Az új önkormányzati valamint nemzeti vagyontörvények 2012. év eleji hatálybalépése miatt a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből következően több új előírás és kötöttség vonatkozik az önkormányzati vagyongazdálkodásra.

 

 

A jogszabályra a január 1-jén hatályba lépő alaptörvény miatt volt szükség. Az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. 

Az új törvény szerint a nemzeti vagyoni körbe az állam és a helyi önkormányzatok vagyona tartozik. Az adott nemzeti vagyon a jövőben a közfeladatok ellátásával együtt telepíthető állami vagy önkormányzati tulajdonba. A törvény tehát a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg. A jogszabály - indoklása szerint - véget akar vetni az intézményesített vagyonfelélés eddigi gyakorlatának, és a köz érdekében hosszú távú, általános védelmet kíván biztosítani a nemzeti vagyonnak. 

A törvény szerint a nemzeti vagyon körébe tartoznak egyebek között az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, pénzügyi eszközök, társasági részesedések, vagyoni értékkel rendelkező jogosultságok, a légtér, az üvegházhatású gázok különböző kibocsátási egységei, a felszín alatti ásványkincsek és a felszín alatti vizek. Ide sorolja a törvény az állami fenntartású közgyűjteményeket, a régészeti leleteket és a nemzeti adatvagyont. Nevesítve az állami vagyon körébe tartozik a Szent Korona és az Országház is. 

A nemzeti vagyont annak védelme és a "célszerű gazdálkodás" érdekében a törvény négy kategóriába sorolja. 

Az első, a legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon, amely forgalomképtelen, tehát nem adható el, nem terhelhető meg, és nem is osztható fel. Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák.

A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.

A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.

A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, tehát a piaci forgalom része. 

A szabályozás alapelvei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, "közös szükségletet elégít ki", legfőbb rendeltetése szerint pedig a közfeladatok ellátását biztosítja. A nemzeti vagyonnal való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és méltó hasznosítása a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével.

A nemzeti vagyon átruházására, hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, szervezete, tevékenysége átlátható. Ez lényegében kizárja az off-shore cégeket a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás köréből.

A tervezet meghatározza azt a kört, amelynek a számára a nemzeti vagyon kezelésbe adható. A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére jogosultak köre; az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre korlátozódik. Erre azért van szükség az indoklás szerint, mert a vagyonkezelői jog rendkívül széles körű, "kvázi tulajdonosi jogkört" jelent. 

A törvény rögzíti azt is, hogy nemzeti vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. Lényegében ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok oktatási, egészségügyi, szociális feladataikkal együtt vagyont is átadhassanak az államnak. A nemzeti vagyonról szóló törvény az önkormányzati ingatlanok értékesítésekor az államnak elővásárlási jogot biztosít.

 

A sarkalatos törvényként megalkotott és 2011. december 31.-én kihirdetett nemzeti vagyontörvény az állam és az önkormányzatok tulajdonára, mint a nemzeti vagyon részeire tartalmaz új típusú kötelezettségeket, előírásokat részben közös, részben sajátlagos feltételek mellett. A nemzeti vagyon Alaptörvény szerinti behatárolása azt a célkitűzést fejezi ki, hogy az állam és az önkormányzatok által ellátott közfeladatok törvényben meghatározott megosztásának elve érvényesüljön az adott feladat ellátásához rendelt vagyonnak az állam tulajdonából önkormányzati tulajdonba, vagy – az adott feladatnak az államhoz történő telepítése esetén – önkormányzati tulajdonból állami tulajdonba kerülése során.

 

A törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg, és megteszi a közfeladatok fogalmának általános jellegű definiálását oly módon, hogy figyelemmel van a közfeladatok, közszolgáltatások fogalmának egyéb más jogszabályokban alkalmazott jelentéseire.

 

A nemzeti vagyon védelmét a lehető legnagyobb mértékben, a legszigorúbb szabályozással biztosítja a törvény, lehetővé téve ugyanakkor az okszerű, és célszerű gazdálkodást.

