2. napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS
Az Ügyrendi Bizottság
2015. március 25-i ülésére
Tárgy:
|
|
A közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról szóló rendelet alkotása
|
Készítette:
|
|
Megyeri László
|
Előterjesztő:
|
|
Petényi Szilárdné polgármester
|
Tisztelt Képviselő-testület!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése szerint "Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos."
Az Alaptörvény T) cikkének rendelkezése szerint "Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet." Az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörben rendeletet alkothat a jogszabállyal nem szabályozott életviszony rendezésére. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint "Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot." azzal a (3) bekezdés szerinti megszorítással, hogy "..az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes." Mivel a fenti BM rendelet a zöldhulladék égetését csak akkor tiltja, ha az jogszabály eltérően nem szabályozza, így lehetősége van az önkormányzatnak, hogy eltérő szabályokat alkosson.
A fenti szabályozás a Hunya Község Önkormányzat Képviselő - testületének a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályozásáról, valamint a közterület - használtati díjak megállapításáról szóló 19/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendeletébe illene bele. Ez a rendelet azonban sok szempontból elavult ezért célszerű a tárgykörben egy új rendelet megalkotása.
Javaslom, hogy önkormányzatunk eredeti jogalkotói hatáskörben alkossa meg a tárgyban jelzett rendeletét. Az új életszerűbb és rugalmasabb szabályozás mellett a kerti zöld hulladékok égetésének helyi gyakorlata jogszerűvé tétele érdekében e rendeletben célszerű lenne bizonyos korlátok között engedélyezni a kerti hulladékok égetéssel történő megsemmisítését is.
A szabályozás lehetővé teszi a helyi sajátosságok miatt szinte minden belterületi ingatlant érintő zöldhulladék égetést. Ennek a tevékenységnek a levegő tisztaságát érintő negatív hatását a szabályozás úgy csökkenti, hogy korlátozza annak körét és időtartamát.
A fentiekben kifejtetteken túl a következőkben kívánom részletesen indokolni a normaszöveg-tervezetet:
Indokolás
a közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet tervezethez
Indokolás az 1. alcímhez: A közterületek használatának általános szabályai
Az 1. alcím szabályai a közterületeknek a rendeltetéstől eltérő használatának feltételeit fektetik le. A szabályozás alapelve, hogy polgárjogi aktussal (bérleti szerződés) lehet csak közterületet a rendeltetéstől eltérő célra igénybe venni. A társadalmi érdek elsőbbségének elvét követve a közterületen zajló építési munkálatok csak a kezelő hozzájárulásával folyhatnak, amely során a kivitelező köteles gondoskodni a közterület állágának védelméről, a közlekedés biztonságáról és az eredeti állapot helyreállításáról.
Előzetes hozzájárulás nem szükséges azonban a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében végzett felbontási munkálatokhoz. A rendelet szabályozza a munkálatok során a közmű fenntartó által megteendő intézkedéseket és a bejelentési eljárás fő szabályait.
Az alcím a második része a pihenésre szolgáló közterületek használati és a közterületek kereskedelmi célú használatának szabályait tartalmazza.
Indokolás a 2. alcímhez: Köztisztasági rendelkezések
Ebben az alcímben a kereskedelmi és szórakozóhelyek, üzletek és a szolgáltatást végző vállalkozásoknak az üzletvitellel kapcsolatos köztisztasági kötelezettségeit rögzíti a rendelet.
A lakosság köztisztasági kötelezettségei közül a gyommentesítéssel kapcsolatos kötelezettségeket rögzíti a rendelet. A közkutak és közkifolyók tisztántartása kapcsán a szolgáltatóra ír elő feladatokat a helyi szabályrendelet.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése szerint "Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos." Az Alaptörvény T) cikkének rendelkezése szerint "Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet." Az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörben rendeletet
alkothat a jogszabállyal nem szabályozott életviszony rendezésére. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése szerint "Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot." azzal a (3) bekezdés szerinti megszorítással, hogy "..az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes." Mivel a fenti BM rendelet a zöldhulladék égetését csak akkor tiltja, ha az jogszabály eltérően nem szabályozza, így lehetősége van az önkormányzatnak, hogy eltérő szabályokat alkosson.
A helyi gyakorlat jogszerűvé tétele érdekében a rendelet bizonyos korlátok között engedélyezni a kerti hulladékok égetéssel történő megsemmisítését.
Indokolás a 3. alcímhez: Az engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó szabályok
Ebben az alcímben az előzetes engedélyhez kötött tevékenységek és azok végzésének szabályai kerültek rögzítésre. A jogalkotó az egyedi hatósági aktushoz kötött engedélyezés helyett a polgárjogi aktuson (szerződéses viszony) alapuló szabályozást helyezi előtérbe.
