6. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

A Képviselő-testület
2013. szeptember 25-i ülésére

 

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. § (1) bekezdése alapján a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.

Fentieknek megfelelően szeretném a Képviselő-testület elé terjeszteni a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzatával összhangban elkészített Hunya Község Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának tervezetét.

 

Az egységes szerkezetbe foglalt Közbeszerzési Szabályzat tervezetét az előterjesztés melléklete tartalmazza.

 

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a szabályzat pontjainak áttekintésére, valamint véleményezésére!

1.)      A Szabályzat Hatálya alá tartozik:

Hunya Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Kbt. hatálya alá tartozó beszerzései.

A Szabályzat hatálya kiterjed az Önkormányzat által szerződés alapján ellátott gesztor önkormányzati feladatokkal kapcsolatos beszerzésekre is, figyelemmel a létrehozó szerződés szerint érvényesülő döntési rendre.

A közbeszerzés értékének meghatározására a Kbt. 11-18. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a Kbt. Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a Kbt. másként rendelkezik.

2.)      Nyílt eljárás: - Kbt. 83. § - ajánlati felhívással induló, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. Az ajánlattételi határidő a hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb nem lehet, kivéve amennyiben előzetes összesített tájékoztató készült, ekkor 29 napnál, sürgősség esetén 22 napnál rövidebb nem lehet. A határidő további 5 nappal rövidíthető, ha a dokumentáció térítésmentesen, és teljes terjedelemben elektronikus úton hozzáférhető.

3.)      Meghívásos eljárás: - Kbt. 84.-88. § - 2 szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely részvételi felhívással indul, és amelynek első, részvételi szakasza során az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. A részvételi határidő a hirdetmény feladásának napjától számított 30 napnál, gyorsított eljárás esetén 10 napnál rövidebb nem lehet. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja a részvételi jelentkezések bontását követő 30., építési beruházás esetén 60. napnál későbbi időpontban nem határozható meg.

A második, ajánlattételi szakaszában kerülnek az ajánlatok benyújtásra, amely alapján az ajánlatkérő dönt. Az eljárásban nem lehet tárgyalni. A részvételi szakasz eredményességének közlésétől számított 5 munkanapon belül az írásbeli ajánlattételi felhívást az alkalmasnak minősített jelentkezőknek egyidejűleg meg kell küldeni. Az ajánlattételi határidő 40 napnál rövidebb nem lehet, illetve a Kbt. 88. § (2) – (4) esetében az ott meghatározott határidő az irányadó.

4.)      Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: - Kbt. 89.-93. § - 2 szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amely akkor alkalmazható, ha:

a)    a nyílt, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) a)-b) vagy d) pontja alapján eredménytelen, feltéve, hogy a felhívásban vagy a dokumentációban meghatározottak lényegesen nem változtak meg;

b)   kivételesen, ha a beszerzés objektív természete, vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározását.

5.)      Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: - Kbt. 94.-100. § - ajánlattételi felhívás, vagy a Kbt. 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási meghívó megküldésével kezdődő, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni.

Akkor alkalmazható, ha:

a)    a nyílt, a meghívásos eljárás, vagy a versenypárbeszéd a Kbt. 76. § (1) b) vagy c) pontja alapján eredménytelen, és az ajánlatkérő összes megfelelő ajánlattevőt meghívja;

b)   az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, mindkét esetben feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg;

c)    a szerződés kizárólag egy meghatározott személlyel vagy szervezettel köthető meg;

d)   előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt;

e)    építési beruházás, vagy szolgáltatás megrendelés esetén a Kbt. 94. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint;

f)     árubeszerzés esetén a Kbt. 94. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

g)    szolgáltatás megrendelés esetén, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertesek valamelyikével kell szerződni.

Az eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről, a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

6.)      Versenypárbeszéd: a Kbt. 101. § - 107. § szerint szabályozott közbeszerzési eljárás.