 

A legszigorúbban védett nemzeti vagyoni kör a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon meghatározása, ami forgalomképtelenséget jelent, azaz teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint dologi jog, vagy osztott tulajdon létesítésének tilalmát. Ezen vagyonelemek körét taxatíve határozza meg a törvény és mellékletei. Az állam és önkormányzatok kizárólagos tulajdona fő szabályként kizárólag koncesszió útján hasznosítható

 

Hunya Község Önkormányzata gazdálkodásában egyre nagyobb szerepet kap a vagyongazdálkodás annak érdekében, hogy a vagyont ne csupán eszközként használjuk, hanem ténylegesen és hatékonyan gazdálkodjunk is vele. Ez különösen fontos a finanszírozási helyzet várható alakulása miatt, egyre nagyobb szerepet játszik önkormányzatunk költségvetésében a vagyon jövedelemtermelő hasznosítása. A hatékonyság növelése érdekében nagyon fontos, hogy a feladatok, az intézkedések egy előre meghatározott pontos célrendszer felé haladjanak, hiszen csak így építhető fel egy hatékony, gazdaságos és jövőbe mutató vagyongazdálkodási tevékenység.

 

Az önkormányzatunk vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlása a vagyongazdálkodás során valósul meg. A vagyongazdálkodás az önkormányzat gazdálkodásának egészét átfogja, mivel a fejlesztési döntések megvalósulásán túl a vagyon működésének formáját, eszközrendszerét, finanszírozását is magában foglalja.

 

Az önkormányzati eszközökkel való gazdálkodás joga – így a vagyon feletti rendelkezés is – alapvetően a képviselő-testületet illeti meg. Ebből következően a helyi önkormányzati vagyonstratégia kialakítására, majd a működtetésre vonatkozó döntések meghozatalára csak a képviselő-testület jogosult. Hunya Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 5/2008. (V.23.) önkormányzati rendelete értékhatárokhoz kötve polgármesteri hatáskörben is engedélyezi a vagyonhasznosítást.

 

Hunya Község Önkormányzata az elmúlt években igyekezett a vagyont gyarapítani és védelem alá helyezni. A Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben biztosított jogkörben eljárva Hunya Község Önkormányzata kijelölte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket. Ebbe a kategóriába lett besorolva a viziközmű vagyon.

 

A Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

 

Hunya Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2008. (V. 23.) önkormányzati rendelet szabályozza az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást. A rendelet meghatározza a törzsvagyon, egyéb vagyon körét, ezen belül a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályait. Hunya Község Önkormányzata vagyonának többsége, kétharmada törzsvagyon és jelentős része forgalomképtelen.

                                                                                                                                                                         

Az önkormányzati vagyon 48%-a a törzsvagyonba, 52 %-a pedig az üzleti vagyonba tartozik.

 

Az  önkormányzati törvény erejénél fogva a forgalomképtelen vagyon kategóriájába vannak besorolva az utak, közterek, holtágak, csatornák, árkok, erdők stb. A korlátozottan fogalomképes vagyon kategóriájába az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények épületei, építményei és egyéb létesítményei tartoznak többségében.

Az önkormányzatok önállóságának és működésének alapvető feltétele, hogy feladataik ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezzenek.

 

 

 

Az önkormányzat vagyongazdálkodása csak akkor tud megalapozottan működni, ha minden vagyontárgyról a döntés előkészítéshez rendelkezésre áll és hozzáférhető valamennyi információ, amely a döntések meghozatalához szükséges. Jogszabályi előírás, hogy az ingatlanvagyon kataszterben valamennyi ingatlant értéken is ki kell mutatni és az ingatlanok bruttó értékének meg kell egyezniük a számviteli nyilvántartásokban szereplő adatokkal. Alapvető elvárás, hogy a nyilvántartásokból kinyerhetőek legyenek mindazon információk, tények, amelyek befolyásolják, korlátozzák a vagyongazdálkodást, az ingatlanok adatai legyenek összhangban a földhivatalok ingatlan-nyilvántartásával, közművek tekintetében, pedig a közüzemi vállalatok közműnyilvántartásával, valamint tükrözzék az ingatlan valós állapotát, műszaki természetbeni jellemzőit.