Az alcím részletesen szabályozza a közterület rendeltetéstől eltérő használatának egyes eseteit, korlátait és az azzal kapcsolatos részletes eljárás rendet, döntési hatásköröket.
E körben alapelvként és fő szabályként rögzíti a rendelet azt, hogy a közterület rendeltetéstől eltérő használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a rendelet melléklete rögzíti.
A rendelet szabályozza azokat a feltételeket és körülményeket, maikor a díj fizetése alól mentesülhetnek a kérelmezők, illetve méltányosságból mérsékelhető a díj mértéke vagy annak fizetése alól mentesülhet a kérelmező.
Indokolás 4. alcímhez: Záró rendelkezések
Mivel a rendelet szabályai alkalmazásához nem szükséges hosszabb felkészülési idő, illetve az új szabályok mielőbbi alkalmazásához helyi közérdek is társul, ezért a rendelet már a kihirdetését követő napon hatályosul. A rendelet a jogbiztonság érvényesülése érdekében rendelkezik az azonos tárgyban alkotott korábbi rendeletek hatályon kívül helyezéséről is.
Döntési javaslat
"A közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról szóló rendelet alkotása"
Tervezett döntéstípus:
rendelet
Tervezett ágazati besorolás:
település üzemeltetés
Az Ügyrendi Bizottság a javaslatról minősített többséggel, nyílt szavazással dönt.
../2015. (…) önkormányzati rendelet
a közterületek használatának rendjéről és köztisztaságról
Hunya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A közterületek használatának általános szabályai
1. § Közterületen ingóságot csak bérleti szerződés alapján lehet tárolni.
2. § (1) Közterületen zajló építési munkálatok során a kivitelező köteles gondoskodni a közterület állágának védelméről, a közlekedés biztonságáról és az eredeti állapot helyreállításáról.
(2) Közterületen a közúthoz, járdához csatlakozó bejárót, parkolót, árkon keresztül átjárót kizárólag az út kezelőjének hozzájárulása alapján lehet létesíteni.
3. § (1) A közút alatt vagy felett a közút kezelőjének hozzájárulásával lehet létesítményt elhelyezni, átvezetni, megszüntetni, felbontani.
(2) Ha a zöldfelületű közterület használata bontással járó tevékenységre irányul, akkor a hozzájárulás megadása polgármester hatáskörébe tartozik.
(3) A közút közútkezelői hozzájárulás nélkül csak a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében bontható fel. A munkálatok elvégzése alatt a forgalom biztonságos tereléséről, és az út megfelelő helyreállításáról a közmű fenntartója köteles gondoskodni.
(4) A (3) bekezdés szerinti munkálatokat 24 órán belül be kell jelenteni út kezelőjének. A bejelentéshez mellékelni kell a helyszínrajzot, és nyilatkozni kell az eredeti állapot helyreállításának várható időpontjáról. A helyreállítási munkák határideje nem haladhatja meg a bontási munka befejezésétől számított 15 munkanapot.
4. § Park és liget útjait és sétányait csak gyalogosok, kerékpárosok és a park, liget üzemeltetését vagy hulladékszállítást szolgáló járművek használhatják közlekedésre.
5. § Játszóterek, parkok és sportpályák területére állat nem vihető be.
6. § (1) Közterületen a (2) bekezdésben foglalt kivétellel szeszes ital nem fogyasztható.
(2) Közterületen engedély nélkül fogyasztható szeszesital:
a) december 31-én 12 órától január 1-én 6 óráig,
b) vendéglátó egységekhez kapcsolódó közterületen bérelt kerthelységek területén;
c) közterületi rendezvények alkalmával kialakított alkalmi árusító helyek területén.
7. § Közterületen saját mezőgazdasági terményét 2 m2 nagyságú területen, külön engedély nélkül bárki árusíthatja, ha ezzel a gyalogos vagy gépjármű forgalmat nem akadályozza.
8. § Kereskedelmi, vendéglátó-ipari egységhez történő szállítás esetén a szállított áru hely hiányában közterületen engedély alapján rakodható, ha ezzel a közlekedés nem akadályozott vagy biztonsága nem veszélyeztetett. Az, akinek érdekében a szállítást végzik, köteles a szállítás által okozott közterületben bekövetkező hibákat, szennyeződéseket saját költségén eltávolítani és köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
2. Köztisztasági rendelkezések
9. § Kereskedelmi és szórakozóhely, üzlet, illetve a szolgáltatást végző vállalkozás tulajdonosa, bérlője, használója üzlete, telephelye előtt köteles a településképet nem rontó hulladékgyűjtőt, csikktartó edényt elhelyezni, annak ürítését szükségszerinti gyakorisággal elvégezni és környezetét folyamatosan tisztán tartani.