7.)      Keret megállapodásos eljárás: a Kbt. 108. § - 110. § szerint szabályozott közbeszerzési eljárás.

8.)      A 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni – ha a 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – építmény építészeti-műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan – a Kbt. hatálya alá tartozó – tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt.

8/A.) Az ajánlatkérő az a Kbt. III. részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint

a)    a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy

b)   a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122-122/A. §-ban foglalt eltérésekkel.

9.)      A közbeszerzések előkészítését és megvalósítását az alábbi jogszabályok rendelkezéseire

figyelemmel kell végrehajtani:

­     a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

­     a közfoglalkoztatáshoz szükséges beszerzések sajátos szabályairól szóló 18/2012. (IV.05.) BM rendelet

­     a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás maghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet

­     az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII.23.) Korm. rendelet

­     a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII.23.) Korm. rendelet

­     a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII.22.) Korm. rendelet

­     a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló

288/2011. (XII.22.) Korm. rendelet

­     a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII.30.) NFM rendelet

­     a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének

szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet

­     a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet

­     a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII.23.) Korm. rendelet

­     a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásról szóló 1/2006. (I.13.) PM rendelet

­     a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet

­     a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (II.25.) Korm. rendelet

­     a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004 (V.25.) Korm. rendelet

­     a közfoglalkoztatáshoz szükséges beszerzések sajátos szabályairól szóló 18/2012. (IV. 5.) BM rendelet

10.)      Az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról, illetve beszerzésekről az éves költségvetés alapján legkésőbb minden év március 31-ig a Közbeszerzési Csoport (a továbbiakban: a KCS) éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készít, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete fogad el.

A KCS feladatait a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Osztálya látja el. A közbeszerzés tervezésével kapcsolatban a KCS ellátja mind a Gyomaendrőd Város Önkormányzat, mind a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal feladatait a társult három önkormányzat – Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya – tekintetében is.

A közbeszerzési tervnek tartalmaznia kell:

·              a közbeszerzéseket tárgy szerinti bontásban,

·              a közbeszerzéseket az eljárás rendje szerint csoportosítva,

·              a közbeszerzési eljárás típusát,

·              lefolytatásának tervezett időpontját,

·              valamint a beszerzés becsült értékét.

Az elfogadott közbeszerzési tervet, illetve a módosításait haladéktalanul közzé kell tenni a Kbt. 31. §-ában foglaltaknak megfelelően. A közzétételről a KCS gondoskodik.

a)    Az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, amely vagy aki a Kbt. 24. §-a alapján összeférhetetlen.

b)   A Képviselő-testület a KCS javaslata alapján létrehozza a Bíráló Bizottságot. A Bíráló Bizottság legalább 3 tagú és tagjainak rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Nem lehet a Bíráló Bizottság tagja olyan személy, aki a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalában részt vesz. A szabályzat 22. pontja szerinti közbeszerzések esetében a Bíráló Bizottságban a képviselő-testület tagja kizárólag tanácskozási joggal vehet részt.

12.)      A Bíráló Bizottság feladatai:

­     pénzügyi, műszaki és piaci paraméterek alapján a beszerzési tárgy jellemzőinek részletes megfogalmazása

­     a lehetséges ajánlattevők alkalmassági/alkalmatlansági ismérveinek részletes összeállítása

­     az elbírálás szempontjainak, illetve részszempontjainak és értékelési módszertanának leírása

­     részvétel az ajánlati dokumentáció szakmai részének elkészítésében és a részletes szerződési feltételek meghatározásában

­     ajánlattevőkkel történő kapcsolattartás, helyszíni szemle lebonyolítása

­     a beérkezett ajánlatok bontása, feldolgozása és értékelése

­     az ajánlatok elbírálása

­     írásbeli szakvélemény és döntési javaslat készítése az eljárást lezáró döntést meghozó a Képviselőtestület által létrehozott Ügyrendi Bizottság állandó tagjaiból álló testület (a továbbiakban: Közbeszerzési Bizottság), illetve a Képviselő-testület részére

­     szerződés aláírásra való előkészítésében részvétel

­     az eljárás során készítendő jegyzőkönyvek, tájékoztatások szakmai részének elkészítése

­     előzetes vitarendezési kérelem beérkezése esetén közreműködik a válasz megfogalmazásában.