A nemzeti vagyonról szóló törvény szerint a vagyon két fő csoportba (törzsvagyon, üzleti vagyon) és négy alcsoportba sorolható. A törzsvagyonba a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és korlátozottan forgalomképes, az üzleti vagyonba, pedig a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

 

A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető, gazdasági társaságba nem vihető be (nem apportálható), nem idegeníthető el, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. Ezek a vagyonelemek tehát nem használhatók fel olyan célra, ahol a vagyon működését már nem az önkormányzati feladat, hanem az eredményszerzés motiválja. A forgalomképtelen vagyon célja nem a haszonszerzés, hanem a közszolgáltatás.

 

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, a törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú.

 

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakról a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételekkel lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes vagyonkörbe tartoznak a közművek, az intézmények, középületek, a műemlékek, a védett természeti területek, a muzeális emlékek, és mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket az önkormányzat rendeletében korlátozottan forgalomképesnek minősít.

 

A forgalomképes vagyontárgyak körébe tartoznak mindazok az ingatlanok és ingó dolgok, amelyeket a törvények vagy a helyi rendelet nem sorol a törzsvagyonba.

 

 

Az önkormányzat vagyonmérlegében az eszközök befektetett eszközökként és forgóeszközökként jelennek meg. Ez a besorolás az eszközök rendeltetése, használata alapján történik.

 

Befektetett eszközök, azok az eszközök, vagyontárgyak, javak, amelyek tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a költségvetési szervek tevékenységét. Ide tartoznak az immateriális javak, melyek a nem anyagi formában megtestesülő vagyont, vagyoni elemeket foglalják magukba, a tárgyi eszközök, melyek egyértelműen anyagi eszközök és az önkormányzati vagyon legnagyobb volumenét adják, valamint a befektetett eszközök, melyek azon pénzügyi befektetéseket jelentik, amelyek tartós, legalább egy éven túli időtartamú lekötést jelentenek.

 

Forgóeszközök az önkormányzatok vagyonának általában kis hányadát képviselik. A forgóeszközök az egy éven belül elhasználódó eszközök. Ide tartoznak a követelések, a nem tartós befektetésekre vásárolt értékpapírok, üzletrészek és a pénzeszközök is.

 

Szolgáltatási vagyon az önkormányzat által biztosított közvetlen szolgáltatások vagyoni feltételeit adó vagyonelemek, ahol a hivatali munka, illetve a lakosság számára nyújtott közszolgáltatás ténylegesen zajlik. Ide tartoznak a szociális, egészségügyi-, a közművelődési létesítmények, a könyvtárak és iskolák, minden, ami az önkormányzati törvényben előírt kötelező feladatok ellátásának vagyoni feltétele, és a szolgáltatásra ténylegesen igénybe veszik.

 

Üzleti hasznosítású vagyon is az önkormányzat tulajdonában van, de nem hasznosítja közvetlenül szolgáltatásra, hanem bérbe adja.

 

Szabad vagyon az önkormányzat tulajdonában lévő, annak szolgáltatásai által megkívánt vagyonmértéket meghaladó rész, amelyet sem bérbe nem adtak, sem önkormányzati intézmény nem foglal el, amelyek nyílt árverésen értékesíthetők.

 

Értékpapírok, részesedések az önkormányzat tulajdonosi jogait megtestesítő, forgalomképes, vásárolt eszközei.

 

A vagyongazdálkodás kereteit helyi szinten a Hunya Község Önkormányzatának vagyonáról szóló 8/2008.(V.23.) önkormányzati rendelet, a helyi versenyeztetési szabályzat, az önkormányzat közbeszerzési szabályzata, valamint a költségvetés ill. a zárszámadás határozza meg.

 

·         Az önkormányzat törvényben előírt és önkéntesen vállalt közszolgáltatásokat nyújt. Közszolgáltatásai nyújtásának biztosítására alanyi jogon saját vagyonnal rendelkezik. Saját vagyonával kapcsolatosan megilletik – a törvényben meghatározott eltérésekkel – mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról Képviselő-testület rendelkezik.

