilvános.

A közbeszerzési tervet a Közbeszerzési Csoport (a továbbiakban: a KCS) készíti el, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete fogad el.

A KCS feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztálya látja el. A közbeszerzés tervezésével kapcsolatban a KCS ellátja mind a Gyomaendrőd Város Önkormányzat, mind a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal feladatait a társult három önkormányzat – Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya – tekintetében is.

3.2.      Éves statisztikai összegzés

A 44/2015. (XI.2.) MvM r. 40. § (1) értelmében az ajánlatkérő köteles a rendeletben meghatározott minta szerint éves statisztikai összegzést készíteni, amelyet legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig közzé kell tenni.

3.3.      Közzétételi szabályok

Az ajánlatkérő a Kbt. 43. §-ban meghatározottak szerint köteles a 43. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Adatbázisban, ha itt a közzététel nem lehetséges, abban az esetben a saját honlapján közzétenni.

4.1.      A Képviselő-testület

Feladata minden közbeszerzési eljárás esetében:

4.1.1. Bíráló Bizottság tagjainak megbízása.

4.1.2. Feladatai uniós értékhatárt elérő beszerzések esetében:

a) döntés közbeszerzési eljárás megindításáról

b) az eljárást megindító felhívás elfogadása;

c) az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztása (amennyiben szükséges);

d) döntés ajánlat érvényességéről/érvénytelenségéről, eljárás eredményességéről/eredménytelenségéről, nyertes ajánlatról, második legkedvezőbb ajánlatról.

4.1.3. Feladatai uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetében:

a) döntés közbeszerzési eljárás megindításáról

b) az eljárást megindító felhívás elfogadása;

c) az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők kiválasztása (amennyiben szükséges);

d) döntés ajánlat érvényességéről/érvénytelenségéről, eljárás eredményességéről/eredménytelenségéről, nyertes ajánlatról, második legkedvezőbb ajánlatról.

4.2.      A Bírálóbizottság

A Kbt. 27. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 27. § (3) bekezdése szerinti szakértelemmel rendelkező, legalább 3 tagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a (hiánypótlást, a felvilágosítás vagy indokolás megadását követő) elbírálására. A Bírálóbizottság tagjait a Képviselő-testület bízza meg.

A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni.

A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az eljárást lezáró döntés meghozatalára jogosult Képviselő-testület részére. A bírálóbizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek – amennyiben az ajánlatkérő alkalmaz ilyet – részét képezhetik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

A Kbt. 27. § (5) bekezdése folytán az eljárást lezáró döntést meghozó személy nem lehet a bírálóbizottság tagja, illetve testületi döntéshozatal esetén a döntéshozó kizárólag tanácskozási joggal rendelkező személyt delegálhat a bírálóbizottságba.

A Bírálóbizottság eljárására vonatkozó szabályok:

Az elnök személyét a Bírálóbizottság tagjai közül maga választják.

A Bírálóbizottság valamennyi tagja, illetőleg a Bírálóbizottság ülésén jelen lenni jogosult egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi, és titoktartási-, felelősségi-, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot átadni a jegyzőkönyvvezető részére.

A Bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a jogszabály által előírt valamennyi szakértelem képviselve van.

A Bírálóbizottság minden tagjának egy szavazata van. A Bírálóbizottság az írásbeli szakvéleményre és a döntési javaslatra vonatkozó döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bírálóbizottság feladatai:

a) az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése (amennyiben nem külsős szakértő végzi);

b) az ajánlatok bontása és ennek jegyzőkönyvezése (amennyiben nem külsős szakértő végzi);

c) döntés a bírálati szakaszban szükséges előzetes intézkedések megtételéről (amennyiben nem külsős szakértő végzi);

d) tárgyalásos eljárásban a tárgyalást megelőző előzetes döntéshozatal;

e) az ajánlatok értékelése, szakvélemény és döntési javaslat készítése;

f) tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalások lefolytatása az ajánlattevőkkel, azzal, hogy a tárgyalást a bizottság elnöke vezeti le.

