Tisztelt Képviselő-testület!

 

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény szabályozza a mezei őrszolgálat létrehozásával, a mezőőr alkalmazásával kapcsolatos teendőket, illetve a mezőőr feladatait.

 

Mezei őrszolgálat létesítése:

 

- A települési önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat.

- A mezei őrszolgálat létrehozását a mezőgazdasági igazgatási szervnek be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát.

- A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen látja el tevékenységét.

- Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

- Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni.

- A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.

- Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.

- Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult.

 

Mezőőr:

 

- A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

- A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el.

- A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a mezőgazdasági igazgatási szervet és a rendőrséget a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.

- A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből vizsgát tesz.

- A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott szolgálati igazolványa igazolja. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.

- A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

 

A mezőőr feladatai:

 

- A mezőőr a működési területén

a) azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van,

b) azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti

jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

- A mezőőr a működési területén jogosult és köteles a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

- A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

- A mezőőr jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

- A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

 

A mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet az alábbiak szerint szabályozza a megalakításhoz, működéshez kapcsolódó állami hozzájárulást:

 

- A hozzájárulást az a települési önkormányzat igényelheti, amelynek az őrszolgálatát a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatala nyilvántartásba vette.

- Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de mezőőrönként legfeljebb 500.000 forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül igényelheti.

- Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek - személyi és dologi kiadások - 50%-ának, de legfeljebb 90.000 forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül.

- A költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek csak a kérelmezés alapbizonylatai.

- A jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulást vissza kell fizetni. A hozzájárulás összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása - a hozzájárulás teljes vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában - jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulásnak minősül, és azt vissza kell fizetni.

 

 

Egyszeri, megalakítási költségek:

 

 

A megalakításhoz nyújtott állami hozzájárulás mértéke a fentiek szerint: a megalakítás költségeinek 50%-a, de mezőőrönként legfeljebb 500.000 forint.

 

Működtetéssel járó, folyamatos kiadások:

 

 

A működéshez nyújtott állami hozzájárulás mértéke: a felmerülő költségek - személyi és dologi kiadások - 50%-a, de legfeljebb 90.000 forint/hó/fő, vagyis évente legfeljebb 1.080.000 Ft.

 

Az önkormányzati mezei őrszolgálat működési költségeit - a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás mellett - a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból kell fedezni, ami másra nem használható fel. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. Mezőőri járulékot a közigazgatási területhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat – után lehet kivetni.

 

A Békés Megyei Kormányhivatal Gyomaendrődi Járási Hivatala Földhivatali Osztályának adatszolgáltatása alapján Hunya község közigazgatási területe a következő művelési ágak szerint oszlik meg:

 

 

 

Fentiek szerint a mezőőri járulék-köteles terület 2988,7091 ha.

 

A mezei őrszolgálat működtetésével járó éves kiadásokat, és az ahhoz kapott állami hozzájárulás összegét figyelembe véve, ahhoz, hogy a működés ne legyen veszteséges mintegy 2.542.520 Ft mezőőri járulék beszedésére lenne szükség. Ez minimum 850 Ft/ha mezőőri járulék mértékkel lenne elérhető.

 

Összehasonlításul pár környező település által alkalmazott mezőőri járulék mérték:

 

 

Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy létrehozza a mezei őrszolgálatot, meg kell alkotni az erről szóló rendeletét, melyben a mezőőri járulékról is rendelkeznie kell.

- A mezőőri járulék bevezethető a következő év január 1-ével, amennyiben a mezei őrszolgálat a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén addigra létrejött és a mezőőr megkezdheti működését. Ebben az esetben a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletet, melyben a mezőőri járulék is szabályozásra kerül, legkésőbb november 30-ig ki kell hirdetni.

- A mezőőri járulék bevezethető év közben is, amennyiben a mezei őrszolgálat a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén addigra létrejött és a mezőőr megkezdheti működését. A rendeletet a hatálybalépése előtt 30 nappal ki kell hirdetni. Év közbeni bevezetés esetén az adott évre az időarányos járulékot lehet kiszabni.

 

Fenti címen beszedett összeg, mint járulék, csak konkrét feladat végrehajtására, célhoz kötötten használható fel, vagyis csak a mezei őrszolgálat működésének fedezetére. Az önkormányzat megteheti, hogy a mezőőri járulék helyett a termőföldeket települési adó keretében adóztatja meg, melyet szabadabban használhat fel. A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak viszont nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá - e minőségére tekintettel – vállalkozó (például az őstermelő) sem, így ilyen keretek közt nem kerülhetne a teljes földtulajdonosi, földhasználói kör adóztatásra.

 

A mezőőr munkakör betöltése határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében történne, teljes, de nem az általános munkarend szerinti munkaidőben. A munkakört meg kell hirdetni, a pályázat minimális feltételei: legalább 8 általános végzettség, büntetlen előélet, magyar állampolgárság.

 

Kérem a T. Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és döntésének meghozatalára.