·         Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető, olyan vagyoni értékű jogból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

·         Az önkormányzati vagyon rendeltetése az említett közszolgálatok nyújtásában megjelenő közérdek szolgálata a vagyon használata által, illetve egyéb költségvetési bevételei mellett. Saját bevételnek minősülnek a vállalkozásba bevitt és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj, továbbá az önkormányzati vagyon elidegenítéséből származó bevétel.

·         Az önkormányzat vagyonát csak a rendeltetésének megfelelő célra és jogszabályban meghatározott módon – a törvényekben és az önkormányzati rendeletekben szabályozottan – használható.

·         Az önkormányzat gazdálkodásának eredményessége érdekében meghatározza saját gazdasági programját, és az abban megfogalmazott célokat kell, hogy szolgálja az önkormányzat vagyongazdálkodása. Az önkormányzat rendeletben szabályozza vagyonának használatát (Vagyonrendelet). A költségvetési koncepciójában évente tervezésre kerülnek a vagyonhasznosításából eredő bevételek, ezek alapvetően helyiségbérlet, földhaszonbérlet, közterület használat kisebb mértékben értékesítés.

 

 

·         Vagyonrendeleti besorolás: a hatályos törvények előírásai és az önkormányzatok rendelkezései alapján a vagyontárgy mely körben és milyen mértékben esik korlátozás alá.

·         Terheltségek: a vagyontárgyat terhelik-e a tulajdonszerzés során vagy más helyi döntés alapján vállalt időszakos vagy részleges kötelezettségek. (pályázati kötöttség, megállapodás szerinti kötöttség, testületi kötöttség, banki kötöttség, fedezeti kötöttség (kötvény) stb.)

·         Tulajdonosi jogok és kötelezettségek: az egyes vagyontárgyak tekintetében a kit illetnek meg a tulajdonosi jogok, és kit terhelnek a kötelezettségek

·         Kötelező feladatellátás biztosítása: a vagyontárggyal kapcsolatos intézkedés nem veszélyezteti-e a kötelező vagy önként vállalt megyei feladatok ellátását.

·         A feladat nagysága: a vagyonnal kapcsolatos feladat nem haladja-e meg az önkormányzat vagyoni hozzájárulásának mértékét.

·         Hasznosítási irány: attól függően, hogy a vagyontárgy milyen valóságos értéket képvisel, meg kell határozni a működtetés módját, és elemezni szükséges, hogy értékesítés lenne jövedelmezőbb, vagy az egyéb hasznosítás az eredményesebb.

·         Működtető szervezet: a vagyontárgy működtetéséhez milyen szervezeti formát lehet, illetve célszerű választani annak érdekében, hogy az önkormányzat gazdálkodásában rövid és hosszú távon, kiszámítható módon, pénzügyileg a legkedvezőbb hatásokat lehessen elérni.

 

Az önkormányzat gazdasági társaságokban (kft., Zrt.) való részvételének három tipikus esete lehetséges:

-        az önkormányzat főleg kötelező szolgáltatási feladatainak ellátása érdekében vagyonával gazdasági társaságot hozhat létre,

-        a vagyontörvény alapján korábban az állami vállalatok által kezelt ingatlan gazdasági társaságba való vitele során a belterületi föld értékének megfelelő, a föld fekvése szerint illetékes önkormányzatot megillető apportérték révén, ha az nem kerül megváltásra, akkor üzletrészhez jutott,

-        az önkormányzat – elsősorban befektetési, osztalékszerzési céllal – szabad pénzeszközeivel és tárgyi eszközeivel részt vehet gazdasági társaság alapításában, tőkéjének emelésében, illetve részvényt (üzletrészt) vásárolhat.