4.3.      A lebonyolító feladatai:

a) javaslattétel az eljárás fajtájára, ütemezésére;

b) az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok tervezetének elkészítése, a szerződések véleményezése;

c) hirdetmények feladása, hiánypótlások elvégzése, közzététellel kapcsolatos egyéb feladtok ellátása;

d) helyszíni konzultáció megszervezése, lefolytatása, a felmerülő kérdések megválaszolása (adott esetben);

e) ajánlatok bontása, bontási jegyzőkönyv elkészítése;

f) a bírálati szakaszban szükséges előzetes intézkedések megtétele, közbeszerzési szakvélemény elkészítése;

g) a beérkezett ajánlatokról részletes előzetes értékelés készítése;

h) a Bírálóbizottság ülésein való részvétel, a bizottság munkájának segítése;

i) az eljárást lezáró döntésről készült összegezés elkészítése, megküldése az ajánlattevők részére.

4.4.      A polgármester feladatai:

a) az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit az Önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja a Képviselő-testület döntéseinek megfelelően;

b) aláírja a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződéseket és adott esetben azok módosításait;

c) jogorvoslati eljárás esetén aláírja a Közbeszerzési Döntőbizottságnak címzett észrevételeket;

d) jogorvoslati eljárás esetén adott esetben kijelöli az Önkormányzatot képviselő személyt és részére meghatalmazást ad.

4.5.      Az eljárást lezáró döntés

Az eljárást lezáró döntést a Képviselő-testület hozza meg, azzal, hogy a Kbt. 27. § (5) bekezdése alapján név szerinti szavazást kell tartani.

Az eljárást lezáró döntés meghozatalát követően a jogszabályban meghatározott minta szerint összegezést kell készíteni és azt az ajánlattevők részére meg kell küldeni.

A közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést a nyertes ajánlattevővel megkötni a felhívás, a közbeszerzési dokumentumok és az ajánlat tartalmának megfelelően. A szerződés nyilvános.

A szerződés módosítására a Kbt. 141. § -ban foglalt feltételek fennállása esetén kerülhet sor.

A közbeszerzéseket, illetve a közbeszerzési eljárásokat az ajánlatkérő belső ellenőrzési feladatokat ellátó munkatársa rendszeresen ellenőrzi, a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Az eljárás eredményéről és adott esetben a szerződés módosításáról a jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt kell közzétenni.

A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslat során a szükséges nyilatkozatok megtételéért, az iratok határidőben történő megküldéséért a polgármester által kijelölt személy vagy (amennyiben a vele megkötött szerződés szerint ez a feladatát képezi) az eljárás lebonyolításával megbízott külső szakértő a felelős. A külső szakértő köteles folyamatosan tájékoztatni a polgármestert és a Bírálóbizottság elnökét az eljárás során történtekről.

A közbeszerzési eljárásokat a Kbt. 46-47. §-ban foglaltak szerint, illetve az ajánlatkérő működésékre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni, illetve az iratokat ilyen módon kell megőrizni. Amennyiben a Kbt. és az ajánlatkérő működésére vonatkozó szabály egymástól eltér, akkor a szigorúbb szabály szerint kell eljárni a dokumentálás, illetve az irat megőrzése során.

A közbeszerzési eljárás iratait az eljárás befejezését követő 5 évig kell megőrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, akkor az iratokat annak jogerős befejezését követő 5 évig kell megőrizni.

Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak, vagy az illetékes ellenőrző szervnek, illetve más hatóságnak a kérésére a közbeszerzési iratokat megküldeni.

Az ajánlatkérő jogosult az általa irányított szervezetek vonatkozásában a közbeszerzést összevontan, helyben központosítva lefolytatni.

Az ajánlatkérő köteles a Kbt. hatálya alá tartozásról, illetve az adataiban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot 30 napon belül értesíteni. Az értesítés megtételéért a polgármester által kijelölt személy a felelős.