10. § Külterületi utak és földutak határáig az arankafajok, a selyemkóró ellen a földúttal határos ingatlantulajdonosok kötelesek védekezni annak virágzása előtt úgy, hogy a virágzás nélküli állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartani.
11. § Az ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók környezetének tisztántartásáról, a csurgalékvíz megfelelő elvezetéséről az üzemeltető köteles gondoskodni.
12. § Kerti nyesedék, zöldhulladék és avar ünnepnapok kivételével 10 és 16 óra között égethető el a szabadtéri tűzgyújtási szabályok betartásával.
3. Az engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó szabályok
13. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához bérleti szerződés szükséges.
(2) Ha a használat közút területét is érinti, úgy az engedély megadásához a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni.
14. § Közterület-használatra bérleti szerződést kell kötni.
a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához;
b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerű engedély alapján kihelyezett építményre vagy tárgyra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
c) árusító és árusítással kapcsolatos fülke, pavilon létesítéséhez, üzlet előtti árubemutatóhoz;
d) építési munkával kapcsolatos létesítményekhez különösen állványzat, konténerek és ezek tartozékainak elhelyezéséhez, munkaterület körülhatárolásához, építőanyag tároláshoz;
e) alkalmi és mozgó árusításhoz, mozgó bolthoz;
f) film és televíziós felvételhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát huzamosan akadályozza, vagy elzárt területet igényel;
g) idényjellegű zöldség, gyümölcsárusításhoz;
h) kiállítás, alkalmi vásárhoz;
i) vendéglátó-ipari előkerthez;
j) szórakoztató, mutatványos tevékenységhez;
k) üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezéséhez;
l) közterület-használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosításához;
m) köztárgy elhelyezéséhez, fennmaradásához;
n) hangos hirdető berendezések elhelyezéséhez, üzemeltetéséhez;
15. § Bejelentési kötelezettség alá tartoznak a következő közterület-használati formák:
a) a közút, a járda és zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos közterület igénybevétele,
b) közműhálózatok hibaelhárításával kapcsolatos munkák elvégzése;
c) élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzése.
16. § Nem köthető bérleti szerződés, ha a használat
a) más vagy mások életét, testi épségét, vagyonát vagy a közbiztonságot sértené vagy veszélyeztetné;
b) zöldterületen levő növényállomány károsításával, pusztulásával járna;
c) közterületen nem árusítható termékek forgalmazását foglalja magába;
d) közterület rendeltetésszerű használatát indokolatlan mértékben zavarná;
e) jármű iparszerű javítására irányul;
f) szállítójármű, tehergépjármű, pótkocsi, mezőgazdasági vontatók, munkagépek, erőgépek és tartozékainak valamint az üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására irányul;
g) jogszabályba ütközik,
h) létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
i) árusító, kereskedelmi-szolgáltató célokat szolgáló 15 m2 alapterület nagyságot meghaladó pavilonok létesítését igényli;
j) olyan építmények létesítésére, melyhez a közmű ellátás nem biztosítható.
17. § A közterület-használat iránti kérelemhez a 14. § b), c), i) pontjának esetében helyszínrajzot kell csatolni, melyen kérelmező feltünteti az elfoglalni kívánt terület pontos helyét;
18. § (1) A 3. § szerinti kezelői hozzájáruláshoz szükséges kérelmet a közút, közterület kezelőjéhez kell benyújtani.
(2) A kezelői hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) kérelmező nevét és címét;
b) a közút pontos megjelölését;
c) az igénybe venni kívánt terület helyszínrajzát;
d) a területen végzett munka pontos megnevezését, mennyiségét m2-ben megadva,
e) munka kezdésének időpontját;
f) a kivitelező nevét;
g) helyreállításért felelős nevét, címét;
h) eredeti állapot helyreállításának időpontját;
i) forgalomszabályozási tervet.
19. § (1) A közterület-használatot annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkákkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell a bérleti szerződést megkötnie.
(3) Az Önkormányzati és intézményeinek beruházásaihoz a kivitelezőnek kell a kérelmet benyújtani és a bérleti szerződést megkötni, de a közterület-használati díj fizetése alól mentesül.
(4) A szerződés a kérelmezőt nem mentesíti a jogszabályokban előírt szakhatósági engedélyek és hozzájárulások beszerzése alól.
20. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért használati díjat kell fizetni. A közterület-használati díjfizetési tevékenységek körét és a díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 14. § c), e), g) és i) pontjaiban meghatározott esetekben április 1. és szeptember 30. közötti időszakban a közterület használatért nem kell díjat fizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben használó köteles a terület használatára haszonkölcsön szerződést kötni az önkormányzattal.