A gazdasági társaságokban történő részvételről születő döntés előkészítése során mérlegelni kell az esetleges előnyöket:

·         a saját vállalkozás a település szempontjából előnyös lehet, pl.: mukahelyteremtés,

·         eredményes működés esetén kiegészítő bevételt juttathat a tulajdonosnak,

·         az önkormányzati szervezet mentesül az ellátó tevékenység operatív irányításától,

és hátrányokat:

·         a tulajdonos önkormányzatnak az érvényesíthető gazdasági „ráhatása” csak kizárólagos tulajdonlás esetén érvényesíthető,

·         megszűnik az önkormányzat „ad hoc” jellegű beavatkozásának lehetősége,

·         az önkormányzat legfeljebb a tulajdoni hányadának megfelelő arányban részesedik az esetleges osztalékból, viszont az elhasználódott eszközeik pótlásának vagy az eszközállomány bővítésének igényét az önkormányzatokkal szemben támasztják, amennyiben a vállalkozás nyeresége nem nyújt rá fedezetet.

 

A gazdasági környezet – főként negatív – változásai miatt a költségek racionalizálása, valamint a hatékonyabb működés a legfontosabb cél. Az új struktúrában ( közös önkormányzati hivatal ) működő, letisztult feladatkört ellátó intézményeknél optimalizálni szükséges a meglévő ingatlan állományt és motiválni szükséges az intézményeket a ki nem használt ingatlanok feladására, illetve a feladat ellátáshoz illeszkedő, de minimum önköltségi szintet biztosító, bevételt hozó hasznosítási gyakorlatot eredményező szemlélet megerősítésére. Alapvető szempont, hogy az üzleti alapú, alaptevékenységet kiegészítő tevékenység, vagy üzleti tevékenység a települési érdekek érvényesítését szolgálja, és fenntarthatósági elven biztosítsa az intézményi feladat ellátást, így megteremtve az állag megőrzését garantáló felújítási, pótlási forrásokat és forrást teremtsen a pályázati lehetőségek saját erejéhez.

 

·         Meghatározza a Hunya Község Önkormányzat vagyongazdálkodásával szemben támasztott általános elvárásokat,

·         Rögzítse az elvárások megvalósítását szolgáló vagyongazdálkodási tevékenységekre vonatkozó konkrét cél és feladat meghatározásokat, a vagyongazdálkodás hatékonyságának növelése, a költségvetési egyensúly biztosítása, és a visszafizetési kockázatok minimalizálása érdekében.

·         Rendszerbe foglalja a célok megvalósítása érdekében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatok szakmai elvárásokat és feladatokat.

·         az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tervszerű, hatékony, költségtakarékos és átlátható legyen.

·         az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntések előkészítése és megalapozása legyen szakszerű és gyors,

·         a vagyongazdálkodás fejlesztéséhez szükséges alapinformációk megszerzése, nyilvántartása és kezelése legyen megbízható és alapos,

·         a gazdálkodási és fejlesztési feladatok tervezése, végrehajtása ésszerű és optimális legyen,

·         önkormányzati ingatlan vagyont bérbe adása, használatba adása alapvetően üzleti alapon, (ellenérték fejében) valósuljon meg, egy rövid vagy középtávú tervezhető időtávra vonatkozóan,

·         az intézmények működéséhez szükséges önkormányzati vagyont az intézmények a kötelező feladatellátást a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve kell, hogy kielégítsék,

·         a hatékonyság növelése érdekében fontos az önkormányzati feladatellátáshoz nem tartozó vagyon körének szűkítése, ami elsősorban a piaci alapon nem hasznosítható, hosszú távon is felesleges vagyonra vonatkozik. (kis értékű – kis méretű)

A hatékony, költségtakarékos, átlátható vagyongazdálkodás tartalmi elemei:

·         vagyonnyilvántartás

·         a vagyon rendeltetésszerű használata,

·         a vagyon üzemeltetése,

·         állagának megóvása, tervszerű, megelőző karbantartása,

·         felújítása,

·         értékének, összetételének, nagyságának a feladatok által meghatározott mértékű bővítése,

·         hasznosítása,

·         selejtezése,

·         védelme.

