5. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS

Az Ügyrendi Bizottság
2018. december 19-i ülésére

 

Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik a kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, illetve a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

Ágazati szinten a részletszabályokat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény határozza meg. Önkormányzatunk 2002-ben megalkotott közművelődési rendeletét 2018. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.

 

I. A közművelődési alapszolgáltatások helyben biztosított körének, valamint a közművelődés helyi intézményi formájának meghatározása

 

A közművelődési törvényt módosító 2017. évi LXVII. törvény ugyanis alapjaiban szabályozta újra a települési önkormányzatok közművelődési tevékenységének kereteit. A törvény egyik új szakasza (83/A. §) kimondja, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján – amennyiben a településen működik, a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzatokkal való egyeztetést követően - rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

 

A közművelődési törvény változatlanul deklarálja, hogy a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása, melyet

 

a) a közművelődési alapszolgáltatások - a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő - megszervezése,

 

b) a közművelődési tevékenységet folytatók pénzügyi támogatása (A települési önkormányzat a közművelődési rendeletében rögzített feladatai vagy egyéb feladatok ellátására pénzügyi támogatásban részesítheti a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. E támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását.) valamint

 

c) a közművelődés törvényben szabályozott helyi lakossági képviseletének biztosítása révén lát el.

 

A törvénymódosítással új elemként kerül bevezetésre a közművelődési alapszolgáltatás jogintézménye. A közművelődési alapszolgáltatások a következők:

 

a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása (ez kötelező minden önkormányzatnak),

b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,

d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,

e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,

f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint

g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

 

A fentiek közül minden önkormányzatnak meg kell szerveznie az a) pont szerinti alapszolgáltatást. Ennek keretében a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja, a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt, fórumot szervez a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

A Nemzeti Művelődési Intézet a törvényi változással kapcsolatban „Kérdések és válaszok” megnevezésű állásfoglalást adott ki, melyben többek között kifejti, hogy a művelődő közösség a tevékenység végzéséhez szükséges helyszínt térítésmentesen veheti igénybe. A helyszín biztosítása azonban pénzbe kerül, a kiadásokat a települési önkormányzat saját költségvetésében, az általa alapított közművelődési intézmény költségvetésén keresztül biztosítja.

 

A további szolgáltatások biztosítását illetően a törvény lakosságszám alapján differenciál:

- 1000 fő lakosságszám felett a kötelezőn felül további egy alapszolgáltatást kell megszervezni,

- 5000 fő felett pedig további kettőt.

- a megyei jogú városok és fővárosi kerületek a közművelődési alapszolgáltatások teljes körét kötelesek biztosítani.

 

A törvényi lista alapján a helyi rendeletben pontosan meg kell jelölni, hogy az önkormányzat mely alapszolgáltatásokat biztosítja és milyen módon, figyelemmel a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletre.

 

Ez a rendelet részletesen kifejti az egyes alapszolgáltatások megkívánt tartalmát, az elvégzendő szakmai feladatokat, a tárgyi feltételeket, valamint ahhoz kapcsolódóan az elvárt képzettséggel vagy tapasztalattal rendelkező szakember biztosítását a feladatot ellátó részéről.

A rendelet a hiányzó tárgyi követelmények teljesítésére 2020. január 1-ig, a személyi feltételek biztosítására 2021. január 1-ig ad átmeneti felmentést. A végrehajtási rendelet a közművelődési alapszolgáltatást nyújtó részére előírja minden év március 1-jéig éves szolgáltatási terv készítését.

 

A közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének érdekében a törvény meghatározza a közösségi művelődés intézményrendszerének működésével kapcsolatos alapelveket, valamint részletesen szabályozza a közösségi művelődési intézmény típusait, meghatározza azok minimum-követelményeit. Az önkormányzatok az alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében kötelesek közösségi színteret vagy közművelődési intézményt biztosítani, községi önkormányzat esetében az előbbit.

Közösségi színtér a települési közösségi művelődés szervezése, a közművelődési alapszolgáltatás biztosítása érdekében fenntartott, működtetett vagy erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, jogi személyiséggel nem rendelkező intézmény vagy egyéb létesítmény, helyiségegyüttes, épület.

- a kizárólag közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínt biztosító közösségi színtér vagy

 

- a közművelődési alapszolgáltatások mellett egyéb tevékenységeknek, szolgáltatások megszervezésének is helyszínt biztosító integrált közösségi és szolgáltató tér.

 

A közösségi színtér elnevezésében szerepelnie kell a:

„közösségi színtér”

„közösségi tér” megnevezésnek.