13.)      A KCS előkészíti az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és dokumentáció tervezetét, melyet az uniós értékhatárokat elérő közbeszerzések esetét kivéve a Közbeszerzési Bizottság fogad el.

14.)      A közbeszerzési eljárás előkészítésénél a 263/2013. (V.30.) Gye. Kt. határozatban jóváhagyott Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat 28. sz. mellékletét képező, a beszerzések lebonyolításának szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell eljárni.

15.)      A közbeszerzési eljárás az ajánlati/részvételi felhívás közzétételével, a tárgyalási meghívó megküldésével, illetve a nemzeti értékhatárokat elérő, de a Kbt. 122. § (7) a) pontjában meghatározott értékeket el nem érő értékű közbeszerzés esetén az ajánlattételi felhívás ajánlattevők részére történő megküldésével kezdődik. Ez utóbbi esetben az ajánlattevők személyéről a Kbt. 122. § (8) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Közbeszerzési Bizottság az eljárást megindító felhívás elfogadásával egyidejűleg dönt a KCS javaslata alapján. A KCS olyan ajánlattevők felkérésére tehet javaslatot, amelyek szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban (egyéni vállalkozók nyilvántartása, cégjegyzék) és a tevékenységi körükben szerepel a közbeszerzés tárgya szerinti tevékenység, valamint az ajánlattétel időpontját megelőző lezárt üzleti évben a nettó árbevételük meghaladta a közbeszerzés tárgyának értékét.

Az ajánlati/részvételi felhívás közzétételének, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének feltétele az alábbi dokumentumok rendelkezésre állása:

·              igazolás a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról,

·              az ajánlattételhez szükséges dokumentáció, a megvalósítandó feladathoz rendelkezésre álló részletes műszaki leírás (építésügyi, műszaki dokumentációk, engedélyek),

·              szerződés-tervezet,

·              az eljárás megindításához szükséges egyéb információk és dokumentumok.

16.)      Az ajánlati dokumentációt az ajánlattevők részére a KCS bocsátja rendelkezésre.

A KCS köteles gondoskodni továbbá arról, hogy a dokumentáció az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

17.)           A benyújtott ajánlatokat a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a KCS zárható irodájában kell tárolni és tilos felbontani. Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban Ha tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását nem kéri, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét - részajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. A bontást a Bíráló Bizottság végzi, melyről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

­       a közbeszerzés tárgyát, a bontási eljárás helyét és idejét (óra és perc pontossággal),

­       jelenlévő személyek megnevezését és funkcióját,

­       ajánlattevő nevét és címét,

­       ajánlattevő által kért ellenszolgáltatást,

­       a főbb számszerűsíthető adatokat, melyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek.

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív. A bontásról készült jegyzőkönyvet a KCS öt napon belül megküldi az összes ajánlattevőnek.

18.)            A KCS az ajánlatok bontását követően 5 munkanapon belül az érvényesség, a szükséges hiánypótlás szempontjából azokat áttekinti, és intézkedik a hiánypótlás elrendelése, a hiánypótlási határidő megállapítása, a számítási hiba javítása iránt, valamint a kizáró okokkal, az alkalmassággal, aránytalanul alacsony árral, illetőleg az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása okán szükséges felvilágosítás megkérése iránt. A beérkezett válaszok alapján a KCS táblázatos formában előkészítő anyagot készít a Bíráló Bizottság számára.

19.)      A Bíráló Bizottság az ajánlatokat a felhívásban megadott szempontok szerint értékeli. Ennek során felelős az objektív, a Kbt.-ben meghatározott szempontok szerinti értékelésért.