(4) Az ingatlanok tulajdonosai a 14. § d) pontjában meghatározott esetekben az ingatlanuk előtt, a tevékenység megkezdésének bejelentését követő naptól számított 15 napig a közterületet ingyenesen használhatják a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül.
(5) A közterület bejelentés alapján legfeljebb 45 napig használható. Az igénybejelentések között bejelentések között legalább 5 napnak kell eltelnie.
(6) Az ingatlan használója a lakás céljára szolgáló ingatlan előtti közterületet háztartási tüzelőanyag tárolása céljából bejelentés alapján 5 napig ingyenesen használhatja a közlekedés rendjének veszélyeztetése nélkül. A közterület foglalási igényt a tárolás megkezdésének napján a közterület felügyelőnél a helyszínen, vagy írásban a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatalán kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a rendelet szerinti közterület foglalási díjat kell megfizetni.
21. § A közterület-használat iránti kérelemről a településrendezési tervek, az építésügyi, városképi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és közegészségügyi előírások, valamint a kereskedelmi és turisztikai szempontok figyelembevételével a polgármester dönt.
22. § Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre, építőanyag elhelyezésére a szerződés csak fél éves tartamára köthető.
23. § (1) A szerződésben meghatározott díjat a használó egy összegben köteles teljesítheti.
(2) Díjfizetési kötelezettség alól állandó jellegű mentesség illeti meg a kérelmezőt
a) az egészségügyi célokat szolgáló létesítmények,
b) közúti közlekedési szolgáltatás ellátása érdekében menetrendszerű személyszállítás céljára szolgáló várakozóhely, fülke és várakozóhelyiség (megálló) tulajdonosát, valamint
c) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat, valamint a közforgalmú vasúti, közúti, vízi, légi közlekedési és postai szervezetek létesítményeinek tulajdonosát, amennyiben a közterület-használat a feladata ellátása miatt szükséges.
(3) Kérelemre a díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése lehetséges az alábbi esetekben:
a) községi kulturális-, sport- és szabadidős közterület-használat esetében, amelyeket kizárólag önkormányzati intézmények, illetve költségvetési szervek szerveznek,
b) művészeti és tudományos tevékenységet bemutató kiállítás esetében,
c) egyházi szertartásokkal közvetlenül kapcsolatos közterület-használat esetében,
d) az önkormányzat tulajdonában álló épületek felújítása során igénybe vett közterület-használat esetében, mennyiben a felújítási munkák végzése az önkormányzat megbízásából történik.
(4) A díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése nem mentesít a közterület eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól.
4. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Hunya Község Önkormányzat Képviselő - testületének a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályozásáról, valamint a közterület - használati díjak megállapításáról szóló 19/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 11/2010. (XII. 7.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a ../2015. (...) önkormányzati rendelethez
Közterület használati díjak
| A | B |
- 1.
| Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzlet, védőtető, ernyőszerkezet | 200 Ft/m2/hó+Áfa |
- 2.
| Árusító és egyéb fülke, újság, könyvárusítás, üzlet előtti árubemutató | 200 Ft/m2/hó+Áfa |
- 3.
| Önálló hirdető berendezés hirdetési felületre | 200 Ft/m2/hó+Áfa |
- 5.
| Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag tárolása 6. hónapig terjedő időszakra 6 hónapon túli közterület-foglalás esetén | 100 Ft/m2/hó+Áfa ….. Ft/m2/hó+Áfa |
- 6.
| Idény jellegű zöldség, gyümölcs árusítás | 140 Ft/m2/nap+Áfa |
- 7.
| Alkalmi és mozgó árusítás | 25 Ft/m2/nap+Áfa |
- 8.
| Film és televíziós felvétel | 220 Ft/m2/nap+Áfa |
- 9.
| Vendéglátó-ipari előkert | 200 Ft/m2/hó+Áfa |
- 10.
| Szórakoztató, mutatványos (cirkuszi) tevékenység | 100 Ft/m2/nap+Áfa |
- 11.
| Kiállítás alkalmi vásár | 140 Ft/m2/nap+Áfa |
- 12.
| Üzleti szállítás, rakodás alkalmával hordók ládák, göngyölegek elhelyezése | 200 Ft/m2/nap+Áfa |
- 13.
| Közterület használatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása | 66 Ftm2/hó+Áfa |
- 14.
| Hangos hirdető berendezések elhelyezése, üzemeltetése | 500 Ft/nap+Áfa |
- 15.
| Meg nem nevezett közterület-használati formák | 66- 1540 Ft/m2/+Áfa (jellegtől függően nap/hó/év) |
- 16.
| A külterületi közterület használati díjak mértéke a fenti - belterületre vonatkozó - díjak 50 %-a. | |
Határidők, felelősök:
Határidő:
azonnal