A közbeszerzési tevékenység végzését a Képviselő-testület jogosult bármikor ellenőrizni.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. és a végrehajtási rendeletei irányadóak. A jelen szabályzat hatálya alá nem tartozó beszerzések esetében is tiszteletben kell tartani az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló Római Szerződésben és annak módosításaiban foglalt eljárási alapelveket (különösen: verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség és egyenlő elbírálás elve).

Jelen szabályzat a ……/…. (XI. 29.) Hunya Kt. határozattal került elfogadásra és elfogadását követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. A szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg a 67/2016. (VI.29.) Hunya Kt. határozattal elfogadott, közbeszerzési szabályzat hatályát veszti.

2017. november 29.

 

 

Hegedüs Roland                                            dr. Uhrin Anna

   polgármester                                                      jegyző

 

 

1. számú melléklet

Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat

 

Alulírott

Név: …………………………………………

Lakcím: ……………………………………..

mint a közbeszerzési eljárásban közszolgálati jogviszony alá tartozó szakértő

mint a Bíráló bizottság tagja

mint külső megbízott szakértő (pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadó)

(a megfelelő szöveg aláhúzandó)

a ……………………………………………………………………..….. tárgyú közbeszerzési eljárásban

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 25.§ (5) bekezdése alapján

kijelentem,

hogy velem szemben a Kbt. 25. § -ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn.

Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Ptk. 2:47.§ (1) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom.

Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről.

Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá.

Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 25. § (5) bekezdés szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatomhoz” csatolnom kell az érintett gazdálkodó szervezet nyilatkozatát, a „Távolmaradási nyilatkozatot” arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

 

 

Hunya, 20..……………………..

 

 

                                                                                              ………………………………………

                                                                                                                   Aláírás

 

 

2. számú melléklet

Felelősségi nyilatkozat

 

 

 

Alulírott

Név: ………………………………………….

Lakcím: ………………………………………….

mint a

„………………………………………………………………………………………………...”

tárgyú közbeszerzési eljárásban, mint a Bíráló bizottság tagja, elismerem és tudomásul veszem, hogy

az eljárás során a tevékenységemmel az Önkormányzatnak okozott kárért:

- a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. tv. 160. §-a szerinti,

- a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 6:519. §-a szerinti

kártérítési felelősséggel tartozom (A megfelelő szöveg aláhúzandó).

 

 

 

Hunya, 20………………………

 

 

 

 

                                                                                              …………………………….

                                                                                              aláírás

 

 

 

 

TÁVOLMARADÁSI NYILATKOZAT

 

 

Kitöltés előtt kérjük, figyelmesen olvassa el a csatolt tájékoztatást!

 

Alulírott, mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett gazdálkodó szervezet az Önkormányzat által kezdeményezett

„………………………………………………………………………………………………...”

tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, sem pedig erőforrást nyújtó szervezetként nem vesz részt.

 

Hunya, 20……………………..

 

 

                                                                                                          ……………………………………………

a gazdálkodó  szervezet

                                                                                                          vezetőjének aláírása

 

 

Tájékoztató az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat” és a „Távolmaradási nyilatkozat” kitöltéséhez

Kbt. 25. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet – ide értve a közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is –, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági vagy más érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,

b) az a szervezet, amelynek

ba) vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját,

bb) tulajdonosát,

bc) a ba)–bb) pont szerinti személy közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevonta,

ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak mellett – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként

a) a köztársasági elnök,

b) az Országgyűlés elnöke, alelnöke,

c) a Kormány tagja,

d) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

e) a legfőbb ügyész,

f) az Alkotmánybíróság elnöke,

g) az Állami Számvevőszék elnöke,

h) a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda, a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője, vagy

i) a Magyar Nemzeti Bank elnöke

tulajdonában, vagy az a)–i) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozója tulajdonában álló szervezet.

(5) Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha a (3)–(4) bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

(6) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.

(7) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,

a) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, piacfelmérés, illetve a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást,

b) aki, illetve amely az ajánlatkérő által folytatott előzetes piaci konzultációban [28. § (4) bekezdés] vett részt,

c) akitől, illetve amelytől az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott,

feltéve, hogy az a), b) vagy a c) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.”