A Bíráló Bizottság javaslatot tesz az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok Érvényességére / érvénytelenségére, valamint az eljárás eredményességére / eredménytelenségére, továbbá megállapítja, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb, illetve ha az ajánlattételi felhívás előírja, sorrendet állít fel az ajánlatok között. Az ajánlatok értékeléséről a Bíráló Bizottság tagjainak indoklással ellátott bírálati lapot kell kitöltenie, a Bíráló Bizottság elnökének döntési javaslatot kell készítenie. A Bíráló Bizottság munkájáról minden esetben jegyzőkönyv készül. A döntési javaslatot a Bíráló Bizottság elnöke terjeszti az eredményt megállapító Közbeszerzési Bizottság, illetve a Képviselő-testület elé, akik a döntést név szerinti szavazással kötelesek meghozni.

Az ajánlatok elbírálásáról a Kbt. 77. § (2) bekezdésében meghatározott írásbeli összegezést a KCS készíti el.

20.)      Az eredmény közzétételéről a KCS gondoskodik. Amennyiben az eljárás során közbeszerzési szakértő került bevonásra és a hirdetmény ellenőrzése a 92/2011. (XII.30.) NFM rendelet alapján kötelező, úgy az ellenőrzési díjat az ajánlatkérő viseli. Amennyiben a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, és a közbeszerzési szakértő kérelmére történt, az ellenőrzési díj a szakértőt terheli.

21.)      Előzetes vitarendezési kérelem benyújtása esetén, illetve amennyiben azt követően jogorvoslati eljárás indul, vagy előzetes vitarendezés nélkül közvetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezett jogorvoslat esetén a választ a Kbt-ben, illetve a Ket-ben meghatározott határidők figyelembe vételével a Bíráló Bizottság közreműködése mellett a Közbeszerzési Bizottság Elnöke készíti el és a Közbeszerzési Bizottság hagyja jóvá, az ezzel kapcsolatos közzétételről a KCS gondoskodik a Kbt. 31. § rendelkezései szerint.

22.)      Az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén az eljárást megindító felhívást, és az eljárást lezáró döntést a Képviselő-testület fogadja el.

23.)      A közbeszerzési eljárás nyertesével a szerződés írásban köthető meg a kötelezettségvállalás rendje szerint, a kötelezettségvállalásról, ellenjegyzésről, érvényesítésről és utalványozásról szóló belső rendelkezésekben foglaltak szerint, az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően, a Kbt. 124.§ (5)-(6) bekezdései szerinti időtartamon belül.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása után kötött szerződések nyilvántartásáról, közzétételéről a KCS gondoskodik a Kbt. 31. § rendelkezései szerint.

24.)      A közbeszerzési szerződés módosítására a Kbt. 132. §-ában foglaltakra figyelemmel, a Közbeszerzési Bizottság, illetve a Képviselő-testület előzetes jóváhagyó írásbeli véleményének birtokában kerülhet sor.

25.)           A Hunya Község Önkormányzatának közbeszerzési értékhatár alatti beszerzései során legalább három ajánlat bekérése szükséges, amelytől rendkívüli sürgősség esetén el lehet térni.

A Hunya Község Önkormányzata Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzéseinek előkészítését és végrehajtását a 263/2013. (V.30.) Gye. Kt. határozatban jóváhagyott Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat 28. sz. mellékletét képező, a beszerzések lebonyolításának szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell lefolytatni.

26.)      A közbeszerzési eljárás előkészítésében, lebonyolításában, a döntéshozatalban részt vevők a 2. számú melléklet szerinti összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kötelesek aláírni a közbeszerzési eljárásban való közreműködésük megkezdését megelőzően. Ezen rendelkezések megsértése esetén, a vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartoznak. A Polgármesteri Hivatalban dolgozók munkaköri leírásában, a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségüket meg kell határozni, valamint utalni kell esetleges károkozásuk esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. tv. 160. §-a szerinti kártérítési felelősségükre. A döntéshozatalban résztvevők felelősségére a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről rendelkező jogszabályok, valamint a döntésükkel esetlegesen okozott kár megtérítésére a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti kártérítési szabályok alkalmazandók.