 

 

Hunya Község Önkormányzat vagyonával kapcsolatos közép és hosszú távú elképzelések alapján elérendő cél a jelentős értéket képviselő – döntően ingatlanokban megtestesülő –  szolgáltatási vagyontömegnek az önkormányzati kötelező feladatellátást költséghatékonyan szolgáló fenntartása, működtetése, feladatorientált fejlesztése, és az üzleti hasznosítású vagyonelemek bevételtermelő képességének maximális kiaknázása.

 

 

A szolgáltatási vagyonelemek körébe sorolt ingatlanokkal kapcsolatos elvárás, hogy az intézmények csak a feladatellátásukhoz szükséges, egyben elégséges ingatlanvagyonnal rendelkezhetnek.

Az intézmények költségvetését terheli annak a kötelezettségnek a teljesítése, mely szerint az ingatlanok folyamatos állagmegóvásáról, tervszerű, megelőző karbantartásáról, időszerű felújításáról, az adott intézmény szakmai programjához szükséges fejlesztéséről, funkcionális átalakításáról, bővítéséről – az éves költségvetés adta kereteken belül – gondoskodni kell.

Mindezen intézkedések kényszerítő erővel hatnak arra, hogy az intézmények költségelemzési, önköltség számítási tevékenységükre egyre nagyobb hangsúlyt fektessenek, valamint, hogy a veszteséggel üzemeltetett, a szakmai feladatok ellátásához nem feltétlenül szükséges ingatlanok kezeléséről lemondjanak.

Az intézmények által feleslegessé vált, szabad ingatlanokat is a jó gazda gondosságával kell kezelni, hasznosításra alkalmas jó állapotban kell tartani, ütemezetten el kell végezni a karbantartásokat, a hasznosítási cél megvalósításához szükséges fejlesztéseket, bővítéseket, esetleges funkcióváltásokat.

Ezen feladatok ellátására és az üzleti hasznosítással kapcsolatos döntések Képviselő – testületi hatáskörbe tartoznak.

 

 

 

Az ingó vagyontárgyaknál elsődleges cél, egy olyan eszközpark kialakítása és folyamatos fenntartása, amely méretében, szerkezetében és alkalmazott típusaiban költséghatékonyan szolgálja az adott intézmény alapfeladatainak ellátását és annak sérelme nélkül – az ideiglenesen szabad kapacitásaival – hozzájárul az intézményi bevételek növeléséhez is. A szükséges eszközcseréket lehetőleg központosított módon, pályázatok útján összehangoltan kell végrehajtani, kihasználva az ebben rejlő költségmegtakarítási lehetőségeket. Ez különösen fontos az oktatási vagyon kezelése során.

 

Mind az ingó vagyontárgyak, mind az ingatlan esetében törekedni kell az optimális feladat ellátási színvonal, és a költséghatékonyabb feladatellátás megvalósításához.

 

 

A vagyon bővítése, gyarapítása a bevételeket termelő vagyonelemek irányába kell eltolódnia.

A vagyongyarapítás során fontos a körültekintő, célirányos tervezés, a tervszerű megvalósítás, figyelembe véve a beruházás megtérülését. Az átgondolt, megtervezett ingatlan befektetés legalább annyira fontos eszköze kell, hogy legyen a hatékony vagyongazdálkodásnak, mint az ingatlanok kellő körültekintéssel előkészített értékesítése. Az ingatlan beruházások és értékesítések sikerének kulcsa a folyamatos tájékozódás a megyében várható beruházásokról, infrastrukturális változásokról, valamint naprakészség az ingatlanpiac aktuális helyzetéről és várható változásairól.

Az ingatlan fejlesztésekre vonatkozó alapelv, hogy a Hunya Község Önkormányzata olyan ingatlanfejlesztéseket preferál, melyek vagy alaptevékenységet, vagy alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet szolgálnak, illetve saját ingatlanon történik a fejlesztés.

 

Az önkormányzati vagyon fejlesztésének rendkívül fontos része a finanszírozási döntés. Hunya Község Önkormányzata fejlesztései során a megtérülő beruházásokat részesíti előnyben. Ez a szempont a pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztések és programok, projektek esetén is meghatározó szempont.

