3. napirendi pont

TÁJÉKOZTATÓ

A Képviselő-testület
2014. október 22-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek a választók bizalmából a választáson kapott felhatalmazás alapján döntenek a helyi közösséget érintő ügyekben. A jogalkotó többféle előírást határoz meg, melyek az hivatottak biztosítani, hogy tevékenységüket felelősséggel, a köz érdekében és külső befolyástól mentesen lássák el. A legfontosabbakra a jelen tájékoztatóval kívánjuk a képviselők figyelmét felhívni.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban Mötv) meghatározza, hogy mely esetek nem egyeztethetők össze az önkormányzati képviselőséggel. A jogszabály felsorolja ezeket az okokat, melyek részben az összeférhetetlenségi, részben a méltatlansági körbe sorolhatók fel.

 Általánosságban összeegyeztethetlen, a képviselőséggel minden olyan tevékenység mely megingatja a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat (36.§).

 A képviselők jelöltségük elfogadásakor, a bizottságok nem képviselő tagjai felkérésükkor nyilatkoznak, arról, hogy nincs olyan tisztségük, mely összeférhetetlen, vagy ha van, megválasztásukat követő 30 napon belül ezt megszűntetik. Az összeférhetetlenségi okokat az alábbiakban határozza meg a tv.:

(1) a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el;

ab) egészségügyi intézmény főigazgatója, gazdasági vezetője, orvos, egészségügyi dolgozó, köznevelési intézmény vezetője, foglalkoztatottja, szociális intézmény vezetője, foglalkoztatottja, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetője, foglalkoztatottja;

b) központi államigazgatási szerv vezetője, köztisztviselője;

c) kormánytisztviselő;

d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja;

e) jegyző (főjegyző), aljegyző, polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja;

f) más települési önkormányzatnál képviselő;

g) más települési önkormányzatnál polgármester, alpolgármester;

h) a helyi önkormányzat által alapított vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja;

i) médiatartalom-szolgáltató természetes személy, továbbá jogi személy, valamint gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.

(2) A települési önkormányzati képviselő nem lehet a megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, főpolgármester, főpolgármester-helyettes.

Az összeférhetetlenség megszűntetéséért az érintett a felelős, amennyiben a tv.-ben meghatározott 30 napon belül ezt nem teszi meg, úgy a képviselő-testület határozattal mondja ki az összeférhetetlenség fennállását, a képviselőtestületi tagságot megszűnteti, mely ellen bírósági jogorvoslatnak van helye.

Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete 12/2013.(V.10.) rendeletének 29.§ (4) bekezdése alapján az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásában és testület elé készítésében az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság jár el.

Új jogintézmény az Mötv-ben a méltatlanság jogintézménye. Az összeférhetetlenség fennállása esetén a képviselő maga döntheti el, hogy a jogellenes helyzetet hogyan szüntetheti meg, addig a méltatlanság esetében erre nincs meg a lehetősége, a Képviselő-testületnek meg kell szüntetni a megbízatást, hiszen ezt az állapotot a képviselő tudatos cselekménye okozza, nincs mérlegelési lehetősége a döntéshozónak.

A méltatlanság okait, és az ezzel kapcsolatos eljárást az Mötv. az alábbiakban szabályozza:

38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a) ¹⁸ 

b) ¹⁹ akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;

c) ²⁰ 

d) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;

e) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;

f) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

g) aki a 36. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdés a)-g) pontjában foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől vagy az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

 A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az önkormányzati képviselő megválasztását követő 30 napon belül, majd ezt követően minden naptári év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító kivételével közérdekből nyilvános, mely nem vonatkozik a hozzátartozó vagyonnyilatkozatára.

A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség nem teljesítéséig, a képviselő nem gyakorolhatja tisztségéből fakadó jogait, tiszteletdíjat, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság tartja nyílván és végzi el az ezzel kapcsolatos eljárásokat és nála lehet kezdeményezni a képviselővel kapcsolatos vagyon vizsgálati eljárást.

 

A bizottságok nem képviselő-tagjaira az összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás szabályait az Mötv. 40. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.

 

Gyomaendrőd, 2014. október 19.

 

dr. Csorba Csaba

jegyző