27.)      A szakértőt – így különösen a hivatalos közbeszerzési tanácsadót – a felelősség a vele kötött szerződés tartalmának megfelelően terheli.

28.)      A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a közbeszerzési szerződés teljesítéséig terjedően írásban kell dokumentálni. A keletkezett iratokat, szerződéseket, azzal kapcsolatos jelentéseket, összegezéseket stb. elektronikus úton rögzített (floppy, CD, stb.) formában is meg kell őrizni.

29.)      A közbeszerzési eljárás során keletkező valamennyi iratot és dokumentumot a KCS az iratkezelési szabályzat előírásai szerint köteles kezelni és őrizni. Amennyiben az Önkormányzat külső szakértővel (pl.: hivatalos közbeszerzési tanácsadóval) szerződést köt, úgy a szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell az alábbiakat:

- a külső szakértő az eljárás lezárultát követően haladéktalanul köteles a KCS részére az eljárás eredeti dokumentumait (ideértve különösen a beérkezett ajánlatok eredeti példányait) iratjegyzék és teljességi nyilatkozattal együtt hiánytalanul átadni,

- a külső szakértő felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárás során keletkezett dokumentumokhoz illetéktelen személy nem férhet hozzá, de a Szabályzat szerinti jogosultaknak, annak szabályaival biztosítania kell a betekintést.

30.)      Amennyiben az adott közbeszerzési eljárásban a külön jogszabályban meghatározott illetékes ellenőrző szervek, a feladat- és hatáskörüknek megfelelően végzett ellenőrzésük során jogsértést tárnak fel, valamint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság által a Kbt. 134.§ (3) bekezdése szerinti eljárásban valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. 132. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amelyekért a közbeszerzési eljárásban résztvevő KCS tag, illetve köztisztviselő szakértő felel, úgy soron kívüli vizsgálatot kell lefolytatni a Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltak szerint.

31.)           Jelen Szabályzat 2013. szeptember 26-án lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően megkezdett közbeszerzésekre, árajánlat-kérésekre kell alkalmazni.

A hatálybalépés előtt megkezdett, és még folyamatban lévő ügyeket a megkezdésükkor hatályos szabályozás szerint kell befejezni.

 

A szabályzat előkészítéséért és aktualizálásáért a KCS felel.

 

 

Hunya,

 

 

 

 

………………………….                              ………………………..

Polgármester                                                   Jegyző

 

1) A ……………………………………. tárgyú közbeszerzési eljárásban a Bíráló bizottság

létszáma ……….....fő.

 

2) Az elnök személyét tagjai közül maga választja. A jegyzőkönyvvezetőt, és a jegyzőkönyv

hitelesítőjét szintén a tagok választják.

 

3) A Bíráló bizottság valamennyi tagja, illetőleg a Bíráló bizottság ülésén jelen lenni jogosult

egyéb résztvevők az első ülést megelőzően kötelesek az általuk kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi, és titoktartási-, felelősségi-, valamint adott esetben a távolmaradási nyilatkozatot átadni a jegyzőkönyvvezető részére.

Az átadott nyilatkozatok, valamint a jegyzőkönyvvezető által kitöltött és aláírt összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat a jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezi.

 

4) A Bíráló bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele, közöttük az elnök jelen van. Amennyiben a Bíráló bizottság 3 tagú, minden tag jelenléte szükséges a határozatképességhez.