A fejlesztés során fontos, hogy számoljunk a megtérülés mellett, a fenntartás, a működtetés kérdésével is. Egy fejlesztésre vonatkozó döntés meghozatala során gondolni kell az új/megnövekedett intézmény üzemeltetési, fenntartási költségeinek hosszú távú biztosításáról.

Az önkormányzat beruházásai különösen a pályázatok által finanszírozottak, alapvetően közbeszerzés útján valósulnak meg. A közbeszerzés alá tartozó beruházások esetén már a tervezés során gondolni kell arra, hogy a közbeszerzési eljárás a beruházás megvalósításának időtartamát jelentősen, akár hónapokkal is meghosszabbítja, s mindez többletköltséget is okozhat.

 

Az ingatlanüzemeltetési tevékenység magába foglalja az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatban az épületfelügyeleti, gépészeti, elektromossági, vagyonvédelmi, takarítási, kertészeti, tűzvédelmi, munkavédelmi feladatokat. Az ingatlan üzemeltetés része minden, amely az ingatlanok rendeltetésszerű és ütemezett használatához kapcsolódik. A vagyongazdálkodás szempontjából az ingatlanüzemeltetési feladatkör fontos része a kihasználtság folyamatos biztosítása, a bérlőkkel, használókkal való kapcsolattartás, részükre az üzemeltetési díjban érvényesített szolgáltatások folyamatos és minél magasabb színvonalú biztosítása az üzemeltetési költségek megtérülése érdekében.

 

Az Önkormányzat vagyonának meghatározó része esetében a fő feladat a vagyon kezelése, hasznosítása. A vagyon kisebb részénél az üzemeltetésen és a hasznosításon túl indokolt lehet az értékesítés, amennyiben nem sérülnek a közfeladat-ellátási érdekek, a tranzakció üzleti alapon megalapozott, és összességében az önkormányzati vagyon értékének megőrzését, növelését eredményezi, vagy a kis értékű, kis méretű ingatlanok értékesítésével egyszerűsödik az ingatlan összetétele, ami csökkenti a meg nem térülő fenntartási, felújítási költségeket.

 

Azokat az ingatlanokat, amelyekre az önkormányzati intézmények feladatellátásához nincs szükség, más módon kell hasznosítani. Ez lehet a más intézményünknek való átadás, cserére, vagy megvételre való felajánlás, vagy a meglévő állapotban történő értékesítés. Hasznosításként esetenként szóba jöhet az üzleti alapú ingatlanfejlesztés, és azt követően a megtérülést biztosító hasznosítás.

 

Jelen piaci viszonyok közt Hunya Község Önkormányzata az ingatlanok hasznosítása során nem elsősorban az értékesítést, hanem a bérbeadást tűzte ki hasznosítási célként az ingatlan vagyon értékének őrzése és a bevételszerzés érdekében.

 

A források biztosítása csak abban az eseten garantálható, ha a forrás biztosítására min. két év áll rendelkezésre. Az első év végéig kell összeállítani a közgyűlés elé benyújtandó, értékesítésre vonatkozó javaslatot, ezen időszak alatt az ingatlant meghirdetésre alkalmas állapotba kell hozni. A döntéstől a második év végéig terjedő időszak az értékesítés lefolytatására áll rendelkezésre, a meghirdetéstől a pénzügyi teljesítésig.

A visszaélésekre lehetőséget adó körülmények kizárása, és a titoktartás követelményeinek biztosítása érdekében, fontos, hogy kijelölésre kerüljenek azon személyek, akik a fedezet biztosítására vonatkozó értékesítések felelősei, lebonyolítói lesznek, meghatározásra kerüljenek a velük szemben támasztott követelmények az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása mellett.

Az értékesítések minél hatékonyabb és szakszerűbb lebonyolítása érdekében pontosítani, aktualizálni, és helyszíni felmérések alapján dokumentálni kell az ingatlanvagyon állapotadatait. A felmérés megvalósításához külön feladattervet kell készíteni. Első lépésként az azonnal értékesíthető és átalakítandó kategóriába sorolt ingatlanait kell felmérni, és jogilag, hatóságilag, fizikailag értékesíthető állapotba hozni.