 

A kötelező közművelődési alapszolgáltatás biztosításához és a közösségi szintér működtetéshez az alábbi személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítani a z önkormányzatnak:

 

Személyi feltétel:

A közösségi színtér működtetése, továbbá a helyi közösségi művelődés szervezése és a közművelődési alapszolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a közösségi színtér fenntartója, működtetője szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat, mely személy foglalkoztatását több fenntartó, működtető közösen is biztosíthatja oly módon, hogy egy személy legfeljebb három község tekintetében láthatja el feladatait.

 

-          középfokú közművelődési szakképzettség: szakképzésben szerzett népművelési szervező, ügyintéző, középfokú közművelődési szakember szakképesítés;

-          közművelődési szakmai munkakör: a közművelődési alapszolgáltatásokat szervező, azok szakszerű biztosításában közreműködő, közművelődési szakképzettséghez kötött munkakör;

 

Tárgyi feltétel:

- legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget (több közművelődési alapszolgáltatás biztosítására alkalmas, mobil berendezésekkel rendelkező, természetes fénnyel is megvilágítható, szellőzéssel rendelkező helyiség),

- a fent meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,

- polcrendszert, amely lehetővé teszi dokumentumok (könyvek, folyóiratok, szórólapok stb.) elhelyezését,

- legalább 1 db bemutatók, előadások megtartására alkalmas prezentációs eszközt,

- legalább 1 db audiovizuális anyagok lejátszására alkalmas eszközt,

- legalább 1 db számítógépet, illetve korlátozás- és térítésmentesen igénybe vehető internet kapcsolatot.

 

- a közösségi szintér nyitvatartási idejét az annak helyet adó épületben ki kell függeszteni. A közösségi színtér - illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez - legalább a hét három napján, legalább napi 4 órában nyitva tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét egy napján magába kell foglalnia a 16.00-19.00 óra közötti időszakot, példa a nyitvatartásra:

 

 

A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb három hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a közösségi színtérnek helyet adó épületben közzéteszi.

 

 

II. Közművelődési megállapodással történő feladatellátás

 

A települési önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, vagy a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közönségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény által biztosított közművelődési alapszolgáltatásokat, és az igénybevétel idejére a jogszabályban meghatározott működési feltételek rendelkezésre álljanak.

 

Önkormányzatunk nem rendelkezik hatályos közművelődési megállapodással.

 

III. A közművelődés helyi lakossági képviselete

 

A törvény szerint a közművelődés helyi, lakossági képviselete érdekében településenként, legfeljebb hároméves időtartamra egy-egy Közművelődési Kerekasztal alakítható, melyet azok a közművelődési célú egyesületek hozhatnak létre, melyeknek bejegyzett székhelye az adott település, s amelyeknek legfelsőbb szerve írásos határozatban jelzi ez irányú szándékát.

 

A Közművelődési Kerekasztal elsődlegesen a lakossági igények megjelenítésének, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közművelődési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma.

A Közművelődési Kerekasztal tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője. A Közművelődési Kerekasztal működési feltételeit tagjai biztosítják. A Közművelődési Kerekasztal

a) véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi,

c) elősegíti a különböző közművelődési szervezetek együttműködését.

 

A Közművelődési Kerekasztal létrejötte tehát nem önkormányzati döntés függvénye, azt a helyi közművelődési szervezetek hozhatják létre, amit az önkormányzat nyilvánvalóan csak szorgalmazni tud.

***

 

A fent ismertetett szakmai jogszabályok alapján törvényi kötelezettség a helyi közművelődési rendelet megalkotása.

 

A rendelet elfogadására a Képviselő-testület 2019. januári ülésén kerülhet sor, és azt követően a februári ülésen történhet meg a közösségi színtér beépítése az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatába az új rendelkezéseknek megfelelően.

 

Hunya Község Önkormányzat Képviselő-testülete megállapítja, hogy a közművelődési jogszabályi háttér megváltozása miatt közművelődési rendelet megalkotása szükséges és elrendeli a rendelettervezet Képviselő-testület elé terjesztését a 2019. januári rendes ülésre a szükséges egyeztetések lefolytatása után az alábbi szempontok figyelembevételével:

Hunya Község Önkormányzata

a) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti közművelődési alapszolgáltatások közül a „Művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása” megnevezésű kötelező alapszolgáltatás biztosítja;

b) a közművelődési alapszolgáltatásokat integrált közösségi és szolgáltató tér fenntartásával biztosítja, melynek megnevezése: Hunyai Közösségi Tér;

c) a közművelődési alapszolgáltatáshoz valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér működtetéséhez szükséges személyi feltételt 1 személy beiskolázásával 2021. január 1. napjától biztosítja.

d) a közművelődési alapszolgáltatáshoz valamint az integrált közösségi és szolgáltató tér működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításához szükséges eszközök – audiovizuális eszközök és asztalok – beszerzését a 2019. évi költségvetésébe beépíti, így a tárgyi feltételeket 2020. január 1. napjától biztosítja.