Az ülés időtartama alatti személyi változásokat (távozás,érkezés) rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

 

5) A Bíráló bizottság minden tagjának egy szavazata van. A Bíráló bizottság az írásbeli szakvéleményre és a döntési javaslatra vonatkozó döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

6) Amennyiben a részvételi jelentkezések/ajánlatok bírálata során további bíráló bizottsági üléstartása szükséges, az újabb ülés időpontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

7) Abban az esetben, ha a Bíráló bizottság tagja bármely hozzászólását a jegyzőkönyvben – adott esetben szó szerint – rögzíttetni kívánja, azt jeleznie kell a jegyzőkönyvvezetőnek.

 

8) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét a levezető elnök javaslata alapján az elnökön túl egy másik – a bizottság által megválasztott – bizottsági tag hitelesíti.

 

 

Alulírott

Név: …………………………………………

Lakcím: ……………………………………..

mint a közbeszerzési eljárásban közszolgálati jogviszony alá tartozó szakértő

mint a Bíráló bizottság tagja

mint külső megbízott szakértő (pl. hivatalos közbeszerzési tanácsadó)

……………………………………………………………………..….. tárgyú közbeszerzési eljárásban (a megfelelő szöveg aláhúzandó)

a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 24.§ (4) bekezdése alapján

hogy velem szemben a Kbt. 24. § -ában meghatározott összeférhetetlenségi ok, mint kizáró körülmény nem áll fenn.

Egyben kötelezettséget vállalok arra, hogy a fenti tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban tudomásomra jutott a Ptk. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott, közérdekű nyilvános adatnak nem minősülő adatot üzleti titokként kezelem, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos tudomásomra jutott adatokat, tényeket, titkot megőrzöm, azt sem az eljárás befejezése előtt, sem pedig azt követően jogosulatlan személy tudomására nem hozom.

Tudomással bírok az összeférhetetlenség fennállásának és a titoktartási kötelezettségem megszegésének jogkövetkezményeiről.

Jelen nyilatkozatot a jogkövetkezmények ismeretében, minden befolyásolástól mentesen, saját kezűleg az alulírott helyen és napon írom alá.

Tudomásul veszem, hogy a Kbt. 24.§ (3) bekezdés szerinti esetben az „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatomhoz” csatolnom kell az érintett gazdálkodó szervezet nyilatkozatát, a 3. számú „Távolmaradási nyilatkozatot” arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként.

 

 

Hunya, 20..……………………..

 

 

 

………………………………………

Aláírás

 

 

 

Alulírott

Név: ………………………………………….

Lakcím: ………………………………………….

mint a

„………………………………………………………………………………………………...”

tárgyú közbeszerzési eljárásban, mint a Bíráló bizottság tagja, elismerem és tudomásul veszem, hogy

az eljárás során a tevékenységemmel az Önkormányzatnak okozott kárért:

- a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. tv. 160. §-a szerinti,

- a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. 339. §-a szerinti

kártérítési felelősséggel tartozom (A megfelelő szöveg aláhúzandó).

 

 

 

Hunya, 20………………………

 

 

 

 

 

…………………………….

aláírás

 

Alulírott, mint az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet vezetője nyilatkozom, hogy az általam vezetett gazdálkodó szervezet az Önkormányzat által kezdeményezett

„………………………………………………………………………………………………...”

tárgyú közbeszerzési eljárásban sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként, sem pedig erőforrást nyújtó szervezetként nem vesz részt.

 

 

 

 

Hunya, 20……………………..

 

 

 

 

 

 

 

……………………………………………

a gazdálkodó szervezet vezetőjének

aláírása

 

 

Kbt. 24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

 

(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

 

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján - különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel - a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

 

(4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.

 

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban, akitől, illetőleg amelytől az ajánlatkérő

a) az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást, vagy

b) a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot kapott feltéve, hogy az a) vagy a b) pont alkalmazása kapcsán az ajánlatkérő nem közölt vele a közbeszerzési eljárás során az összes ajánlattevő (részvételre jelentkező) részére rendelkezésre bocsátott adatok körét meghaladó információt.