Ezen feladatok, tervszerű és szakszerű megvalósítása kiemelten fontos cél, hiszen egy megalapozott, kellően behatárolt keretek közt végzett, piacelemzésen alapuló vagyongazdálkodás kialakításával elkerülhetővé válik a kényszereladás, és lehetővé válik átgondolt és előkészített, alkalmas piaci körülmények közötti ingatlan értékesítés.

Az értékesítések szakszerű végrehajtását a versenyeztetési szabályzat segíti az értékesítési eljárási protokoll meghatározásával, amely a vagyonrendeletben szabályozott értékesítési módozatokat részletezi, az előkészítési folyamattól kezdve az értékesítésig, szabályozott keretek közé szorítva a felelősségi és hatásköri kérdéseket. Ennek elsődleges célja az értékesítések szigorú kontroll melletti végrehajtásának biztosítása.

 

 

Az Önkormányzat jelenleg a folyamatos hasznot hozó hasznosítási formákat részesíti előnyben az egyszeri bevételeket jelentő értékesítéssel szemben. Fontos, hogy az önkormányzat vagyonelemei folyamatos hasznot hajtsanak, növelve ezzel a bevételi forrásokat. Ezért a gyakorlatban törekedni kell arra, hogy megtartsuk azokat a vagyonelemeket, melyek megfelelnek ennek az elvárásnak, és érékesítésre azok az ingatlanok kerüljenek első körben, melyek nem hajtanak hasznot, viszont folyamatos karbantartásukról - amely jelentős költségeket jelent az önkormányzatnak- gondoskodni kell.

 

Az ingatlangazdálkodási gyakorlatban elfogadott irányelv, hogy amíg az ingatlan éves bérleti díjának tizenötszöröse több mint az esetleges értékesítésből származó bevétel, addig a bérbeadást kell preferálni. Ezt az irányt az Önkormányzat is szempontként kezeli az értékesítési döntések előkészítésekor, figyelembe véve egyéb tényezőket is, például a felújítási teher alóli mentesülést, vagy új munkahelyek létrejöttének lehetőségét.

 

 

 

 

Hunya Község Önkormányzata áttekintetve a működését a vagyongazdálkodás terén a következő megállapításokat, javaslatokat fogalmazta meg:

 

Egy jól kidolgozott, kellően megalapozott ingatlanhasznosításban számottevő bevétel növelési – így költségvetési hiány csökkentési – potenciál rejlik. Ennek kiaknázására a Vagyongazdálkodási Stratégia mentén ki kell alakítani egy célszerű és naprakész nyilvántartást és információs rendszert. Ehhez elengedhetetlenül fontos egy olyan nyilvántartási rendszer felépítése, amelyben minden – a vagyonnal releváns – adat megbízhatóan és naprakészen szerepel. Ezért meg kell vizsgálni a jelenlegi nyilvántartási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeit, új korszerűbb szoftverek beszerzése.

 

Az üzleti vagyont a Vagyonrendelet változásával, az esetleges funkcióváltozásokkal, szerződéskötésekkel összhangban folyamatosan aktualizálni szükséges, a gazdasági környezet változásai következményeit figyelembe véve évente célszerű felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani az üzleti vagyonba sorolt ingatlanokat.

 

Felül kell vizsgálni a hatályos bérleti szerződéseket és meg kell tervezni a lejáró szerződések megújítását, új bérlőket kell találni a ki nem használt bérleményekbe. Ki kell jelölni az adott gazdasági évben értékesíteni kívánt (kis értékű, kis méretű) ingatlanokat, ezzel is egyszerűsítve az ingatlan portfólió összetételét és csökkentve a fenntartási, felújítási költségeket.

 

A vagyongazdálkodás hatékonyságát növelő alternatívaként, reagálva az ingatlanpiaci igényekre, fontos feladat az Önkormányzat ingatlanaiból – összhangban az üzleti vagyonnal egy hasznosítási portfólió összeállítása. Itt elsősorban munkahelyteremtés céljából kell szorgalmazni a kiajánlást befektetők felé.